– Két évvel ezelőtt, néhány nappal a választások után két fő motívumot emelt ki a céljai közül: az önkormányzat családbarát működését, és azt, hogy a város szellemi tőkéjére kell építkezni. Hogy látja, mennyiben sikerült megfelelni az akkori elvárásainak?
– Az önkormányzat sokkal előrelátóbb, képes távlatokban gondolkozni, egyre inkább körvonalazódik egy jövőkép. Tudatos, tervezett, stratégiai működést hoztunk létre, ebbe az irányba fejlődtünk. Kiszámíthatóbbá vált az önkormányzat működése. A lehetséges mozgástér prognosztizálásában, az uniós és hazai források felkutatásában is a városban meglévő szellemi bázisra figyelünk. Úgy gondolom, hogy ezen a téren sikeresek vagyunk, a város jól pályázik, megmozgatja a különböző területeken jártas szakembereket.
Fotó: archív
Igyekszünk megfelelni a családok igényeinek is. Egy olyan stabil intézményrendszer működik a városban, akár az oktatás vagy az egészségügy területén, ami ki tudja szolgálni a családokat, megfelel az elvárásaiknak. A szabadidő eltöltése kapcsán is próbálunk minden korosztályt megszólítani sokszínű kulturális- és sportrendezvényekkel. A Séd-völgy megújulása, a kerékpárutak folyamatos fejlesztése, bővítése, a Kabóca Bábszínház átköltöztetése a lakótelepre vagy a Petőfi Színház városi intézményrendszerbe integrálása is ezt a célt szolgálja.
– Ön mely eredményeket emelné ki az elmúlt két évből?
– A fejlesztések közül a Séd-völgy megújulását, a kerékpárutak létesítését, és nagy reményekkel várom a belvárosi csomópont átadását, valamint a közelmúltban elkezdett belvárosi rehabilitációs projekt kibontakozását. Ezek mellett büszkék lehetünk a több éves előkészítő munka eredményeként létrejött helytörténeti vetélkedő-sorozatra, aminek másfél hete valósult meg egy újabb fordulója.
Fotó: archív
– A Kolostorok és Kertek projekttel kapcsolatban megfogalmazódtak kritikák. Részben a tájképre vonatkozóan: ápolatlan, gazosodik a növényzet; a tó finoman szólva sem esztétikus. Másfelől pedig a szolgáltatások színvonalát is szó érte, a büfék nyitva tartása meglehetősen rapszodikus, a megjelenésük és kínálatuk minősége megkérdőjelezhető.
– A növényzet állapotát nagy mértékben befolyásolja az időjárás. Az idei rendkívül száraz nyár bizony nyomokat hagyott maga után, de az elmúlt egy, csapadékban gazdagabb hónap során az elszáradó növényzet jórészt regenerálódott, már sokkal esztétikusabb képet mutat.
Örömteli, hogy az ide – főleg a jezsuita templom környékére – szervezett rendezvényeket nagy létszámmal látogatják, ám ezzel együtt jár az is, hogy az intenzív igénybevétel miatt a fű jobban kopik. Ezek olyan sajátosságok, amik nem a projekt hibájából fakadnak. A tapasztalatokat összegezve a szükséges javításokat és pótlásokat el fogjuk végezni.
Fotó: archív
A tóval kapcsolatban fontos tényező a Séd vízminőségének változása. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a szervesanyag-koncentráció, ennek következménye a tapasztalt algásodás. Ha a projekt előkészítése során ilyen vízminőséget tapasztaltunk volna, akkor valószínűleg a Sédet nem vezetjük át a tavon, más megoldást választottunk volna. A helyzet rendezésére keressük a megoldást. Nyáron több szakértői javaslat is érkezett, ezeket azonban az önkormányzat nem tudja megvalósítani. A megoldást továbbra is keressük.
A büfék nyitva tartása épp annyira rapszodikus, amennyire a Séd-völgy látogatottsága. Egy átlagos hétköznapon nincs akkora igény rájuk, a hétvégéken viszont rendesen működnek. Van, hogy fél napig senki nem akar a büfében vásárolni, ezért nem érdemes nyitva tartani. Ez gazdasági kérdés, az üzemeltetésre kiírt pályázat nyertese ezt a színvonalat tudja rentábilisan fenntartani.
– Forgóné Kelemen Judit képviselő asszony szerint rengeteg pénz folyik el luxusberuházásokra. Mennyire luxus a belváros rehabilitációja?
– A belváros a '80-as években nyerte el mai arcát, azóta eltelt 25 év, felnőtt egy új generáció. Egy emberöltő alatt változott annyit az élet, hogy érdemes legyen újragondolni a közterületek működését. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a projekt egy funkcióbővítő beruházás, tehát nem csak arról van szó, hogy szebbé, esztétikusabbá válik a belváros.
A megújulás lényege, hogy megőrizzük a régi jól működő dolgokat, és reagáljunk a problémákra, az igények változására. Ilyen például a kelet-nyugati irányú gyalogos forgalom akadálymentesítése. A pláza megépülése és a bútorgyár területében rejlő jövőbeli fejlesztési potenciál miatt fontos, hogy a Kossuth utca felől könnyebben elérhetővé tegyük ezt a városrészt.
Azt is látni kell, hogy a Kossuth utca kiüresedett: eltűntek a járókelők és eltűntek az üzletek is. A Séd-völgyi fejlesztések bizonyítják, hogy ha van lehetőség igényes környezetben eltölteni az időnket, akkor van igény is a korzózásra. Az a cél, hogy a belváros ismét vonzó ponttá váljon. Ennek érdekében a rehabilitációs projekten dolgozó konzorciumi partnereink nem csak a műszaki megvalósításban vesznek részt, hanem a megújult tér átadása után is közösen fogunk tenni azért, hogy élettel teljen meg a Kossuth utca.
Úgy gondolom, ez nem luxusberuházás, egyszerűen csak alkalmazkodik az igényekhez. Ez a fejlesztés 3,5-4 milliárd forintnál megáll – Pécsett például 35-40 milliárdos beruházás valósult meg az elmúlt években, amelyek egy idő után rentábilissá válnak. De hogy egy kisebb nagyságrendű példát is említsek: látványos átalakuláson ment át Balatonfüred is, ahová Veszprémből is szívesen ugrunk le, hogy egy süteményt elfogyasszunk ebben a szép környezetben. Az emberek az igényes tereket keresik.
Az interjú második részét holnap közöljük.
