Kétszázötven iskolaigazgató, szaktanácsadó, szakértő, kistérségi oktatási referens, valamint a fenntartók és az oktatási szférában tevékenykedő partnerek – például tankönyvkiadók – képviselői vettek részt a Petőfi Színházban megrendezett konferencián. A szakmai rendezvényen elhangzottakról dr. Sebestyén Józsefet, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet (KÖRPI) Veszprém Megyei Irodájának vezetőjét kérdeztük.
– Melyek voltak a konferencia fő célkitűzései?
– Célunk, hogy folyamatos, aktív párbeszédet tartsunk fenn az oktatási-nevelési ágazat szereplőivel. Ennek az egyik fontos állomása a hagyományos regionális tanévnyitó konferencia, amelynek az idén Veszprém adott otthont. A közös ünneplés és a Pro Talento-díjak átadása után minden évben az éppen aktuális közoktatási kérdésekről hallhatnak előadásokat a résztvevők.
– Ezúttal milyen aktuális kérdésekről esett szó?
– Rengeteg változással kell szembenézniük a közoktatási ágazat szereplőinek. Számos intézmény kerül új fenntartóhoz. A megyei önkormányzatoktól már korábban átvették az intézményeket a Megyei Intézményfenntartó Központok, október elsejétől pedig az új állami intézményfenntartó központ vállalja át a feladatokat. Erről Szűcs Attila, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője
tartott előadást, melyben tisztázta, hogy hová kerülnek az iskolák, hogyan működik majd a fenntartó és hogyan változnak majd a jogkörök. Segített a résztvevőknek a változásokat szabályozó törvények értelmezésében.
Sajnos azt még nem tudjuk, hogy a mindennapi gyakorlatban hogy fognak működni ezek a törvények, ehhez meg kell várnunk a végrehajtási rendeletek megjelenését. Természetesen nemcsak a szerkezet változik, hanem ehhez kapcsolódóan a tartalom is, ami az új Nemzeti Alaptantervben lesz tetten érhető – erről dr. Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatói tanácsadója
beszélt délután.
– Az egyik előadásban az intézmények fejlesztési lehetőségeiről tájékoztatták a résztvevőket. Mennyire fontos tényező az intézmények felszereltsége az oktatásban?
– Nagyon fontos. Készültek olyan felmérések, amelyekben a kutatók megvizsgálták, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel az egyes országok közötti infrastruktúrabeli különbségek és a tanulmányi eredmények között. A kompetencia-felmérésekből kiderült, hogy nem mindegy, milyen körülményeket biztosítanak a tanulóknak. Az elemi feltételek teljesülése nélkül nem várhatók jó tanulmányi eredmények.
Abban tudunk segíteni az intézményeknek, hogy felhívjuk a figyelmüket a tanévben várható pályázati lehetőségekre. Most például folyamatban van az Óvodafejlesztés című pályázat, amely egyszerre ad lehetőséget a továbbképzések költségeinek elszámolására és az infrastrukturális fejlesztésekre is. Ennek az iskolák számára kiírt testvére az Innovatív iskolák fejlesztése című pályázat, amely anyagi forrást jelenthet a köznevelési törvény által meghatározott elvárások – például a mindennapos testnevelés, a környezettudatosságra nevelés – megvalósításához.
– Tudnak-e önök segíteni az intézményeknek abban, hogy a fejlesztéseik sikeresen megvalósuljanak?
– Azt fontos megjegyezni, hogy nem pályázatíró cég vagyunk, de a megvalósításban tudunk segíteni. Például azzal, hogy mi biztosítjuk az akkreditált továbbképzéseket, szaktanácsadói és szakértői tevékenységet végzünk, és megosztjuk a pozitív szakmai tapasztalatokat partnereinkkel. Intézetünk sikerrel szerepelt a TÁMOP 3.2.2-es elnevezésű pályázaton, amelynek célja egy olyan regionális hálózatkoordinációs központ létrehozása, amely megalapozza a régió közoktatásfejlesztését. Elkötelezettek vagyunk az innovatív törekvések minél szélesebb körben való terjesztésében. Az új módszereknek online szakmai lapunkban, a Pedagógiai Híradóban is teret adunk.
