Mesterházy Attila: a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig küzdeni kell
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és országgyűlési frakcióvezetője szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc mai üzenete, hogy a szabadságot és a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig, minden nap küzdeni kell.
Az ellenzéki pártelnök kedden, az 1956-os forradalom évfordulóján Budapesten, az MSZP és a Táncsics Mihály Alapítvány ünnepi megemlékezésén azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök "elárulta 1956 emlékét", a magyarok által akkor és 1989-ben megfogalmazott vágyakat, a köztársaságot, a szabadságot, a demokráciát, a nemzet érdekét, és korábbi önmagát is.
Mesterházy Attila a Büszkeség és tisztelet című rendezvényen arra szólította fel "a köztársaság híveit", hogy "az új magyar köztársaság megteremtésének napjáig" hordják a Kossuth-címert kitűzőként, "legyen ez a demokraták összetartozásának jelképe". Azt mondta, a parlamenten kívül, az emberek között ma már négyötödös többségben vannak azok, akik nem értenek egyet a kormánnyal.
A politikus szerint a ma hatalmon lévők "önös érdekből, tudatosan, módszeresen rombolják" 1956 és a rendszerváltás eszményeit. A köztársaságot már lerombolták, "ami a helyén épül, az egy gátlástalan, populista ember félázsiai rendszere" - fogalmazott.
Az MSZP elnöke kiemelte, ez a nemzet 1956-ban bizonyította a nyugati világ előtt, hogy milyen erősen él benne a szabadság iránti vágy, és minden túlerő ellenére van bátorsága felvenni a harcot egy elnyomó nagyhatalommal szemben. Hozzátette: Nagy Imre 1956-ban felismerte a pillanat jelentőségét, saját felelősségét, volt bátorsága a forradalom élére állni, és képes volt az életét is feláldozni ezért. Az ő nagy tragédiája, hogy nem tudta véghez vinni, amit eltervezett, de önfeláldozása nem volt hiábavaló, mert 1956-ban zajlott, azonban "1989-ben győzött a forradalom" - mondta Mesterházy Attila.
Úgy értékelte, "sajnos megosztó ünnep lett október 23., pedig ennek a napnak inkább összeforrasztania kellene a magyarságot".
A pártvezető azt mondta, a mai hatalomnak felemás a viszonya 1956-hoz és örökségéhez, mert "magát nem a szabadság, hanem a Turul szellemiségéből eredezteti, nem a nemzeti egység erősítése, hanem a kirekesztés a célja".
Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy a hatalom birtokosai "hatalomféltésből építenek magas falakat a választók és a választottak közé, milliókat fosztanának meg a lehetőségtől, hogy szavazhassanak". Ebből szerinte az látszik, hogy lenézik az embereket, és "azt gondolják, hogy egy állampolgár, különösen ha szegény, aluliskolázott, idős vagy éppen fogyatékkal élő, nem képes átlátni, hogy mi lenne jó saját magának és az országnak".
Úgy fogalmazott: ma az apátia és a félelem a hatalom legerősebb fegyvere, ezért a szabadságot szerető demokraták közös kötelessége ezekkel szembeszállni.
Ripp Zoltán történész arról beszélt, hogy 1956-ban a nemzeti függetlenség kivívása nélkül lehetetlen lett volna a demokratikus átalakulás, a belpolitikai konszolidáció feltétele pedig a semlegesség volt, miközben Nagy Imre miniszterelnök a magyar ügyet a világpolitika szintjére igyekezett emelni.
Felhívta a figyelmet arra: az 1956-os forradalom és szabadságharc volt az első nagy népfelkelés a sztálinista despotizmus ellen, Moszkvában éppen ezért "revizionista árulásként" értékelték a Nagy Imre politikájában bekövetkezett fordulatot, és a koalíciós kormány megalakítását. Hangsúlyozta: a népi felkelés hatása nélkül azonban Nagy Imre nem jutott volna el a forradalmi követelések vállalásához.
Orosz István, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki végzős egyetemi hallgatóként vett részt Debrecenben a forradalomban, kiemelte: október 23-án a pártbizottság előtt 8-10 ezer ember gyűlt össze, és követeléseik között szerepelt, hogy a határon túli magyarsággal is foglalkozzon az ENSZ, illetve az, hogy szocialista forradalmi bizottmány alakuljon. Elmondta, október 23-án este hat órakor már három halott és több sebesült volt Debrecenben, a fordulat pedig október 28-29-én következett be, ekkor alakították meg a nemzetőrséget, s az egyetemisták is fegyvereket kaptak.
Szabó Vilmos, a Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében azt mondta: ezen a napon azokra emlékeznek, akik életüket áldozták a magyar szabadságért és demokráciáért, "ez a nap minden, a magyar demokráciáért elkötelezett ember ünnepe".
Vona: a '89-esek takarodjanak a közéletből!
A Jobbik elnöke szerint a '89-es politikai generáció minden tagjának takarodnia kell a magyar közéletből, mert "az elmúlt 22 év bőven elegendő volt belőlük". Vona Gábor erről pártja október 23-i budapesti nagygyűlésén, több ezer ember előtt beszélt a belvárosi Deák Ferenc téren.
Az ellenzéki pártvezető - aki a Jobbikot és annak szimpatizánsait a 2006-os politikai generációnak nevezte - azt mondta, az ő generációja nem akar "aljas, áruló és hazug politikai generáció lenni", mint amilyen a '89-es. Példaként említette Demszky Gábor, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nevét, amit a tömeg hangos pfújolással fogadott.
Vona Gábor szerint ezek a politikusok "eljátszották a politikai lehetőségüket, elhazudták a rendszerváltást és megalázó feltételekkel betoloncolták az országot az Európai Unióba".
A Jobbik elnöke a nagygyűlésen meghirdette a "független Magyarország" programját. A 16 pontos programban szerepel a magyar föld alkotmányos védelme, az egykulcsos adórendszer megszüntetése, a csendőrség felállítása és a halálbüntetés visszaállítása, Magyarország kilépése az Európai Unióból, a privatizáció visszamenőleges felülvizsgálata és a jogtalanul szerzett magánvagyonok elkobzása, "a felső tízezer, a politikai szereplők és a cigányság vezetőinek" vagyonosodási vizsgálata és a nem igazolható módon szerzett vagyonok utólagos megadóztatása, valamint "a magyar föld védelmében a Magyarország és Izrael közötti társulási szerződés felmondása".
Szintén a programpontok között van a történelmi jogfolytonosság visszaállítása, az államadósság újratárgyalása, a "szétszabdalt magyarság ügyének nemzetközi fórumok elé vitele", az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, egy új földbirtokrendszer bevezetése, a magyar "élelmiszer-önrendelkezés", külgazdasági minisztérium felállítása a magyar termékek keleti piacra juttatása érdekében, európai munkáért európai bérek kifizetése, valamint az "indokolatlan cigány túlszaporodás megállítása".
Vona Gábor szerint a program célja, hogy "igazságot, szabadságot és életet" hozzon Magyarországnak.
Hangsúlyozta: ma Magyarországon a legfontosabb kérdés a magyar föld magyar kézben tartása, amelyre az Orbán-kormány által készített új földtörvény csak "álmegoldás". Szerinte a magyar föld jó minőségű, olcsó és teljesen védtelen, ezért "hülye lesz az a külföldi, aki nem él majd ezzel a lehetőséggel" 2014 után.
"Nem leszünk új Palesztina, nem leszünk rabszolgák a saját hazánkban", ezért "minden piszkos kezet, amely a magyar föld után nyúl, el fogunk törni" - fogalmazott Vona Gábor.
A nagygyűlésen Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy mindenkinek meg kell találnia a maga módját arra, hogy fellázadjon a jelenlegi rendszer ellen, amely "lelki terrorban tartja a társadalmat és folyamatosan megalázza az embereket". Szerinte 1956 nem történelem, hanem meggyőződés és világnézet, ezért kell a mai nemzeti radikálisoknak is fellázadniuk és ellenállást tanúsítaniuk.
Murányi Levente, a Jobbik alelnöke szerint a Jobbiknak az a feladata, hogy elérje azokat a célokat, amelyekért 1956-ban küzdöttek a magyarok. Úgy fogalmazott: ha valakinek fontos '56 szellemisége, akkor az nem szavazhat más pártra, mint a Jobbikra. A politikus szavait "Fegyverbe!, Fegyverbe!" kiáltásokkal fogadta a tömeg.
A nagygyűlésen felszólalt Bruno Gollnisch EP-képviselő, a francia Nemzeti Front tagja, akit a tömeg "Vesszen Trianon!" kiáltásokkal fogadott. Szerinte a magyar nép példát mutat az "euroglobalista" európai unió elleni ellenállásból, és, bár szerinte az "igazságtalan" trianoni egyezmény feldarabolta Magyarországot, de nem ölte ki a bátorságot a magyarokból.
A beszédek között Pörzse Sándor jobbikos országgyűlési képviselő szólt néhány mondatot a nemzetiszínű és árpád-sávos zászlókat tartó tömeghez. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy rendőrök igazoltatták a Jobbik nagygyűlésére igyekvő aktivistákat szállító autóbuszokat, még Budapest határain kívül, hogy "az aktivisták lekéssék a nagygyűlést", illetve, hogy Vona Gábor pártelnök autóját is három rendőrautó vette körül és szorította le az útról, hogy "úgy igazoltassák Vona Gábort, mintha nem tudnák kicsoda".
A több ezer összegyűlt nagy része a beszédek elhangzása után elhagyta a Deák Ferenc teret. Az ott maradt több száz szimpatizáns egy koncertet hallgatott.
A koncertet követően a Jobbik Ifjúsági Tagozat (IT) szervezésében néhány ezer ember átvonult a Deák Ferenc térről a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székháza elé. A tömeg útközben a "mocskos zsidók", "ÁVH", "Orbán, takarodj", "Gyurcsány, takarodj", "Orbán, Gyurcsány, Gordon, mind a három lógjon" és "fegyverbe" jelszavakat skandálta.
A Magyar Rádió előtt a Jobbik IT két vezetője mondott beszédet, majd megkoszorúzták a székház oldalán található emléktáblát.
Ezt követően a tömeg nagyobbik része a Múzeum körút felé elhagyta a Bródy Sándor utcát, azonban néhány tucat tüntető elindult a Kossuth térre. Útközben, a Blaha Lujza térnél felborítottak egy kukát és végig a fáklyás felvonulás alatt is használt jelszavakat skandálták. A Szabadság térnél rohamrendőrök igazoltatták a tüntetők egy részét. A Kossuth téren és környékén több mint száz rendőr és néhány tucat tüntető tartózkodott az esti órákban.
A tüntetők ezt követően továbbra is hangos skandálással több rendőrautó kíséretében előbb a Nádor utca irányába, onnan vissza a Kossuth térre, majd pedig a Nyugati térre vonultak. Az addigra 20-30 fősre csökkent csoport tagjait végül a Vígszínház utca közelében igazoltatták a rendőrök.
Gyurcsány: Bajnai Gordon legyen a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje!
A demokratikus ellenzék összefogására szólított fel a Demokratikus Koalíció (DK) október 23-i, budapesti megemlékezésén Gyurcsány Ferenc, aki szerint az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének Bajnai Gordonnak kell lennie.
A DK elnöke kijelentette: a demokratikus ellenzék pártjainak össze kell fogniuk és 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, hogy vissza tudják állítani a "megsebzett köztársaság rendjét".
Gyurcsány Ferenc egyúttal közölte, a DK szerint az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének Bajnai Gordon volt kormányfőnek kell lennie.
A pártelnök úgy fogalmazott: az idei ünnep igazi kérdése nem 1956, hanem 2014. Szavai szerint a DK, illetve a demokratikus ellenzék tagjai Orbán bukását kívánják és ezen dolgoznak. A tömeg, amelyik tapssal fogadta az egykori kormányfőt, a mondatra reagálva néhány másodpercen keresztül azt skandálta: "Orbán takarodj!". Gyurcsány hangsúlyozta, nem egyszerűen a miniszterelnök távozásáért küzdenek, hanem azért, hogy "az önkény rendszere" tűnjön el.
A demokratikus ellenzéknek vissza kell szereznie a megcsúfolt, az ellopott rendszerváltozást, helyre kell állítania a köztársaságot, a jogállami rendet, az alkotmányosságot, a demokráciát, a szabadságot – mondta a volt kormányfő.
Az összefogás és a kétharmad kapcsán Gyurcsány Ferenc kijelentette, olyan erő kell, amellyel nem egyszerűen csak győznek a választásokon, hanem szétzúzzák "a köztársasággal szemben álló erőket".
A széles összefogást sürgető Gyurcsány Ferenc azt mondta, bár a demokratikus ellenzéken belül vannak viták, de el kell dönteniük, hogy ezek fontosabbak-e, mint a nemzet és a haza ügye. A DK elnöke hozzátette, az ellenzék sikere az összefogás mellett a programalkotáson is múlik. Magyarországon gazdasági, szociális és külpolitikai fordulatra van szükség - szögezte le Gyurcsány Ferenc.
Szintén az összefogásra szólított fel Vitányi Iván, a DK örökös tiszteletbeli elnöke. Azt mondta, hogy a demokrácia védői most nehezebb helyzetben vannak, mint korábban, mert a "diktatúrát, turulokráciát és abszolutizmust" most nem kívülről erőszakolják rájuk, hanem belülről teremtették meg. A demokrácia híveinek "fel kell adniuk egymás méregetését" és fel kell készülniük az összefogásra – jelentette ki.
A rendezvényen felszólalt Mihályfalvi László, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium volt igazgatója, aki szerint az elmúlt két évben Magyarország ismét a panamák és rokonságok "lápvilága" és négymillió koldus országa lett. Balázsovits Lajos színész-rendező arról beszélt, hogy ha megszűnik a félelem és megszületik az összefogás, akkor ismét lesz egy szabad, tiszta választásokon alapuló Magyarország.
Az egybegyűltek megtöltötték a fővárosi Egyetem teret, a környező utcákban is álltak érdeklődők.
A DK szimpatizánsai közül sokan a párt logóját ábrázoló táblákat tartottak a magasba, többen a jelenlegi kabinetnek, illetve kormányfőnek szóló üzeneteket is felemeltek. Az egyiken "A hatalom nem öncél, hanem szolgálat!", a másikon pedig "Viktor! Teljesen megbolondultál?" állt. Felmutattak még "Viktor, tél előtt mit üzensz a 4 millió éhezőnek?", illetve "Viktor diktátor! A gőgös, pökhendi, dilettáns, népnyúzó miniszter "urakkal", és Lázárral együtt takarodj!" feliratú táblákat is.
Milla - Közös választói mozgalmat hoztak létre civil szervezetek
Együtt 2014 elnevezéssel közös választói mozgalom megalakulását jelentették be az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla), a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével a Milla október 23-i budapesti rendezvényén, amelynek szónokai szinte egyöntetűen az Orbán-kormány távozását sürgették.
Juhász Péter, a Milla elnöke azt mondta, hogy nem csak tagokat, hanem szövetségeseket is keres az együttműködéshez. Már nem elég segíteni a rendszer áldozatait, a rendszert kell megváltoztatni – fogalmazott.
Az Együtt 2014 választói mozgalom egy nyitott és befogadó együttműködés kíván lenni, amelyben nem a pártokat, hanem a választókat kívánják megszólítani – mondta Juhász Péter, hozzátéve, hogy a Milla nem a pártok ellen, de nem is értük jött létre. A sima kormányváltás már nem elég, új Magyarországot, új egyetértést, új politikai kultúrát akarnak, amely az együttműködésre és a szolidaritásra épül - hangsúlyozta.
Juhász Péter véleménye szerint másfél év múlva leváltják "az Orbán-Simicska rezsimet", amelyben "testet ölt, ami bűn és hiba volt az elmúlt két évtizedben". A Milla elnöke szerint az elmúlt két évtized valamennyi kormánya felelős a mostanra kialakult helyzetért, ám elismerte, hogy nem egyenlő mértékben.
Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke felszólalásban második rendszerváltást ígért 2014-ben. Mint mondta: az ország 640 településén vannak aktivistáik, akikkel segíteni kívánják az Orbán-rendszert leváltani kész politikai erők összefogását.
A Szolidaritás elkészítette programját, és mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a demokraták közös jelölteket állítsanak a 2014-es választásokon. Olyan új alkotmányt akarnak, amelyet népszavazással erősítenek meg - mondta a szervezet társelnöke.
Kónya Péter bírálta Orbán Viktort, aki - álláspontja szerint - "Erdélyből idehozott gyerekekkel parádézik gátlástalanul – ez politikai pedofília". A Szolidaritás társelnöke szerint a fiatalok 1956 óta nem látott számban hagyják el az országot, ahol korlátozzák a sajtószabadságot, megszüntették a fékek és ellensúlyok rendszerét, miközben "szélsőjobboldali szabadcsapatok fenyegetik azokat, aki származásukat nem tudják visszavezetni a turultojásig".
Tamás Gáspár Miklós filozófus beszédében úgy fogalmazott, hogy 1956-ban a nép nem akarta a Horthy-rendszer és a 3 millió koldus Magyarországának restaurációját, ahogyan most sem akarja. Álláspontja szerint tisztelnünk kell magunkat és egymást, még akkor is, ha el akarják venni a szabadságunkat és soha többé senkiről sem szabad megfeledkeznünk.
Balavány György újságíró szerint "a 22 éve ránk rohadt működésképtelen rendszert le kell váltani". A rendszerváltás óta mindig választott és önjelölt messiások mondták meg, hogy mit kell tennünk. A békemenetben nem a demokraták ellenségei vonulnak, hanem jó szándékú, de megtévesztett emberek - tette hozzá.
Ungváry Rudolf közíró szerint, miközben "a kormány nemzeti együttműködést hirdet, lenyúl mindent, amit csak ér: médiát, igazságszolgáltatást és termőföldet". Úgy vélte, néha akkor is szembe kell szegülni, ha ez reménytelennek látszik, ma pedig ez könnyebb feladat, mint 1956-ban volt.
Antoni Rita és Lovas Nagy Anna, a Nők Lázadása csoport nevében úgy fogalmazott, hogy ezt a "szégyenkormányt" le kell váltani. Vissza kell fordítani az országot arról az útról, amely gyermekszegénységhez vezet.
Kelemen Attila erdélyi újságíró, a Transindex főszerkesztője szerint a magyar-magyar határ sokkal kényesebb a román-magyarnál, mert az előbbit a hazai politikum újra és újra felépíti. A mindenkori politikai nézetek határozzák meg a határon túli politikát, ennek hosszú távú haszna nincs. Kolozsvárról nézve Budapest van határon túl – fogalmazott.
S. Kállai Szilvia újságíró szerint magyarnak lenni sosem volt genetikai kérdés. A magyarországi cigányok is magyarok, hiszen ide születtek. Kormányok jöttek-mentek, ám összességében nézve a romák felett mintha megállt volna az idő. Sokan azonban a nem-cigányok közül is hasonló helyzetbe kerültek – tette hozzá.
A Milla rendezvény hallgatósága az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Petőfi Sándor utcáig sűrűn állt. A beszédek közben többször felhangzott az "Orbán, takarodj!" rigmus.
