Veszprém megyét 7 önkormányzati vezető, valamint Talabér Márta alelnök képviselte, a Polgármesterek a kisiskolásért elnevezésű tanácskozáson, melyen Dr. Ángyán József, az MTA doktora, a Szent István Egyetem intézményigazgatója, Dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet igazgatója, Dr. Lányi András, az ELTE társadalomtudományi karának docense, és Környei László, a Commitment Köznevelési Kht. ügyvezetője fejtették ki véleményüket a vidéki Magyarország helyzetéről, valamint a kisiskolák összevonásáról, bezárásáról. Az ott helyben íródó nyilatkozathoz bárki hozzátehette saját javaslatát, mielőtt a tanácskozás végeztével aláírta azt.
Mi Sárszentlőrincen megjelent
polgármesterek felemeljük szavunkat a falusi oktatási intézmények működését
ellehetetlenítő intézkedések ellen, amelyek méltatlanul diszkriminálják a
vidéki Magyarországot – hangzik a dokumentum első mondata, mely később
követeléseket is megfogalmaz. Felszólítják a kormányt, hogy az biztosítsa az
óvodai nevelés és az alapfokú oktatás finanszírozását, s a fejlesztési
lehetőséget teremtő forrásokat ne társulásokhoz, összevont intézményeknek
címezze.
Dr. Ángyán József: "Durva támadás éri a közösségeket!"
Végveszély közeleg, mert diszkriminálják a vidéket. Leépítik azokat a falvakat, amelyek a történelem során mindig erőt tudtak adni az országnak a nehéz helyzetekben – mondta Dr. Ángyán József. Meglátása szerint a jelenlegi kormány szándékosan akarja elpusztítani a falvakat, mert azokat középkori maradványoknak tekinti, s életképtelennek titulálja. Az MTA doktora felidézte Mihályi Péter volt miniszterjelölt szájából elhangzott mondatokat egy kerekasztal beszélgetésről, illetve a Csillag Istvánnal, Bokros Lajossal és Bauer Tamással közösen jegyzett Utolsó esély néven ismertté vált programot, melynek ugyan ezen gondolatok képezik az alapját. A politikai alakítói, köztük Mihályi Péter úgy gondolja, hogy nem csak az iskolákat, hanem az orvosi rendelőket és a postákat is be kell zárni a falvakban, mert nincs szükség rájuk. Továbbá, hogy az államnak az a feladata, hogy kimozdítsa az embereket jelenlegi helyükről, s arra bíztassa őket: menjenek. Aki falun tartja a gyermekét egy falusi iskolában, az ellehetetleníti annak jövőjét. Így véli ma a kormány. Ugyanakkor látni kell, ha egy kistelepülésen megszűnik az iskola, onnan elköltöznek a gyermekes családok, és rövid idővel ezután az a falu maga is megszűnik – jelentette ki Ángyán József. Véleménye szerint, aki azt mondja, hogy Európa sem a falvak híve, hiszen azok csak régi középkori maradványok, az vagy szándékosan hazudik, vagy nem normális. A professzor szerint nagyon is szándékos, és stratégiailag pontosan felépített az észlelhető folyamat, mely végleg elfolytja a vidéket. Az államunk a tőke oldalára áll, rákfenét küld ránk, melynek következtében az immunrendszerünk is önpusztításba kezd – tette hozzá. Majd megjegyezte, hogy az a baloldal, amelyik ezt megfelelő retorikával el tudja adni Magyarországon, annak köze nincs a szociáldemokráciához.
Ha mindez tudatos, mi az ok?
Ángyán professzor szerint minden a földpiac megnyitását készíti elő, amely során mindössze néhány nagytőkés kezére akarják kijátszani a magyar földet, így épülnek majd fel az új dinasztiák. Most születnek az első milliárdok, mondta a doktor. S ahhoz, hogy ezt végbe tudják vinni, támadást kell indítani a megtartó erő ellen, a közösségek ellen, melyet a legjobban a vidéken, a kis falvakban tudnak megtenni. Felhívta a figyelmet a kormány egyik készülő előterjesztésére, mely 1 millió keletit telepítene be az országba, miközben az orvosokat Angliába küldik, a fiatal diplomásokat külföldre, a vállalkozóinkat Szlovákiába. Teljesen mindegy hová, de aki a nagy spekuláció útjában van, azt elüldözik.
Ma 1719 falu lélekszáma ezer alatti – a tapasztalatok szerint ők a támadás első célpontjai, melynek következtében a települések fele eltűnhet a térképről örökre. Az 1400 milliárd forint vidékfejlesztési forrás nagy részét a tőkés nagyberuházók nyerik el, miközben a legkisebb településeken egy törvénytervezet még a polgármesteri hivatalt is megszüntetné, ha már az iskolát, és a postát bezáratta. Lehetőségeink lennének, de azokat csak akkor tudjuk kihasználni, ha a jelenlegi rezsimtől megszabadulunk – zárta gondolatait a Szent István Egyetem intézményigazgatója.
Dr. Csatári Bálint: "A vidékfejlesztés magánügy lett"
Dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet igazgatója arról beszélt, hogy míg a városok fejlesztését az állam feladatának tekinti, addig a vidék felzárkózását, a falvak magánügyének tartja a kormányunk. Ez pontosan ellentétes az európai irányelvekkel. Míg 1990 és 2000 között a falvakban utak, járdák és iskolák épültek, ma ott tartunk, hogy a kistelepüléseken maximum 4 intézmény az átlagos, amibe már a buszmegálló is beletartozik. Véleménye szerint egy új vidékfejlesztési törvényre lenne szükség, benne külön kisvárosi, és külön tanyákra vonatkozó fejlesztési csomaggal, mindezt önkormányzati törvénybe építve.
Dr. Lányi András: "Adják vissza az önkormányzatok jogait, autonómiáját"
Dr. Lányi András, az ELTE társadalomtudományi karának docense „modernizációs lázálomnak” nevezte a falusiak városokba költöztetését. Nem azt szeretnénk, hogy ne zárjanak be egyetlen kisiskolát sem, hanem hogy visszaadják az önkormányzatoknak az alkotmány által biztosított jogát, hogy önállóan, maguk döntsenek róla, fenntartják-e intézményeiket – hangsúlyozta. A professzor elsősorban a források elosztási rendszerén változtatna, mely véleménye szerint ma messze nem képviseli az esélyegyenlőség elvét.
Környei László, a Commitment
Köznevelési Kht. ügyvezetője a kistelepülési iskolák esélyteremtési
lehetőségeit vette számba. Arról beszélt, hogy miért igaztalanok azok a
megállapítások, mi szerint a vidéki kisiskolák minősége, és eredményessége
elmarad a nagyvárosi intézményekétől. A teljesítményt mindig a családi háttér
index függvényében vizsgálják – mondta. Kiemelt több olyan a közelmúltban
elvégzett kutatást is, mely bebizonyította a hatodik osztály alatt egyáltalán
nincs, majd minimális a különbség a gyerekek teljesítménye között. Nyolcadikos
korukban újra megvizsgálták őket, és azt tapasztalták, hogy míg a nagyvárosi
iskolák hátrányos helyzetű tanulói nem, addig a falusi iskolák diákjai
felzárkóztak. Környei azt az állítást is
cáfolta, mi szerint vállalhatatlan költséget jelent a kisiskolák fenntartása.
Ugyanis, ha minden 200 tanuló alatti létszámmal működő kisiskolát bezárnánk, az
az oktatási büdzsében csak mintegy 3 százalék megtakarítását jelentené.
Az előadókat követően először
Tolna megye, majd Somogy megye önkormányzatának vezetője szólalt meg. Gelencsér
Attila a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke utalt egy korábbi saját
kezdeményezésre, és reményének adott hangot, hogy most bátrabbak lesznek a
polgármesterek, mint amikor az ő kezdeményezését írták alá. Meglátása szerint a
kistelepülések vezetői félnek, hogy még jelenlegi minimális lehetőségeiket is
elveszik tőlük, ezért nem merik felemelni a hangjukat. Ő az ellen tiltakozik
elsősorban, hogy a nagyvárosok iskolái milliárdos fejlesztési forrásokhoz
jutnak, amiből csúcsiskolákat építenek, és elszívják a faluról a gyerekeket,
azokból a falvakból, ahol örülni kell annak is, ha a nyílászáróikat ki tudták
cserélni.
Győrffy Balázs, Nemesgörzsöny
polgármestere, a MAGOSZ Veszprém megyei elnöke azon saját példájukat mondta el,
mi szerint az egyház is segítője lehet az önkormányzatnak. Náluk,
Nemesgörzsönyben önkormányzati fenntartású iskola már nincs, de szárnyai alá
vette azt a református egyház, melynek presbitereként ő is tudja segíteni az
iskola ügyét, ha polgármesterként erre nem is volt lehetősége.
A megfogalmazott nyilatkozatot
egyébként a napokban minden kistelepülés, minden polgármesteréhez, illetve a megyei
önkormányzatokhoz is eljuttatják, s arra kérik őket, ne csak kézjegyükkel lássák
el a dokumentumot, hanem bírják rá országgyűlési képviselőiket, hogy az abban foglaltakról
interpelláljanak a parlamentben, és együtt törvénymódosítási javaslatokat is fogalmazzanak
meg.
