A diákok megismerkedtek Erdély természeti szépségeivel, az égbe nyúló hegyekkel, a Békás-szorossal, a parajdi sóbányával, a Szent Anna-tóval – ahol fürödtek –, a Mohosi tőzegláppal, a torjai büdösbarlanggal – itt kénfürdőt is vettek – és egyéb, Európában ismeretlen képződménnyel, jelenséggel, például az „Apor lányok feredőjével”, ahol a domboldalból áramlanak ki a gázok, és minden tócsa, medence bugyog. Ilyet legközelebb csak Jáva szigetén látni!
Bejárták Erdély legszebb helyeit, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt, Csíksomlyót, Segesvárt, Nagyváradot, Bögözt, Kalotaszentkirályt, Farkaslakát, az egész Sóvidéket – Korond, Parajd, Szováta –, találkoztak erdélyi gyerekekkel a gyergyóremetei iskolából, ahol a vendéglátók gyönyörű műsort adtak, és a veszprémi kirándulókat a polgármester fogadta.
Megkoszorúzták Mátyás király szobrát és szülőházát, Tamási Áron és Orbán Balázs sírját, a mádéfalvi emlékművet és a Petőfi-szobrot. Csodálatos helyeket, embereket ismertek meg, örömmel hallgatták a székelyek ízes beszédét, megcsodálták az építészet és a kultúra remekeit, az erdélyi konyhát és a székely emberek kitartását, kedvességét és vendégszeretetét.
Szállásuk az 1287 méter magasan fekvő festői Bucsin-tetőn volt, ahol a Kis-Küküllő is ered. A Bucsin-tetőn egy esztenában látták, hogyan készül az igazi, erdélyi tehénsajt, amit még a mai napig is kézzel készítenek. Mindemellett Soltész Gergely tanár úr előadásaiból rengeteg érdekességet, különlegességet tudtak meg Erdély és a székelység történetéből.
A kirándulás mindnyájuknak, felnőttnek és gyereknek egyaránt maradandó élmény volt, és elmondhatják: nem külföldiként mentek Erdélybe, mindenkinek olyan érzése volt: hazajöttem, magyarok közé.
Aki egyszer ott járt, annak visszahúz a szíve.
