November 4. a magyar történelem egyik gyásznapja. Ötvenhat esztendővel ezelőtt e napon hajnalban indította el hadüzenet nélküli háborúját a magyar szabadságharcosok ellen a szovjet vörös hadsereg. Az esélytelen harc számtalan áldozatot követelt. A kommunisták győzelme után tízezrek menekültek nyugatra, sok ezer embert börtönöztek be, internáltak, százezreket aláztak meg, tették lehetetlenné életüket. A KDNP veszprémi szervezete november 4-én hagyományosan rájuk emlékezik, miközben megidézi Brusznyai Árpád szellemét.
Pálffy István
– 56-os forradalom keresztény forradalom volt – hangsúlyozta Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő beszédében. – Hiszen a kommunista diktatúra harcot folytatott a keresztény egyház, az általa felvállalt értékrend ellen. A forradalom előtti években koncepciós pert indítottak az egyház és vezetői ellen. Brusznyai Árpád a Veszprém megyei nemzeti Forradalmi Tanács elnöke is keresztény elvek szerint tevékenykedett a szabadságharc napjaiban. A humanizmus hatotta át minden egyes cselekedetét. Egyaránt jellemezte jóság, megbocsátás és elszántság, elhivatottság. Még az ellenségében is látta az embert. A hit adta az erejét még a legnehezebb pillanatban, a bitófa alatt is, amikor a himnuszt énekelve ment a halálba.
Pálffy István végezetül felhívta a szépszámú érdeklődő figyelmét a hit erejére. Brusznyai Árpád a halála előtt teljesen biztos volt abban, hogy a kommunizmus nem lesz örökéletű, előbb-utóbb elbukik. Ehhez hasonlóan mi is bízzunk abban, hogy a jelen válságot okozó totális pénzügyi hatalom is eltűnik.
A megemlékezés végén felolvasták az összes veszprémi 56-os áldozat nevét.
