Alapvetően két probléma jellemző a családokra, vagy túl
sokat dolgoznak a szülők és ezért irányul kevesebb figyelem a gyerekre, vagy
munkanélküli van a családban, ami a gyerekekre is kihat. Mindenekelőtt ott
alakulnak ki a különböző devianciák, így a narkománia is, ahol gyenge a
kommunikációs készség, a családtagok érzelmileg nem kötődnek erősen egymáshoz,
s szinte alig tudnak egy nyelven beszélni. Minden drogos fiatalnál legelőször a
családi körülményeire vagyok kíváncsi – mert az könnyen elvezethet a
megoldáshoz is – mondta Dr. Szemelyácz János. Véleménye szerint nagyon fontos,
hogy a családi struktúrán belül is működjön a hierarchia, melyben gyereknek és
szülőnek is a megfelelő helyen kell állnia. Csak egy ilyen struktúrában tudnak
a családtagok megfelelő módon fejlődni. Ennek a fejlődésnek a szeretet az
alapja, de keretekre is szükség van, valamint szabályokra, de a szeretet soha
sem szabad feltételekhez, a szabályok betartásához kötni. A pszichoterapeuta
úgy látja az egyensúly csak akkor tartható fenn, ha mindenki ugyan annyit tesz
be ebbe a körbe, mint amennyit kivesz belőle. Amikor az egyensúly felborul, az
olyan személyiségi zavarokat okoz, amire a kábítószerek által keresnek a
fiatalok gyógymódot. Elmondása szerint a kezelt szenvedélybetegek többségénél
kiderül, hogy diszfunkcionáló családban él, a felek között nincs megfelelő
kommunikáció, befelé fordulnak és elidegenednek egymástól. Az elutasító légkör,
a szülők közötti összhang hiánya, a tabuk és a titkolózás pedig tovább
súlyosbítja a helyzetet.
A deviáns magatartás sokszor a rossz családi háttér, általános, kölcsönös egymás iránti értetlenség, más családtagok egyéb deviáns magatartása vagy az érzelmi elhanyagoltság következményei. Itt az eltussolás nem csak arról szól, hogy a gyerek kipróbálja a kábítószert, hanem arról is, hogy például a szülők alkoholisták, érdektelenek a gyerekkel, esetleg szorgalmas és tisztességtelen pénzhajhászok, a szülők erkölcstelenek, vagy naponta veszekszenek, a gyerek már régen hasonlóan sérült, és deviáns baráti körhöz menekült otthonról - tette hozzá Szemelyácz. Mint mondta, már abból sok mindenre lehet következtetni, ki milyen típusú drogokhoz nyúl. A népszerűbb partydrogok használata leginkább azokra jellemző, akik egy rideg családi körben élnek, ezért szintetikus szeretetpótló szereket keresnek. Az opiátfüggőség komolyabb otthoni problémákra utal, mint például egy bántalmazó apa, egy elnyomott anya. A szülők egyszerre válnak érdekelté gyermekük megmentésében, ezért az érte folytatott harc harmonizálhatja a kapcsolatukat. Sok szülő pontosan a gyerekét használja fel arra, hogy a családon belüli konfliktusokat elodázza, elkendőzze, vagy társát maradásra bírja.
Dr. Szemelyácz János terápiás munkájában a hálózatokban-való működést tartja alapvetőnek. Család-terápiákat évek óta nagy sikerrel folytat. Sok esetben épp a szülők konfliktusainak kezelése vezetett a drogfüggő gyerekük gyógyulásához. Szintén eredményesnek tartja az önsegítő csoportok működése, ahol a rehabilitáció alatt álló szenvedélybetegek együtt élnek, s egymást segítik át a leszokás folyamata alatt a legnehezebb pillanatokon.
A neves pszichiáter szerint a 2000-ben elfogadott drogstratégiánk is kifogásolható. Azt mondja, egyensúlytalan állapot jellemzi a magyar ópiátfüggők ellátását. Bár a drogfüggők felkutatása és elérése folyamatosan fejlődik, a kezelésbe való bevonásuk nem bővül. A nemzeti drogstratégia egyik központi eleme éppen az lenne, hogy minél több szenvedélybeteget szervezzenek be kezelési programokba, de a gyakorlatban ez nem működik. Magyarországon jelenleg 8 helyen van mód a metadonterápiában való részvételre, Szemelyácz szerint legalább 20-ra lenne szükség. Kelet-Magyarországon a Nyírségben, Győr és Sopron környékén egyetlen egészségügyi intézményben sem működik efféle program.
