A diplomáciában csak "gyóntatásnak" nevezett négyszemközti megbeszélésen fogadta a tagállamok képviselőit Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ezen a személyes beszélgetésen a kormányfők megfogalmazhatták országuk elvárásait, prioritásait a következő hétéves ciklussal kapcsolatban. A magyar érdekeket Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
Az osztrák kancellár szerint lehetséges, hogy a britek merev álláspontja miatt jövő januárig elnapolják az Európai Unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről szóló csúcstalálkozót. Werner Faymann volt sorrendben az utolsó a tagországi csúcsvezetők között, aki kétoldalú megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. Ezután nyilatkozott röviden az újságíróknak.
A tanácskozás plenáris szakaszán a résztvevők először Martin Schulz-cal, az Európai Parlament (EP) elnökével folytatnak eszmecserét. Az EP ellenzi az uniós büdzsé jelentős lefaragását, amit nem csupán a britek, hanem - több-kevesebb kompromisszumkészség hangoztatása mellett - más nettó befizető tagállamok is szorgalmaznak.
A plenáris megbeszélésen aztán Martin Schulz közölte: egyáltalán nem biztos, hogy ha a tagállamok vezetői megállapodnak, azt az EP is támogatja.
"Minél távolabb kerül a kompromisszumos megállapodás a bizottság eredeti javaslatától, annál nagyobb az esélye annak, hogy a parlament el fogja utasítani a megállapodást" - utalt az EP-elnök arra, hogy a mostani többéves keret az első, amellyel kapcsolatban az EP a lisszaboni szerződés értelmében vétójogot kapott.
Martin Schulz, az uniós büdzsé növelését támogató EP-elnök, a tagállamok vezetőivel folytatott megbeszéléseket követően arról beszélt, hogy népszerű lehet a válság közepette az EU költségvetésének csökkentése mellett érvelni, de Shulz szerint ez felelőtlenség, mert fel kell ismerni, hogy az uniós büdzsé nem a probléma, hanem a megoldás része. Martin Schulz szerint nem igaz az, hogy az uniós büdzsé Brüsszelnek szánt pénzt, ezeknek az összegeknek 94 százaléka ugyanis közvetlenül a tagállamokhoz kerül vissza. Schulz szerint az is tévedés, hogy az uniós büdzsé túl nagy, hiszen a tagállamok összes költésének mindössze két százaléka, vagyis a tagállamok összesen ötvenszer ennyi pénzt költenek el. Harmadrészt Schulz cáfolta azt is, hogy az uniós költségvetés felduzzadt volna; hiszen míg a tagállamok büdzséi 62 százalékkal nőttek, addig az unióé 37 százalékkal bővült 2000 és 2010 között.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a tagállamokkal folytatott megbeszélések tapasztalatait a szociáldemokrata politikus úgy foglalta össze, hogy szerinte nagyon messze van a kompromisszum, mert túl nagy a nézetkülönbség azok között az országok között, amelyek növelnék a kohéziós és mezőgazdasági kiadásokat és azok között, amelyek minél nagyobb csökkentést szeretnének elérni.
Maga a tanácskozás egyébként nem tartott sokáig: alig kezdődött meg csütörtök késő este, nem sokkal éjfél után már fel is függesztették - péntek délig - az unió 2014 és 2020 közötti időszakának keretköltségvetéséről szóló EU-csúcstalálkozót.
A plenáris megbeszélés halasztásának az az oka, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke - a tagországok állam-, illetve kormányfőivel folytatott csütörtöki kétoldalú megbeszélései nyomán - átdolgozta a költségvetési tervezetet, és azt most a csúcsvezetőknek tanulmányozniuk kell.
Az első értesülések szerint a kiadási főösszeget illetően Van Rompuy további csökkentést indítványoz, ám a mezőgazdasági támogatások és az úgynevezett strukturális alapok keretét - ide tartoznak a kohéziós alapok is - az eredetileg elképzeltnél kisebb mértékben kurtítaná meg.
