Mit rejthet a Balaton a mélye, hol érdemes kutatni?
Megvallom őszintén csak azokból az adatokból, amelyeket mi felvettünk, illetve mások publikáltak, arra következtethetünk, hogy a Balaton rettenetes sok meglepetéssel fog szolgálni. Úgy vélem rengeteg épületmaradványt, hajó- és repülőgéproncsot rejthet a víz, ami a kutatóknak sok-sok évig elegendő munkát jelenthet. A hatályos törvények szerint minden egyes földbe rejtett vagy elveszett műkincs a magyar állam tulajdonát képezi, így természetesen a kutatások finanszírozása is az ő feladatuk volna.
A kutatások megkezdéséről voltak ugyan már egyeztetések, de hamar kiderült, hogy a mai gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a munka megkezdését. A Balaton teljes felmérése hatalmas energiába és több százmillió forintba kerülhet, de úgy vélem, a partvonalat érdemes volna végigkutatni, hiszen az évszázadok során, már a római kort is megelőzően, a vízszintemelkedések miatt számos település víz alá került. A legtöbb lelet valószínűleg a római időkből kerülhet elő, hiszen tudjuk, hogy az akkori Balaton medencéje a római császárok és előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt, és nagy területen építették fel villáikat.Mit tart olyan értéknek, amit feltétlenül érdemes volna feltárni?
Magánemberként azt mondhatom, hogy a Balatonalmádinál megtalált római kori villagazdasági épületkomplexum nagyon nagy értékekkel bír. A mederfelvételezéskor illetve az azt követő ellenőrző merülésekkor számos szobrot, oszlopot, házfalat találtunk. A mederfelvételen pedig egy tömegsír helye is jól beazonosítható.
Úgy vélem, mind a leletek számában és értékében, mind forintban kifejezve egy nagyon gazdag lelőhelyről beszélhetünk, amivel igen is foglalkozni kellene. De eddig csak süket fülekre találtunk. Azt azonban fontosnak tartom leszögezni, hogy a kutatás feladata csupán a lokalizálás, és nem a tárgyak felszínre hozatala. Ahhoz a tevékenységhez már számos szakhatósági engedélyre is szükség van, amelyeknek a beszerzése több hetes, hónapos pluszmunkát jelent.
Miben különbözik a balatoni és a tengeri búvárrégészet, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatás során?
Óriási a különbség a két műfaj között. A műszeres kutatásban a víz sekélysége jelenti az elsődleges problémát. A Balaton átlagos vízmélysége csupán 2,5-3 méter, a műszereknek viszont ennél nagyobb mélységre van szükségük, hogy hatékonyan tudjanak működni. A merülés szempontjából ugyanakkor nagyon kedvező ez a mélység. A Balaton medre viszont nagyon eliszapolódott. Az iszapréteg könnyen felkavarodik, így a látótávolság nagyon csekély, és ez lényegesen megnehezíti a kutatást. Az "őstalajon" 1-1,5 méter vastag lágy iszapréteg képződött, így bármi ami belesett a vízbe, az mélyen belesüllyedt ebbe a rétegbe, és nagyon nehéz később megtalálni. Ráadásul az iszap magas szervesanyag- és baktériumtartalma miatt az elsüllyedt szerves anyagból (főként fából) készült tárgyak bármely más vízi környezetnél gyorsabban lebomlanak.
