– Az elmúlt héten városunkba látogattak a közép-európai igazságügyi vezetők, illetve képviselőik, immáron második alkalommal. Melyek voltak a legfontosabb témakörök?
– A témák közül talán az igazságügyi képzés volt a legfontosabb. Elhangzott, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Magyarország a jövőben összehangolja a bírák és az ügyészek képzését, kiemelt figyelmet fordítva a nyelvképzésre, jobban megismerve az uniós joganyagot, emellett olyan szakmai képzési programokat, konzultációkat indítunk, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatcserét. Ehhez kötődik az a napirendi pont is, amelyik a bírák értékeléséről szólt. Szlovákia most fogad el egy erről szóló törtvényt, s tapasztalatokat kértek ebben a kérdésben. A találkozó második napján a szlovén, a lengyel és a cseh delegáció által felvetett kérdéseket vitattuk meg, amelyek alapvetően az Európai Unióval, illetve a közösségi joggal voltak kapcsolatosak. Félévente tartunk ilyen találkozót, most is látszott, hogy ennyi idő alatt összegyűlik annyi kérdés, amit érdemes megvitatni. Szlovákia már jelezte, szívesen vendégül látnák a közép-európai országok delegációit ebben a témakörben, így a következő találkozó várhatóan náluk lesz.
– Hosszú távú együttműködésről van szó, a találkozón résztvevő országok azonosak, a képviselő személyek azonban változtak. Ez nem nehezíti meg a munkát?
– Jelentős személyi változások történtek a májusi találkozóhoz képest. Sok helyen választásokat tartanak a közeljövőben, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában; Lengyelországban pedig a közelmúltban zajlott választás. Ilyen értelemben állandóan változik a társaság, mégis arra törekszünk, hogy olyan témákat határozzunk meg, amelyek politikustól függetlenül tovább vihetők.
Fotó: Pelsőczy Csaba
– Milyen hasonló mértékű együttműködés jöhet még szóba?
– Nagyon fontosnak tartanám a közép-európai együttműködés minél több területre történő kiterjesztését. 2011 a lengyel-magyar együttműködés éve, ennek keretében politikától távol eső témákban próbáltuk meg közelebb hozni egymáshoz a lengyeleket és a magyarokat. Főként a fiatalokat céloztuk meg, s ennek egyik állomásaként a közeljövőben éppen Veszprémben tárgyalnak arról, hogy a két ország egyetemistái milyen területeken működhetnek együtt.
– Az uniós ügyek tekintetében mennyire lehet hasznos egy ilyen közép-európai találkozó?
– Az egyik legfontosabb szempontnak tekintettük a lengyel uniós elnökség témáinak átbeszélését.
– A szakmai programok mellett volt lehetőség kikapcsolódásra?
– A májusi találkozó alkalmával a delegáció tagjai megtekintették Veszprémet, valamint Herendre is ellátogattunk, most az utóbbi évek legsikeresebb városközpont-felújításáról bizonyosodhattak meg a vendégek Balatonfüreden, s a magyar konyhával is megismerkedhettek.
– Mit adhat Veszprémnek egy ilyen találkozó?
– Mindenképpen népszerűséget. Amikor Porga Gyula polgármester úrral egy évvel ezelőtt megkezdtük a közös munkát, célként fogalmaztuk meg, hogy Veszprémet „visszatesszük” a térképre, az a célunk, hogy minél többen ismerjék meg a várost, tapasztalják meg, milyen a karaktere, miért érdemes ide ellátogatni. Az igazságügyi találkozó alkalmával a vendégek főként Veszprém természeti környezetét emelték ki, lenyűgözte őket földrajzi elhelyezkedése, ráéreztek a város hangulatára.
