Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A magyarságról beszélgettek

2012. október 10. 21:50
A párt korábbi közpolitikai vitaestjeinek hagyományait folytatva interaktív beszélgetést szervezett kedden az LMP Veszprém megyei szervezete, amelyen részt vett Kukorelly Endre is.

A beszélgetés során a nemzeti öntudat kérdését járták körbe a jelenlévők Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő moderálásával. A központi kérdésre, hogy vajon mit jelent magyarnak lenni számos irányból megközelítve próbáltak meg válaszolni.

Kukorelly Endre kifejtette, hogy a velünk született adottságaink és a szocializáció egyaránt meghatározzák, hogyan gondolkozunk például a hazáról is. Elmondta, ő egy olyan korban szocializálódott, amikor már fiatalon szembesülnie kellett a kettős beszéddel: az iskolákban a rendszert éltették, otthon viszont ment a szalonkomcsizás. Az ő életében a természetes kamaszkori lázadás egyszerre irányult a rendszer és a család álláspontja ellen is, egyszerre utasította el mindkét végletet.

Mint mondta, költőként nem kereste ezt a témát, az belülről tört elő. Jót írni ugyanis úgy lehet, ha az ember levetkőzi az előítéleteit, prekoncepcióit, kiüresíti az elméjét, és hagyja, hogy ez az űr belülről, mélyen a tudatalattiból töltődjön fel.

Mit is jelent magyarnak lenni? Ez pontosan olyan, mint annyi minden más is az életben: természetesnek tűnik, és ha elkezdünk rajta gondolkozni, akkor csúszik ki a kezeink közül. Olyan ez, mint amikor Dumas hőse, Porthos futva menekül a tűzvészből, közben pedig elkezd azon gondolkozni, hogy milyen érdekes dolog a futás, ahogy egyik lábat a másik után helyezve haladunk. És ahogy ezen töprengett, megállt, és bent égett a tűzben. Ha elkezdünk pontos definíciót keresni arra, hogy mit jelent a magyarság, ki a magyar, akkor könnyen ránk éghet a téma.

Kukorelly szerint kerülni kellene a szélsőségeket. Nem érdemes sem túlságosan belebonyolódni a kérdésbe, sem teljesen elhatárolódni attól. Persze a végletek megélése is teljesen normális emberi dolog, de ezt kellő csodálkozással és önkritikával érdemes kezelni.

A haza fogalmáról beszélgetve elhangzott, hogy a haza legfontosabb funkciója a biztonságérzet megteremtése, amelynek egyik legfontosabb eszköze a közös nyelv. Éppen ezért ennek a biztonságnak a megvonása a kirekesztés által napjaink egyik legnagyobb tragédiája.

Schöngrundtner Tamás

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.