Caro Jost és Klaus Honnef
Többek között a pénzügyi válság megoldása is lehetne - mondta Kreuzer -, ha legalább annyiszor fején találnánk a gazdasági életben is a szöget, mint ahogy azt Uecker teszi. A művészet tudásból ered, és a gazdaságban sem kevesebb, hanem több ilyen művészre és tudásra van szükségünk, mint az említettek. Örülök, hogy az alkotásukban a motiváció az inspiráció, és nem az innováció, amelyet elsősorban büszkék vagyunk manapság a gazdaságban. Kívánom, hogy a lenyomatok élménye maradandó benyomás legyen mindannyiuk számára.
A művészetben addig ütjük a szöget, míg a helyére nem kerül - fűzte hozzá Kreuzer szavaihoz Klaus Honnef, elismert művészettörténész, több művészeti könyv, tanulmány és tankönyv szerzője - Örömömre szolgál, hogy a kiállításnak a németországi viszonyokhoz képest is kivételes Vass-gyűjtemény ad teret. A folyamatosan változó művészeti irányzatok között sem minden inspiratív, ami új. Caro Jost alkotásai egy annyira egyszerű ötletből fakadnak, amely már zseniális. Utólag bármelyikünk mondhatná, hogy ez bárkinek eszébe juthatott volna, de a művészet már csak ilyen. Nem festmények, sokkal inkább objektumot Caro művei, melyek olyan nyomokat őriznek, amelyet mi magunk vagy valamelyik előttünk haladó hagyott maga után. A vízszintes mintavételből függőleges alkotások lesznek, és ez a síkváltás megvalósítja azt, hogy a tér és idő több pontja most egy térben, előttünk a falon, Veszprémben találkozzon. Erre egyetlen Concorde vagy űrhajó sem képes. Ez a valóságtól elemeltnek tűnhet, de teljesen hétköznapi archeológia.
"Caro Jost még a kilencvenes években fejlesztette ki ezt a sajátos technikát, és 2000 óta rendszeresen alkalmazza. Abból indult ki, hogy ha a környezet meghatározza minden megnyilvánulásunkat, akkor a környezet közvetlenül is használható az alkotáshoz. A művész figyelme így fordult a nagyváros egyik jellegzetessége, az úttest felé. Jost keréknyomokat örökít meg, rögzíti az útfelületek egy adott pillanatban fennálló állapotát. Az elkészült művek fényes vagy matt felületűek, az ábrázolás többnyire absztrakt, és a kép városonként vagy akár utcánként egyszínű: például München fekete, New York vörös." (port.hu)