2022. május 23.
//
Dezső névnap

Nagy Lászlóra emlékeztek Iszkázon / A Kossuth-díjas költő 83. születésnapját ünnepelték a szülőfaluban

2008. július 21. 0:30
www.veszpremmegye.hu
83 évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Nagy László egy parányi Veszprém megyei faluban, Felsőiszkázon. A településen minden évben a szülőházánál emlékeznek meg a költőóriásról. Szombaton pontban délben Dóczy Péter színművész és Dudás Dorottya előadóművész idézték meg az alkotó szellemét. Az emléknap díszvendégeként jelen volt Nagy László öccse, az idén 80 éves költő, Ágh István is.

Nagy András a költő házaspár (Nagy László és Szécsi Margit) gyermeke, a "Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvánnyal" együtt fáradhatatlan ápolója annak a hagyatéknak, ami rímben, ritmusban, alliterációban, képben meséli el a szerelem, a falusi élet szépsége, a ború és derű pillanatait a költészet nyelvével. Bognár Szilvia népdalénekes, akit lanton Róka Szabolcs kísért autentikusan tolmácsolta a magyar népdal szinte legrégebbi rétegeitől a modernek számító népdalig a magyar szerelmi népi költészet dalait.

Az irodalmi délutánt követően Veszprém Megye Önkormányzata, Pápa Város Önkormányzata, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzta, Iszkáz Község Önkormányzata illetve alapítványok megkoszorúzták a szülőháznál található domborművet.  Az eseményen részt vettek Polgárdy Imre, a Veszprém megyei közgyűlés alelnöke, a megyegyűlés képviseletében pedig dr. Kovács Zoltán Pápa polgármestere és dr. Hermann István, valamint Debreczenyi János Veszprém polgármestere is.

 

Nagy László bár képzőművészként szerzett diplomát, elsősorban íróként, költőként tartjuk számon. A huszadik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. 1956-ig főként a népköltészet foglalkoztatta, de erősen hatott rá Ady és József Attila munkássága is. Az ötvenes években hangja megváltozott, drámai lett. 1956-ban már azt a költőt mutatják, aki megcsalatottságában élet és halál küzdelmeként éli át a humánus értékek veszélyeztetettségét.

„Nagy László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé. A Ki viszi át a szerelmet 1957 című versről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett. Mindössze 14 sorból áll, s szigorú komponálási elve, csattanószerű lezárása a klasszikus versformákhoz hasonló alkotói fegyelmet követel meg. A vers kérdő hangsúllyal indul, majd ez fordul állítóvá, a végső igazság kimondását ígérve. Az első hat kérdő mondat tartalma körülbelül így összegezhető: Ki teszi azt, amit én, a költő, ha meghalna, ha nincs költészet? A két lezáró mondat állítása pedig az: Ki, ha nem én, s a hozzám hasonlók! Vagyis a költői lét értelmére rákérdező vers válasza: a társadalomnak szüksége van a költőre és a művére.” – írta róla Vasy Géza.

1959-től halálig képszerkesztője és főmunkatársa volt az Élet és Irodalom című folyóiratnak. 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Füssy Angéla

További cikkek

Ha szerelmes férfiak őriznék a várost, sosem veszne el
Ha szerelmes férfiak őriznék a várost, sosem veszne el
A szeretet és a szerelem filozófiája köré épült a Pannon Kultúrklub legutóbbi beszélgető-estje a Papírkutyában.
Kajla kutya ezúttal veszprémi kalandokba keveredik
Kajla kutya ezúttal veszprémi kalandokba keveredik
Két veszprémi foglalkoztató füzet jelentetett meg a népszerű Kajla mozgalom. A füzetek feladatait követve a kisiskolás gyerekes családok játékos úton ismerkedhetnek meg a megyeszékhely nevezetességeivel.
Hétfőn kezdődik A tánc fesztiválja
Hétfőn kezdődik A tánc fesztiválja
A május 23–29. között jelentkező fesztiválon a táncművészeti előadások mellett koncerttel, kiállítással, filmvetítéssel és konferenciával is várják az érdeklődőket.
Újra Con Spirito Egyházzenei Fesztivál Veszprémben is
Újra Con Spirito Egyházzenei Fesztivál Veszprémben is
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.