– Félidejéhez érkezett az önkormányzati ciklus. Mi az első gondolata ezzel kapcsolatban?
– Nehéz és rögös út áll mögöttünk, és hasonló vár ránk a következő két évben is. A jelenlegi körülmények között, vagyis a gazdasági válság, egy önkormányzati rendszer teljes átalakítása közben Veszprém jól veszi az akadályokat. Mindeközben a városfejlesztéssel kapcsolatos víziónkat is időarányosan teljesítjük.
(archív fotó)
– Milyennek ítéli meg a város gazdasági helyzetét?
– Meggyőződésem, hogy egy adat önmagában nem jelent semmit, csak valamihez képest lehet értékelni. 2011-2012-ben eljutottunk oda, hogy az önkormányzati rendszert át kell alakítani. Az elmúlt húsz év bizonyította, hogy jól felépítették, a helyi politika színterévé vált, viszont súlyos financiális problémákkal küzd. Folyamatosan plusz feladatokat kaptak a helyi önkormányzatok, a költségvetési források azonban csökkentek, ezért az önkormányzatok rákényszerültek a hitelfelvételre. Ez egy tendencia, hiszen nem mondhatjuk, hogy valamennyi önkormányzat rosszul gazdálkodott. A megyei jogú városok közül egyébként három településnek van 10 milliárd forint alatti adóssága és Veszprém közéjük tartozik, s a többi sem tudatosan adósodott el.
A növekvő feladatok mellett elérhető közelségbe kerültek az uniós források, azonban ahhoz, hogy ezeket kihasználja egy önkormányzat, hitelt kellett felvennie. A városok többsége, tehát akik fejlesztésben gondolkodtak, megtették ezt a lépést, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették, mekkora hitelállományt tudnak finanszírozni. Időközben azonban úgy megnőttek a kiadások, hogy az önkormányzatok léte is veszélybe került, ezért a megyei után a települési önkormányzatok konszolidációja is szükségessé vált. A folyamat elindult.
– Hosszú távon miből tarthatja fenn magát a város?
– A Dunántúl közepén, a meglévő gazdasági környezetben jó kondíciókkal bírunk. Ingatlanértékesítés, a veszprémi adófizetők befizetése, valamint az állami normatív támogatás adja a bevételek nagy részét. A stabil bevétel megőrzése céljából pedig szükség volt az ipari hasznosításra alkalmas terület megvásárlására a repülőtér mellett.
(archív fotó)
– Tanácsadói testületek kialakításáról, az alpolgármesteri struktúrák átalakításáról, de civilekkel történő együttműködéséről is beszélt megválasztását követően. Ezek mennyire valósultak meg?
– Egy új munkamódszert igyekeztünk kialakítani, átalakult a polgármesteri hivatal struktúrája is, s ennek megfelelően alakítottuk ki az alpolgármesterek feladatmegosztását. Szem előtt tartottuk, hogy kiemelten szeretnénk kezelni a városfejlesztést, a másik oldalról pedig egy embert kíván az üzemeltetés is. Jó döntést hoztunk, szépen elkülönülnek a feladatok.
A tanácsadói testületek is a tervnek megfelelően dolgoznak. Műhelybeszélgetéseken vitatjuk meg a költségvetési, az ingatlan ügyi feladatokat, terveket a témákban érintett szakemberekkel. Ennek eredménye volt például az ingatlangazdálkodásunk felül bírálata: az értékesített ingatlanokból befolyó összeget nem a költségvetési lyukak foltozására, hanem ingatlanfejlesztésre használtuk. (pl.: Szentkirályszabadja melletti ipari park.)
Több civil egyesülettel erősítettük meg az együttműködést (Csalán Egyesület, a Veszprémi Turisztikai Egyesület, vagy éppen a Máltai Szeretetszolgálat). Kiemelkedően fontos még, hogy a mozgáskorlátozottak egyesületének segítségét kértük, hogy a belvárosi rehabilitáció előkészületeinél működjenek közre, annak érdekében, hogy a kerekes székesek is biztonsággal használhassák majd az új belvárost, de figyelembe vettük a vakok és gyengén látók véleményét is.
– Számos területen születtek stratégiai tervek, a kulturális koncepció azonban továbbra is hiányzik.
– A jogi környezet folyamatos változása miatt jövő tavasszal kerülhet rá sor. Január 1-től két kulturális intézmény is az önkormányzat fenntartásába kerül. A város kulturális élete egyébként nagyon pezsgő képet mutat, amit tovább gazdagít majd a Hangvilla belépése. Szeretnénk, ha az erőforrásokat nem az épületek üzemeltetésére költenénk, hanem sokkal inkább kulturális produktumokra. Az átalakítás elemei már lezárultak, hiszen a Városi Művelődési Központ átköltözött egy sokkal olcsóbban működtethető épületbe.
– „Mindenkivel együtt szeretnék dolgozni, aki Veszprémért tenni akar” – nyilatkozta korábban.
– Ezt továbbra is tartom. Sokan keresnek meg ötletekkel, javaslatokkal, igyekszünk ezeket figyelembe venni. Mindenkit szívesen fogadok az irodámban.
(archív fotó)
– Milyennek ítéli meg a város kommunikációját?
– A kommunikáció eredménye nehezen mérhető, nem egy egzakt dologról beszélünk. Fejlesztő típusú polgármesterként aposztrofálom magam, így előfordulnak lakókörnyezetet megváltoztató beruházások, amik időnként feszültséget okoznak. Igyekszünk ezeket kezelni, de egy intenzívebb kommunikációval talán megelőzhetők lennének. Jobban oda kell még figyelnünk azokra a téves információkra is, amik a beruházások kapcsán felmerülnek.
– A járási hivatalok megjelenése miként érinti a város ingatlanvagyonát?
– A feladatok átruházása ellenére nem változik az önkormányzat ingatlanvagyona. A járási hivatalok megjelenésével az okmányiroda épülete is a mi tulajdonunk marad. A múzeum és a könyvtár esetében az ingatlan tulajdonosa az állam lesz, a fenntartás kötelezettségét az önkormányzat kapja.
Az oktatás területén is változás várható. A pedagógusok bérét az állam fizeti majd, ám az épület működtetése továbbra is az önkormányzat feladata lesz.
– Milyen funkciók maradnak az önkormányzatnál?
– Inkább úgy közelíteném meg, mi kerül el az önkormányzattól 2013. január 1-jétől. A teljes okmányirodai ügyintézés, illetve a gyámhivatali feladatok, bizonyos szociális ügyek is átkerülnek a járási hivatalhoz, mint például a környezetvédelmi hatósági ügyintézés. A nem állami feladatok maradnak nálunk, mint például a városfejlesztési, üzemeltetési feladatok, illetve a szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint az óvodák.
– Mik a legfontosabb tervek a következő két évre?
– Komoly kihívás előtt állunk, bízom benne, hogy sikerül befejeznünk az elkezdett fejlesztéseket. 2010 és 2012 között több mint 10 milliárd forint fejlesztési pénzt tudtunk a városba hozni, ezeket gyorsan és hatékonyan kell elköltenünk, egy építkezés közepénél tartunk. Ennek leglátványosabb eleme a belvárosi rehabilitáció, de kiemelt lehet a Jutasi úti lakótelep megújítását célzó pályázat, vagy éppen a szociális város rehabilitáció. Ezzel párhuzamosan új önkormányzati struktúrát kell kiépíteni a járási hivatalokkal párhuzamosan.
– Milyen kitörési pontok lehetnek?
– A célok nem változtak, a megkezdett turisztikai fejlesztéseink beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A Séd völgyi rehabilitáció megmutatta, egy megújuló tér alkalmas arra, hogy a helyiek és a turisták is kihasználják. A turisztikai fejlesztések egy része pedig még előttünk áll, s az idegenforgalomból élő vállalkozók is jelentős bővítéseket hajtottak és hajtanak végre. Ezzel párhuzamosa 15 milliárd forintos fejlesztés történt a városban, tehát nem csak az önkormányzat, hanem a veszprémi vállalkozások is a fejlesztésben látják a jövőt, s jelentős önerővel járulnak ehhez hozzá.
Számos kritikával illették az önkormányzati ciklus elmúlt két évét az ellenzéki képviselőt. Porga Gyula beszélgetésünk második részében ezekre reagál.
