A veszprémi vár tövében álló bérpalota építészetileg és funkciójában is egyedülálló épület, amelynek történetén keresztül megelevenedik a város története és lakóin keresztül bepillanthatunk az elmúlt 100 év társadalmi változásaiba.
Az építtető, Rupert Rezső életútja is roppant izgalmas: előbb Rákosi Mátyás védőügyvédje, majd közreműködik kiadatásában is. 1940-ben gróf Teleki Pál barátjaként egyik kidolgozója a Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság közti barátsági és megnemtámadási szerződésnek. „Rupert Rezső polgári demokrata volt akkor is, amikor kevesen vállalták a magyar közéletben az emberközpontú szemléletet és gyakorlatot, a szabadságjogokat védelmező, következetesen antifasiszta nemzeti politikát, egyszóval értékőrzést, hogy legyen lehetősége az értékgyarapításnak” – írta róla Szabad György.
Az Ányos utca 1–3. szám alatti bérpalota története 1912-re nyúlik vissza, amikor az építési engedélyt megkapta a várostól, először két, majd három szintre. (Ami valójában a fölszintet és a magasföldszintet is beleszámítva inkább öt). Ahogy egy 1911-es újságcikkből kiderül, azért nem mindenki fogadta szívesen ezt, de 1915-re elkészült.
A lakások bérlői ügyvédek, orvosok, katonatisztek voltak – az első emeleten mindig a város legmagasabb rangú katonája lakott, de itt élt Bock Pál, a megyei bíróság elnöke és Brusznyai Árpád is egy rövid ideig. Az egykori lakók történeteiből kirajzolódik egy idillikus, a maitól teljesen eltérő társasházi élet, ahol nem kellett egymáshoz csengetni, közösen töltötték a hétköznapokat, és az együtt cseperedőké volt a püspöki palotáig a világ.
Aki többet szeretne tudni a ház történetéről. Hallgassa meg a Veszprémi Történelmi Szalon 2. beszélgetését a Veszprém Megyei Levéltár honlapján: http://www.veml.hu/leveltar/id-168.html
