Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C

A VEDAC egy kiválósága az olimpiára való kijutás reményében / – beszélgetés Takács Dávid élsportolóval –

2008. augusztus 4. 12:59 // Forrás: Kovács Gabriella, Kovács Viktória
Annak ellenére, hogy Veszprém kisváros, számos kiválósággal büszkélkedhet a sport területén. A Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) fennállása során sok olyan atlétát nevelt, akik mind országos, nemzetközi, mind pedig világszintű versenyeken megállják helyüket, és kimagasló eredményekkel öregbítik a VEDAC hírnevét. Takács Dávid a VEDAC ezen kitűnő sportolói közé tartozik, Ezt bizonyítják eddig elért országos és nemzetközi eredményei, valamint az a célja, hogy kijusson a pekingi olimpiára. Mindennek hátterében a már 30 éve pályán lévő, kiváló edzőnő, Tóthné Stupián Anikó áll. Beszélgetésünk során a már kiskorától tartó pályafutásáról kérdeztük em a fiatal bajnokot.

 

– Mikor kezdett sportolni?

– A Dózsa György Általános Iskola sporttagozatos osztályába jártam, így gyakorlatilag általános iskolás korom óta foglalkozom sporttal.

– Milyen távon fut?

– 800 méter a fő versenyszámom, de 400 méteren és 1500 méteren is szoktam indulni.

– Volt-e a futás előtt vagy mellett valamilyen sport, amivel foglakozott, vagy egyből céltudatosan a futást választotta?

– Véletlenül jött a futás. Általános iskolás koromban kézilabdáztam, szélső játékos voltam, a sok futás miatt kellett a jó állóképesség, ezért kezdtem el futni a VEDAC-ban, ami 10 éves koromban volt, ezt tekinthetjük atlétai pályafutásom kezdetének. Először Stiglic Edittel, a VEDAC akkori közép- és hosszútávfutó edzőnőjével vettem fel a kapcsolatot szüleim segítségével, de kiderült, hogy ő csak lányokkal foglalkozik, ezért javasolta mostani edzőmet, Tóthné Stupián Anikót.

– Milyen eredményei voltak a kezdetekben?

– Általános iskolában ötpróba versenyeken indultunk, ugyanis abban a korcsoportban még nincsenek egyéni futószámok. Megyei szinten voltak kisebb eredményeim. Felső tagozatban jutottam el az első országos versenyre, ahol egyben volt több korcsoport, ezért ott nem sikerült kiugró eredményt elérnem. Általános iskola nyolcadik osztályában nyertem 1500 méteren (04:18) az első országos bajnokságot, ami diákolimpiai döntő volt.

– Hogyan tudta összeegyeztetni a sportot a tanulással?

– Ezen a téren nagyon szerencsés voltam, ugyanis az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium tanulójaként végeztem tanulmányaimat, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a sportra. Akkor még Sándor László volt az iskola igazgatója, aki nagyon odafigyelt az iskolai sportéletre, így szerencsére nem volt problémám az egyeztetéssel.

– Volt-e olyan pillanat pályáján, amikor azt mondta, hogy befejezi a futást?

– Soha nem akartam feladni a futást, de természetesen nehéz pillanatok mindig voltak. Például mielőtt az ifjúsági korcsoportba (ifi) léptem, nagyon sok versenyen vettem részt serdülő korcsoportban, ahol sorra nyertem a versenyeket az őszi idényben. Következő év tavaszán az ifiben idősebb versenytársaim ellen már eléggé meg kellett küzdeni az eredményekért, pontszerző helyeként. Nehéz volt elfogadni, hogy előző évben 5 bajnokságot nyertem, következő évben pedig egy dobogós helyet is nehéz volt megszereznem.

– Miből épül föl egy edzés?

– Nagyon összetett. Megkülönböztetünk alapozó és verseny időszakot. Nekem szeptemberben van egy kis pihenőm, majd októbertől a fedett pályás időszakig (február végétől március elejéig) alapozó edzéseim vannak. Ez azt jeleni, hogy nagyon sok hosszú távot futunk, akár egy-másfél órát is, annak érdekében, hogy minél több kilométert fussunk. Bent a pályán úgynevezett intervall és fartlakos edzéseket tartunk, amikor az irammal játszunk. Például 200 métert gyorsan futunk, majd normál tempóban, és ezeket váltogatjuk. Az alapozó edzéseken 3-4 kilométer a bemelegítő, utána van 6-8 kilométer iramjáték, levezetőként ismét 3-4 kilométert futunk. Mikor közeledünk a versenyidőszakhoz, jönnek a gyorsabb munkák, az úgynevezett felhozó edzések. Ekkor inkább hosszabb pihenős, gyorsabb futásokat tartunk. A felhozó edzéseken maximum 1000 métereket futok, a legrövidebb távok pedig 200 méteres résztávok. Általában két résztávos edzésem van egy héten: az egyik hosszabb, ami azt jelenti, hogy hat „darab” 1000 métert futok, a másik rövidebb, amikor 6-8 „darab” 200 métert futok.

– Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy eredményességre törő futónak?

– Véleményem szerint nagyon fontos, hogy alázatos legyen a sportjával szemben, tegyen meg érte mindent, mert ha akármilyen tényező is elveszi a figyelmét, akkor már nem érheti el a célját. Ezen túl szorgalmasnak kell lenni és szeretni edzeni.

– Hány edzése van egy héten?

– Tíz edzésem van, ami a délelőtti és délutáni edzésekből tevődik össze. Délelőtt egy óra alatt átmozgatunk, ami fontos ahhoz, hogy délután jól menjen az edzés.

– Melyik eredményére a legbüszkébb?

­– A legjobb eredményem a fedett pályás Európa-bajnokságon elért hatodik helyezés, ami 2007 márciusában volt.

– A közelmúltban milyen versenyeken vett részt, és milyen eredményt ért el ezeken?

– A közelmúltban volt az Országos Utánpótlás Országos Bajnokság, ahol 400 méteren harmadik lettem, s a 800 méteres futamot megnyertem. Előtte egy hónappal az egyetemi bajnokságon vettem részt, ahol 400 méteren indultam, amit meg is nyertem. Ezen kívül július 19-20-án lesz a Felnőtt Országos Bajnokság, ahol 400-at, 800-at és váltót fogok futni.

– Hogyan képzeli el a jövőjét mind a futást, mind a tanulást illetően?

– Egyetemi tanulmányaimat a Pannon Egyetemen kezdtem, de valódi álmom mindig a Testnevelési Főiskola volt. Testnevelő-edző szakra szerettem volna jelentkezni érettségi után, azonban ezt a szakot csak négyévente indítják. Amikor befejezetem a középiskolát, éppen nem indult a szak, várnom kellett rá két évet, mialatt a Pannon Egyetem hallgatója voltam. A félbemaradt tanulmányaimat a jövőben szándékozom befejezni. Diplomaszerzés után szeretnék Veszprémben edzősödni a mostani edzőm mellett, de ez még csak egy álom, hiszen addig még van négy egyetemi évem. Addig is szeretném profi szinten folytatni a futást.

– Gondolt-e arra, hogy külföldön folytassa tanulmányait, vagy ott képezze magát tovább a sportban?

– Sokan javasolják, hogy szerezzek tapasztalatokat külföldön, de nagyon szeretek ebben a társaságban edzeni, nagyon jóban vagyok az edzőmmel. Úgy érzem – ha vannak is nehézségek – itt tudok a legjobban fejlődni, és itt tudom elérni a legjobb eredményeket. Véleményem szerint nem tudnának annyival többet adni külföldön, hogy ezért elhagyjam az országot.

– Van-e valami nagy cél, aminek elérése motiválja a még jobb teljesítményre?

– Idén úgy kezdtük el a felkészülést, hogy a nyári olimpia lebegett a szemünk előtt, de sajnálatos módon a fedett pályás időszak nem úgy sikerült, ahogyan szeretettük volna. A szabadtéri szezon is döcögősen indult, ezért még nem sikerült megfutni az olimpiai szintet, ami 1:47:00 perc 800 méteren. Az én eredményem kicsivel lépi túl ezt az időt. Maradt még egy lehetőségem: a hétvégi bajnokságon megfutni a szintet. Úgy érzem, hogy felkészült vagyok rá.

– Odafigyel arra, hogy mit eszik versenyek előtt?

– Természetesen. Versenyek előtt mindig szénhidrátdús és könnyű ételeket fogyasztok, illetve kerülöm az olyan zöldségféléket, amelyeknek hosszú az emésztési ideje.

 

Kovács Gabriella, Kovács Viktória

Zatkalik András

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.