Őfelsége a magyar nép

A kegyelet nevében is jöttem a megyébe, Brusznyai Árpád tiszteletére - mondja Dénes János - A trilógia legutolsó része tavaly jelent meg, első része pedig 2005-ben. Az első címe Apáról fiúra, és az 56-os helytállásról és a börtönidőszakomról szól. A második rész, melynek alcíme Széllel szemben, az ellenzékből a parlamentbe jutásig írja le a történetem: egyike voltam azoknak, akik az első törvényt keresztülvitték, miszerint 56 forradalom és szabadságharc volt. A trilógia befejező része, az Örökségünk alcímet viselő kötet a parlament 90-94 közötti időszakáról szól, amikor a parlament gyakorlatilag zsákban táncol. Egyrészt parlamenti felszólalásaimat tartalmazza, másrészt azokról a dolgokról írok benne, amelyek következményei mára beértek és érezhetőek.



Dénes János (1930) vegyésztechnikus végzettségű, 1990-94 között országgyűlési képviselő (1990-1994).
1956 októberében nonstop részt vesz a forradalomban. 1956. október 30-án megválasztják a gyár munkástanácsa elnökének. A forradalom november 4-i leverését követően részese a szabadságharcnak. Egyik kezdeményezője az 1956. december 11-12-i országos sztrájknak. 1957-ben letartóztatják, majd több hónapos fogva tartás után 1958. augusztus 19-én Tutsek Gusztáv vérbíró 15 évre ítéli. Raboskodik a Kőbányai Gyűjtőfogházban, Vácott és Sátoraljaújhelyen. 1963. április 29-én, a részleges amnesztia keretében kerül ki a börtönből, azzal a tudattal, hogy bármikor visszakerülhet. Kétkezi munkával, nehéz körülmények közepette biztosítja megélhetését. A közélet iránti érdeklődése nem lanyhul, részt vesz a demokratikus ellenzék (DE) munkájában. 1987. szeptember 27-én résztvevője a Lakitelken, Lezsák Sándornál tartott tanácskozásnak. Főszervezője az 1988. június 27-i, Hősök terén tartott “Erdélyért” tüntetésnek. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai közé tartozik, tagja a kőbányai szervezet vezetőségének és az Országos Választmánynak. 1990-ben, az MDF színeiben országgyűlési képviselővé választják, egyéni körzetben. Első törvényalkotói tevékenységeként, javaslatára elkészül az 1990/XXVIII. törvény, amely kimondja: “1956. október 23-a forradalom és szabadságharc” és ezt a napot a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepévé nyilvánítja. Az 1990-es őszi “taxisblokád” után, a kormány tehetetlensége miatti tiltakozásul kilép az MDF frakcióból, és függetlenként folytatja munkáját. 1994-ben nem választják meg, ezután nyugdíjas éveit éli, de a közélettől nem vonul vissza. 2004-ben elkezdi emlékiratai feldolgozását és a NAP Alapítvány kiadásában, három kötetben teszi azokat közzé: - 1.  Őfelsége, a magyar nép I. (Apáról fiúra) – 2.  Őfelsége, a magyar nép II. (Széllel szemben), ezek önéletrajzi kötetek. - 3.  Örökségünk (Az 1990-1994 között elhangzott parlamenti felszólalásainak szerkesztett kötete)

(életrajzi forrás: http://maczo.hu/napalap/Denes_J.htm)