Az igazoltatás célja az igazoltatott személyazonosságának megállapítása, ami gyakran annak eldöntésére is szolgál, hogy szükség van-e további más rendőri intézkedésre. Emellett az igazoltatás fontos eszköze a jogsértések megelőzésének, illetve megszakításának is. A rendőrségi törvény határozza meg, hogy mely esetekben kerülhet sor igazoltatásra. Eszerint a közrend, közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési, vagy bűnüldözési célból, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, illetve az igazoltatott, vagy más személy jogainak védelme érdekében. A rendőrt jogainak védelme érdekében bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ilyenkor az igazoltatást kérőnek kell személyazonosságát igazolnia, továbbá valószínűsítenie, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek.
Az igazoltatás tehát célhoz kötött. A gyakorlatban azonban rendkívül nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen esetekben indokolt az állampolgárok igazoltatása. A mindennapok során gyakran találkozunk olyan élethelyzetekkel, amikor valamilyen szokatlan körülményből, vagy bizonyos helyen és bizonyos időszakban tartózkodó személyek jelenlétéből és viselkedéséből jogellenes magatartásra irányuló szándékra lehet következtetni. Ilyen esetekben a gyanúsan viselkedő személy igazoltatása elegendő lehet a jogsértő cselekmény megelőzéséhez, vagy az esetlegesen már elkövetett jogsértés felderítéséhez fontos támpontot biztosíthat.

Fábián Mónika
A fentiekből kifolyólag leginkább alapelvek határozhatóak meg, amelyek közül a legfontosabb, hogy az igazoltatás nem lehet önmagáért való, mindig kell lennie valamilyen alapjának és céljának. A legjellemzőbb ezek közül, hogy valamilyen további rendőri intézkedés szükségességének megítéléséhez, bizonyos hatósági eljárás lefolytatásához szükséges az adott személy kilétének a megállapítása.
Az igazoltatást a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének és életkorának megfelelő megszólítással, egyenruhás rendőr esetében tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhás rendőr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványának és jelvényének felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását és intézkedésre való jogosultságát.
Az intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az intézkedés megkezdését megelőző közlés akkor mellőzhető, ha az információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.
Az intézkedő rendőr az igazoltatás megkezdésekor elkéri a személyi igazolványt, vagy egyéb személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányt. Ha az okmány valódisága kétséges, az intézkedő rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, illetve felszólíthatja az igazoltatott személyt adatainak a bemondására. A szolgálati szabályzat alapján az intézkedés során minden esetben ellenőrizni kell az igazoltatott személy és a bemutatott okmány adatait a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a körözési információs rendszerben, valamint – szükség szerint – a személyi adat-és lakcím nyilvántartásban, vagy az okmány nyilvántartásban.
Az igazoltatás csak az intézkedés alá vont személyazonosságának megállapításához szükséges ideig tarthat, nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az igazoltatás céljával. Ebből is látható, hogy nem lehet általános jelleggel meghatározni az igazoltatás időtartamát. Nyilvánvalóan a közös érdek az, hogy az állampolgár együttműködően álljon hozzá a rendőri intézkedéshez és ez által biztosítható, hogy az igazoltatás a lehető legrövidebb ideig tartson.
Fábián Mónika
rendőr-főhadnagy, megelőzési kiemelt főelőadó
Veszprémi Rendőrkapitányság