Arra a kérdésre, hogy a két fogalom (turizmus és vallás) egyáltalán kapcsolódhat-e egymáshoz, más-más megközelítésben, de mindhárman igennel feleltek. Debreczenyi János szerint ma már elképzelhetetlen a turizmus a vallás iránti érdeklődés nélkül. A turista, érkezzék is bárhonnan, a vallási jellegű építményekre, intézményekre kíváncsi. Mindemellett az ilyen célú utazásoknak hangulata is van, mely csendet, békét, megnyugvást sugároz.
Fábry Szabolcs úgy tapasztalta, Csíksomlyó a klasszikus jó példa a két fogalom összefonódására, ahol szerves része az életnek mindkettő. Nagyvázsony életében különös szerepe is van például a felhagyott plébániának. Itt most cserkészek táboroznak.
Suchman Tamás szerint nincs minden település olyan szerencsés helyzetben, mint Veszprém, ahol az 1100 éves múlt szinte minden darabja igazolja az egyházi turizmus iránt megmutatkozó igényt. A politikus szólt a Nemzeti Fejlesztési Terv szerepéről, melyben helyet kap az egyházi-vallási turizmus (a kettő nem azonos). Érdekességként említette Keszthelyt, ahol igény mutatkozott a muszlim vallásúak részéről egy helyiségre. A BFT elnöke hangsúlyozta, hogy sorra nyílnak meg a pályázati lehetőségek, melyekre nemcsak önkormányzatok, egyházak jelentkezhetnek, de együtt is megtehetik ezt. Hangsúlyozta, hogy már ma is vannak ügyesen gazdálkodó, politizáló egyházak, amelyek jó értelemben vett üzletet is tudnak „csinálni”.
A következő kérdéscsoport is az összefogásra célzott. Kiemelten jó helyzetbe került Veszprém a kolostorok és kertek projektjével – mondta Debreczenyi János –, hiszen a volt vidám park és a vár közti csaknem másfél kilométeres szakasz újulhat meg teljesen 1.5 milliárdos pályázati költségvetésből. Egy régi hangulatot fognak visszaállítani, amibe éppúgy beletartozik a régi kolostor romja, mint a csónakázó tó, a Margit-romok stb. Mindennek eredményeként azt várjuk el – tette hozzá Veszprém első embere –, hogy elkészülte után mindez működjön is, vagyis profitáljon belőle a térség.
Hasonlóképp fogalmazott Fábry Szabolcs is, aki szerint a szomszédos kistelepülések közös projektjei nagyot lendíthetnek előre a turisztikai vonzerő terén.
Suchman Tamás rámutatott: 1400-1500 olyan program van a Balaton mentén, ami roppant ígéretes, ezért is lenne célszerűbb, racionálisabb, ha össze lehetne kapcsolni a parti és a veszprémi, Veszprém környéki programokat. Sajnálatos azonban az, ha valaki pl. Veszprémet „ajánlja ki” egy külföldi utazási irodának, akkor abban nincs ott a Balaton, s fordítva is. Annak idején „vonalzó mentén” húzták meg ennek vonalát, s bizony, eljött az ideje, hogy újra gondolják azt.
Fábry Szabolcs nagyra értékelte a „LEADER” programot, amelynek segítségével Nagyvázsony környékén ún. „kultúrpontokat” jelöltek ki, s amelyek utalnak egy következőre is, ezáltal is megkönnyítve az utazó dolgát, s ajánlva a következő települést.
Debreczenyi János befejezésül így fogalmazott: el kell döntenie a magyar nemzetnek, mit akar magával kezdeni. Vannak alapvető dolgok, amelyekről sajnos leszoktunk. Ilyen például az udvariasság. Ezért jó lenne – összegezte a polgármester –, ha a turizmus önmagában is kulturált lenne.
Ezt erősítette meg Suchman Tamás is, aki szerint Magyarország számára a turizmus kiugrási lehetőség, s ezzel jól kell gazdálkodni, de ehhez vissza kell állítani a magyar vendéglátás „ízét”, intelligenciáját.
