– Általános iskolás koromban volt először fényképezőgép a kezemben, az igazi nagy fotózás azonban 1995-ben indult, amikor Olaszországban dolgoztam. Ekkor vettem meg első komolyabb – Minolta – filmes fényképezőmet, amivel rengeteg felvételt készítettem kint. Hazaérkezve előhívattam a tekercseket, amiből összejött egy kiállításra való. Ezek többségét az édesapám szervezte, de mivel én külföldön dolgoztam, nélkülem zajlottak az események. 2002-ben végleg hazajöttem. Három évvel később tértem át a digitális technikára.
– Hogy vált a hobbi munkává?
Babják Tamás
– Egyre több visszajelzést kaptam a képeimre. 2008-ban megkeresett egy pár, hogy fotózzak az esküvőjükön. Addig csak természetfotókat készítettem, a bogarak, lepkék, tájképek után új kihívást jelentett ez a képi világ. Végül sikerült rábeszélniük, s elégedettek voltak a végeredménnyel. Ezt követően már sorba jöttek a hasonló felkérések rendezvények, családi programok megörökítésére. Mindezek eredménye az lett, hogy tavaly megnyitottam saját műtermemet, s közben a fényképész és fotótermék kereskedő szakmát is megszereztem. Azóta folyamatosan képzem magam, rendszeresen járok fotós work-shopokra. Sőt, hamarosan magam is tartok ilyen képzéseket kezdők számára. Valóban, a hobbi kezd átalakulni munkává, ennek eredményeként azonban kevesebb időm jut örömfotózásra.
– Ennyi munka után bizonyára az elismerések sem maradtak el.
– A Napló sajtófotó pályázatán zsáner kategóriában első helyezést értem el, összesítésben pedig második lettem 2008-ban. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége által meghirdetett egyik versenyre beküldött képemet pedig különdíjjal jutalmazták. Az elmúlt években rengeteg pályázaton részt vettem, eljutott képem Torinóba, több mint 60 önálló kiállításom volt itthon, valamint Erdélyben. De az igazi elismerés mindig az, amit az emberektől kapok, vagy éppen a mosoly, vagy a csodálkozás, amit az arcukon látok, miközben a fotóimat nézegetik.
– Melyik téma áll önhöz a legközelebb?
– A természetfotózás mindig a középpontban szerepel, a kiállításaim egy része is ilyen felvételekből áll össze, valamint portré- és gyerekfotókból. Ez utóbbi különösen közel áll most hozzám, két hete született meg a kisfiam.
– Hol lehet legközelebb találkozni a műveivel Veszprém közelében?
– Az idei év elég termékeny lesz kiállításokból. Január 11-én, szerdán este hat órakor nyílik tárlatom a Kádártai Faluházban. Januárban ezek kívül Székesfehérváron, a Bányató Galériában láthatók a képeim. Előreláthatólag tavasszal Balatonalmádiban, a Magtár Rendezvényközpontban, augusztusban a székesfehérvári Platán Hotelben, októberben pedig Budapesten, az Orientál Hotelben lesznek kiállításaim.
Kapcsolódó oldal: http://www.babjakfoto.hu/
