Harmadik, egyben utolsó felvonásához érkezett a férfi kézilabda-bajnokság fináléja. Az már a találkozó előtt biztossá vált, hogy a mai napon bajnokot avatnak a Veszprém Arénában, az egyik fél második győztes meccséig tartó párharcában ugyanis 1:1-re állt a Veszprém és a Szeged. A legfontosabb kérdés azonban nyitott maradt, nevezetesen, hogy a bakonyiak huszadszor, vagy a Tisza-partiak harmadszor emelhetik magasba a serleget.
Képgalériánk megtekintéséhez kattintson a fotóra!
Csak néhány ülőhely maradt üresen mérkőzés kezdetére, a vendégeket − az első összecsapáshoz hasonlóan − szépszámú szurkolótábor kísérte el.
A tétnek megfelelően felfokozott hangulatban indult a találkozó, mindkét fél óriási elánnal vetette bele magát a küzdelembe. Tatai nevéhez fűződött az első fontos momentum, aki bravúrral védte Iváncsik Gergő ziccerét, a túloldalon Prodanovic azonban nem hibázott. Ancsin góljára a másik jobbátlövő, Vujin válaszolt, majd Iváncsik révén vezetett először a házigazda (4. perc: 3:2). Nehezen talált fogást egymáson a két finalista, Zubai kétperces kisbüntetése után Iváncsik révén lett először kettő közte (8. perc: 6:4).
Tíz perc elteltével Mikler váltotta Tatait a szegedi gólvonal előtt, aki azonnal hárítani tudott. A mienknek szemlátomást nem ízlett a rivális kőkemény védekezése, melynek ellenszerét csak Vujin találta meg (8:6). Vadkerti és Prodanovic révén azonban a játékrész derekánál egyenlített a trónkövetelő, majd Zubai góljával már az ellenfélnél volt az előny (17. perc: 8:9). Terzic érezte, hogy tehermentesítenie kell Vujint, ám egyenlítő találata után Mikler továbbra is remekelt.
Az utolsó harmad elején Fazekas beállását követően fej-fej mellett haladtak a felek. A szegedi gólokra rendre válaszolt az MKB. A hajrában Czina és a reklamáló Skaliczki-mester kiállítását követően Vadkerti kettős emberhátrányban is betalált (27. perc: 13:14). A végjátékban aztán összekapta magát a Mocsai-csapat, amely Sulic főszereplésével 4:0-s hajrával zárta a félidőt (17:14).
A fordulást követően az „öltözőben ragadt” a Pick, amely kettős emberelőnyben sem boldogult a veszprémi hatos fallal, s mögötte Fazekassal. Császár, Vujin és Iváncsik góljaira nem volt válasza az ellenfélnek az első tíz percben (40. perc: 21:14). A folytatásban teljesen leblokkolt a Szeged, miközben a Veszprém ellentmondást nem tűrő védekezésével és precíz támadójátékával tovább növelte előnyét. A maratoni hosszúságú gólcsendet Zubai törte meg a 44. minutumban (23:14).
A mérkőzés utolsó negyedének elején Prodanovic és Buday büntetőből sem tudott túljárni az eksztázisban védő Fazekas eszén. A tomboló közönség ekkor már "tűkön ülve" várta, hogy kialakuljon a tízgólos különbség, ami az 50. percben be is következett. Ekkor Fazekas egy újabb remek védést követően Iváncsikot indította, aki nem hibázta el a ziccert (25:15).
A hajrában zengett az „Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok” rigmus, miközben a mieink azt is megengedhették maguknak, hogy valamelyest visszavegyenek az őrült tempóból. Sulcék így hétre zárkóztak, az MKB kiütéses győzelme azonban nem forgott veszélyben. 29:21-es sikerével jubileumi 20. bajnoki címét hódította el a veszprémi klub.
A lefújást követően óriási ünneplés vette kezdetét. Az örömbe azonban a klubot elhagyók személye − Mocsai Lajos és Marko Vujin távozása már hivatalos − miatt némi üröm is vegyült.
Férfi kézilabda NB I, döntő, 3. mérkőzés:
MKB Veszprém KC−Pick Szeged 29:21 (17:14)
Veszprém Aréna, 5000 néző. Vezette: Dobrovits, Tájok.
Veszprém: Alilovic − Gulyás 2, SULIC 3, LALUSKA, SCHUCH, TERZIC 7, IVÁNCSIK G. 6 Csere: FAZEKAS (kapus), Császár 3 (1), VUJIN 8 (3), Vilovski, Urban. Vezetőedző: Mocsai Lajos.
Szeged: Tatai − PRODANOVIC 6 (3), Ancsin 3, Zubai 3, Buday 1, Sulc 3, Vadkerti. 2 Csere: Mikler (kapus), Czina, Lékai 2, Pribanic 1, Bajorhegyi, Beocanin. Vezetőedző: Skaliczki László.
Kiállítások: 12, ill. 12 perc.
Hétméteresek: 5/4, ill. 5/3.
Nyilatkozatok
Mocsai Lajos: – Ambivalens érzések kavarognak bennem, hiszen öt csodálatos évet töltöttem Veszprémben. A nemzeti csapat sikeres szereplése miatt azonban szét kell választani a válogatott- és a klub feladatokat. Köszönöm a közönségnek az itt töltött időszakot, s mindenkinek, aki támogatott a munkámban. Az utódomnak is hasonlóan sikeres időszakot kívánok.
Fazekas Nándor: – Mindent megtettünk a győzelemért. Magyarország két legjobb csapata játszott ma, úgy érzem, hogy a Veszprém megérdemelten nyert. Jót tett a magyar kézilabdának, hogy volt harmadik mérkőzés. Ez azt jelzi, hogy a sportág színvonala nő.
Császár Gábor: – Nagyon hosszú volt ez a szezon, nagyon sokat küzdöttünk. Összességében megérdemeltük, hogy Veszprémbe kerüljön ez a trófea. Személy szerint nagyon elfáradtam, hiszen a posztomon egyedül voltam a klubomban és a válogatottban is az Eb-n. A testem már érezte a szezon megpróbáltatásait. Most egy hét pihenő következik, utána pedig újult erővel belevágunk az előttünk álló feladatokba a válogatottnál.
Marko Vujin: – Mindent a veszprémi klubnak köszönhetek, azt is, hogy a szerb válogatottban szerepelhetek, s azt is, hogy Kielbe tudtam igazolni. Nagyon fiatalon kerültem ide, itt azonban úgy vigyáztak rám, mint egy család szeretett tagjára. Köszönöm mindenkinek a segítséget, s azt, hogy végig türelmesek voltak velem. Nagy előre lépésnek tekintem azt, hogy Németországba igazolhatok. Ott is szeretnék hasonló sikereket elérni.
Iváncsik Gergő: – Gratulálok a csapatomnak, amely óriásit küzdött ma. Azt terveztük, hogy két meccs alatt befejezzük a finálét, ám ez nem sikerült. Így utólag azonban senki sem bánja, hogy hazai pályán, a csodálatos közönségünk előtt ünnepelhettük a klub 20., saját magam 10. bajnoki címét. Véleményem szerint azt döntött, hogy – főként a második félidőben – jobban akartuk a győzelmet.
Carlos Perez: – A 13. bajnoki címem is ugyanolyan értékes, mint az első. A nagylányaim is a helyszínen szurkoltak, akik nagyon örültek a sikerünknek. Ugyanakkor kicsit szomorkás most a hangulat a távozók miatt, hiszen olyanok hagyják el ezt a klubot, akik rengeteg időt töltöttek nálunk, s számos sikert értek el.
Laluska Balázs: – Túl a harmincon boldogsággal tölt el a második bajnoki aranyérmem. Személy szerint sokkal nehezebb meccsre számítottam. Az első félidő szoros is volt, aztán a szünet után produkáltunk egy fantasztikus tizenöt percet, ami mindent eldöntött. Örülök, hogy klubszinten ilyen sikeresen zártuk ezt a hosszú évet. Most egy hét pihenő következik, utána pedig minden erőnkkel a válogatottra koncentrálunk.
Skaliczki László: – Huszonöt percig úgy játszottunk ebben a pokolban, ahogyan megálmodtuk. A szünet után érthetetlenül bután játszottunk, ott és akkor elégtünk. Sem az akaratunkban, sem a felfogásunkban nem látszott az a minta, ami addig megvolt. Nagyon nehéz mit tenni akkor, amikor egy csapat ennyire maga ellen dolgozik. A végén már megalázó volt a meccs.
Mocsai megy, Ortega jön
Mint arról korábban beszámoltunk, a csapat élén a spanyol Antonio Carlos Ortega váltja a nyártól főállású szövetségi kapitány Mocsai Lajost. A 40 éves szakember megbízatása három évre szól.
Előttem az utódom – a kép bal oldalán Antonio Carlos Ortega fog kezet Mocsai Lajossal
Ortgea – aki a mai meccset már a helyszínen tekintette meg – korábban a spanyol élvonalban érdekelt Antequera trénere volt. Játékosként a Barcelonával minden létező serleget bezsebelt. A 2000-es sydneyi olimpián bronzérmet szerzett hazája válogatottjával, majd 2005-ben vonult vissza. A csapat új másodedzője Xavier Sabaté Caviedes lesz.
