Az üggyel foglalkozó jelentéstevő, a zöldpárti portugál Rui Tavares kijelentette, egyelőre a módszertanról és a munkadokumentumokról kell megállapodni, a jövő héten pedig a bizottság tényfeltáró küldöttsége Budapesten vizsgálódik az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon. A portugál EP-képviselő kifejtette, azt szeretné, hogy az "együttműködés gyümölcseként" kiegyensúlyozott, a frakciók együttműködésében, átlátható módon megalkotott dokumentumok szülessenek.
"A munkadokumentumok a száraz tényeket sorolják fel, nincs értelmezés, nincs értékelés, és ez szándékosan így van" - hangoztatta Tavares. Elmondta, a médiaszabadság kérdésének is külön munkadokumentumot fog szentelni.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő két megjegyzést tett a vitában. Egyrészt leszögezte, hogy jelenleg nincs több sarkalatos törvény Magyarországon, mint az új alaptörvény megszületése előtt. A munkadokumentum a tényleges, letöltendő életfogytiglani börtönbüntetés alaptörvénybe foglalásával kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg. Gál Kinga erről közölte, hogy ennek alaptörvénybe foglalását 900 ezren kérték a nemzeti konzultáción.
Göncz Kinga szocialista politikus a kétharmados törvényekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem azok száma jelenti a problémát, hanem például az, hogy az adórendszerről szóló rendelkezések megváltoztatásához is sarkalatos törvény módosítására van szükség. Szerinte ezzel csorbul egy olyan jövőbeni kormány mozgástere, amely esetleg nem rendelkezik az Országgyűlés kétharmadának támogatásával, ami megfosztja egy olyan eszköztől, amellyel más országok kormányai rendelkeznek.
A szakbizottság azért foglalkozik az alapjogok magyarországi helyzetével, mert az Európai Parlament februári plenáris ülésén a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) összefogásával állásfoglalást fogadott el arról, hogy "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben".
Az Európai Parlament egyben utasítást adott az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel az ajánlások végrehajtását, és megállapításairól készítsen jelentést.
A bizottság előtt lévő első munkadokumentum az igazságszolgáltatás helyzetével, függetlenségével foglalkozik, és erőteljesen támaszkodik a Velencei Bizottság megállapításaira.
Az alkotmányos keretet illetően a Velencei Bizottság konkrét kérdéseket fogalmazott meg a többi között az Alkotmánybíróság hatáskörének adózási és költségvetési ügyeket érintő korlátozásával, valamint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatban, és kifejezetten figyelmeztetett arra, hogy bizonyos kérdéseket elvi okokból az alaptörvényben és nem sarkalatos törvényben kellene rendezni.
Az Alkotmánybíróság függetlenségét és bíráinak jogállását az Alaptörvényben és nem csupán az Alkotmánybíróságról szóló törvényben kellene garantálni, meg kellene szüntetni az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatáskörének költségvetési ügyekre vonatkozó korlátozását - javasolja a munkadokumentum.
A vita alapjául szolgáló irat ugyanakkor kitér arra is, hogy két kifogásolt sarkalatos törvényt az Országgyűlés a Velencei Bizottság jelentésének közzététele óta módosított, amiről a Velencei Bizottság várhatóan októberben alkot vélemény.
A bizottság előtt lévő második munkadokumentum hasonlóképpen a Velencei Bizottság megállapításain alapul, és a hatalmi ágak, az igazságszolgáltatás, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztásának helyzetét vizsgálja. Rui Tavares rapportőr elmondása szerint ebben nem vonnak le végkövetkeztetést, egyelőre elemzik a helyzetet, és megállapítják, hogy az európai normák alapján hol húzódnak a hatalmi ágak határai, és ehhez képest mi a helyzet Magyarországon.
