Ahhoz, hogy valakit, aki bűncselekményt követ el, megbüntessenek, másképpen fogalmazva a büntetőjogi felelősségét a bíróság ítéletében kimondja, el kell fogni, ezután a bűnösség bizonyításához szükséges bizonyítékokat össze kell gyűjteni.
Az összegyűjtött bizonyítékok alapján fogja az ügyész a vádiratot elkészíteni, ami a bírósági
eljárás alapja. A büntetőeljárási törvény ezért úgy fogalmaz, hogy a bíróság eljárását nyomozás előzi meg. Egyszerűen fogalmazva tehát nyomozásnak nevezzük, amikor a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben a bűnösségét vagy éppen az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat az erre feljogosított hatóságok összegyűjtik, azokat megvizsgálják, rendszerezik, végül az ügyész elé tárják, aki dönt a vádemelés kérdésében.
Fábián Mónika
Ahhoz, hogy a nyomozás megindulhasson, a nyomozó hatóságoknak (ez legtöbbször a rendőrség) értesülnie kell arról, hogy bűncselekményt követtek el. Ennek két útja van. Az egyik, amikor a nyomozó hatóság tagja észleli a bűncselekmény elkövetését, a másik, amikor a sértett vagy más személy az általa észlelt,vagy tudomására jutott bűncselekményről feljelentést tesz.
A bűncselekményeket különféle módokon lehet rendszerezni, felosztani, az egyik csoportosítás alapján megkülönböztetünk hivatalból, illetve kizárólag magánindítványra üldözendőket. A bűncselekmények döntő többsége hivatalból üldözendő, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a sértett feljelentésére (de arra igen, hogy valahonnan a hatóság tudomására jusson az esemény) a nyomozás megindításához, illetve az elkövető felelősségre vonásához.
Az ilyen bűncselekmények esetén a nyomozó hatóság saját döntése alapján is megindíthatja a nyomozást.
A bűncselekmények szűkebb körét alkotják azok, amelyek kizárólag magánindítványra üldözendők. Ezek egy része olyan csekély súlyú, hogy a jog rábízza a sértettre, hogy maga döntsön arról, hogy az elkövetőt felelősségre vonják-e. Ilyen bűncselekmények pl.: a magánlaksértés, a zaklatás, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a magántitok jogosulatlan megismerése, a rágalmazás, a becsületsértés, a kegyeletsértés és végül a könnyű testi sértés. Van néhány nem csekély súlyú bűncselekmény is, mint például az erőszakos közösülés, illetve a szemérem elleni erőszak, valamint a megrontás, ha az alapeseti tényállás valósul meg. E bűncselekmények esetén azonban ha minősítő körülmény is fennállt, vagy azokkal együtt más bűncselekményt is elkövettek, hivatalból üldözendőek lesznek. Ezek a személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármű önkényes elvétele, ha az elkövető a sértett hozzátartozója.
Fábián Mónika
rendőr-százados, megelőzési kiemelt főelőadó
Veszprémi Rendőrkapitányság
