- 2010-ben az alpolgármesterek feladatait megváltoztatták. Mi a lényege ennek a munkamegosztásnak, és hogy működik?
- A korábbi munkamegosztásban egyik alpolgármesterhez a gazdasági, másikhoz pedig a humán ügyek tartoztak. 2010 októberében, a testület alakuló ülését követően a polgármester új szemszögből közelítette meg a feladatköröket. Jómagam a városüzemeltetésért felelős alpolgármester lettem, a másik alpolgármesterhez a városfejlesztési feladatok kerültek. Úgy érzem, a rendszer működőképes, a feladatellátásban nincs probléma.
- Milyen feladatai vannak a városüzemeltetési alpolgármesternek?
- Az önkormányzatok a jogszabályokban meghatározott feladatait különböző intézményeken keresztül látják el. Vannak nem intézményi formában működő szervezetek, mint például a VKSZ Zrt, amely szintén városi feladatokat lát el. A városüzemeltetési alpolgármester feladata ezeknek a működését felügyelni. Továbbá oda kell figyelni a tömegközlekedésre, a közbiztonságra, sok-sok olyan területre, amely a város mindennapi életét, működését érinti.
- „Mindenki szövetségese szeretnék lenni” – ezt mondta két éve. Ez mennyire valósult meg?
- Részemről ez az elv gyakorlatban is működött. Ma is érvényes, és amíg ezt a feladatot ellátom, érvényben is marad. Veszprém város, az itt lakók és az itt működő intézmények, szervezetek érdeke a legfontosabb. Tehát mindenki a szövetségesem, aki hasonlóan gondolkodik és akar tenni a város érdekében.
Némedi Lajos
- Az ön feladatkörébe tartozik az oktatás, ebben milyen változások mentek végbe az utóbbi két évben?
- Különösen az oktatás minőségének javításában tudtunk eredményeket elérni. Ez alatt értem az intézmények fejlesztését, az épületek karbantartását. A technikai feltételeket is sikerült javítani, elterjesztettük a digitális táblákat a városban. A Vetési Albert Gimnáziumban természettudományi labort alakítottunk ki, több száz általános és középiskolai diák kaphat itt plusz ismereteket fizikából, kémiából és biológiából is.
- Az állam hamarosan átveszi az oktatási intézmények fenntartását, a szakképző iskoláknak pedig az üzemeltetését is. Milyen változásokkal jár ez?
- Az iskolák épületeinek üzemeltetése, tehát a kisebb felújítások, gazdálkodási tevékenységek, karbantartások, a parkgondozás, takarítás, energiaellátás önkormányzati fenntartásban marad. A pedagógiai, továbbá az ehhez szorosan kötődő szakmai feladatok az államhoz kerülnek, amiket majd a Klebelsberg Kuno Intézet és a járásszékhely településeken működő tankerületek látnak el. Én ezt jó döntésnek tartom. Része annak az átalakítási folyamatnak, amely a magyar oktatásügyben már régóta indokolt volt.
- Több kulturális intézmény a városhoz került. Ezek milyen újabb terheket rónak az önkormányzatra?
- A kulturális intézményekre nem teherként tekintünk. Mind a Petőfi Színházat, mind az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat és a Laczkó Dezső Múzeumot is nagy szeretettel köszöntjük a városi intézmények között. A fenntartási és működtetési feladatok természetesen költséggel járnak. Mindent megteszünk azért, hogy az elkövetkező évek során a költségvetésben ehhez az ideális feltételeket biztosítani tudjuk. A Városi Művelődési Központ és a Kabóca Bábszínház HEMO-ba költözésével véleményem szerint jól járt az önkormányzat. Az új épület tágas, és a fenntartási költségei várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint a réginek
- Az egészségügy szintén az ön feladatköre. Ezen a területen mi történt 2010 óta?
- Pontosabban az Egészségügyi Alapellátás biztosítása tartozik a városi önkormányzathoz, mivel a szakellátás a megyei kórházban történik. Az alapellátás területén, valamint a védőnői szolgálat ellátásában is sikerült olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek növelik az ellátás színvonalát és reményeim szerint az ott dolgozók komfortérzetét. Például akadálymentesítés, nyílászárócsere történt az Ádám Iván utcai rendelőben, valamint a Táncsics utcai és a Jutasi út 59. sz. alatti rendelőkben.
- Összegezve, hogyan értékeli az elmúlt két évet?
- Nagyon munkás két év volt, tele feladatokkal, problémákkal, amiket meg kellett oldanunk. Ráadásul az ország gazdasági helyzete miatt kevesebb forrás állt a rendelkezésünkre. Mégis úgy érzem, sikeres volt ez az időszak. Jelentős fejlesztések között szerepelt az intézmények fejlesztése, rendszeres felújítása, közművek cseréje, úthálózat fejlesztésének megkezdése. Dinamikusan fejlődött az állatkert, sok ezer látogató örömmel vette birtokba a Séd völgyét, és több tízezer veszprémi és nem veszprémi vett részt a városi rendezvényeken. Összességében jó érzés volt ebben a városban élni és lakni.
- Mit vár a következő két évtől?
- Mindenek előtt a folyamatban lévő fejlesztések sikeres lezárását, a belváros és a közúti hálózat további megújítását, a város jó színvonalú működtetését és a gazdasági helyzet javulását, valamint sikeres önkormányzati működést.
