A hónap eseménye: a tihanyi Gardafesztivál díszvendége Veszprém város volt, küldöttségünk megnyerte a főzőversenyt.
„A hónap művésze”: Kovács Norbert „Cimbi” aranysarkantyús táncos, Megyei Príma díjas.
Kovács Norbert "Cimbi"
Napirend előtti kérdések, felszólalások
Gerstmár Ferenc az előző közgyűlésben kérdést intézett Ovádi Péterhez arról, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az önkormányzat a zöld közbeszerzések terén? A közbeszerzési bizottság elnöke írásban válaszolt, ami Gerstmár szerint túlságosan általános, a képviselő úgy érzi, hogy „nem ugyanazt a nyelvet beszélik”. Éppen ezért az LMP képviselője átadott egy CD-lemezt Ovádi Péternek, amely az Európai Bizottság által összeállított kézikönyvet tartalmazza.
Forgóné Kelemen Judit szintén az előző közgyűlésen tett fel napirend előtti kérdést a facsemete-visszapótlásról. A polgármester írásbeli válaszára reagálva ismét elmondta, hogy a fákat oda kell visszapótolni, ahol azok meg is maradnak.
Forgóné Kelemen Judit az ingatlanértékesítésről tett fel kérdést. A volt Közművelődési Központ épületére bejelentkezett a Hit Gyülekezete, ami nagy felháborodást keltett. Van-e az a pénz, amiért megéri vállalni egy ilyen döntést?
Porga Gyula polgármester válaszában jelezte, hogy a VMK Dózsa György úti épülete nincs kijelölve értékesítésre, ő maga pedig soha nem tárgyalt a Hit Gyülekezetének képviselőivel ingatlankérdésekről.
Czaun János kérdést tett fel Porga Gyula polgármesternek „lesz-e vasúti megálló Kádártán?” címmel. Elmondta, a kádártaiak aggódnak, hogy megszűnik a városrész megállóhelye, az a decembertől érvényes MÁV menetrendben már nem szerepel. Czaun képviselő a polgármester közbenjárását kérte az ügyben illetékesek felé.
Porga Gyula polgármester elmondta, hogy a MÁV-nál jelentős racionalizálás zajlik. Ennek eredménye a megállóhely megszűnése. A polgármester hozzátette: mindenképpen partner kíván lenni abban, hogy a MÁV vezetőségét levélben megkeressék.
Czaun János
Forgóné Kelemen Judit azzal kapcsolatban tett fel kérdést, hogy a városi beruházásokban alvállalkozóként szerepet vállalnak önkormányzati képviselők rokonai is. Ez felvet-e valamilyen felelősséget?
Porga Gyula polgármester emlékeztette a képviselőt, hogy a közbeszerzési bizottság tagjaként pontosan tudja, hogyan zajlanak a közbeszerzési eljárások a városban. Nem életszerű, hogy ha valakiből képviselő lesz, akkor a teljes rokonságnak vissza kell adnia vállalkozói igazolványát, be kell szüntetni tevékenységét.
Forgóné Kelemen Judit szerint ha jogilag lehetséges is, erkölcsileg mindenképpen összeférhetetlen ez a helyzet.
Porga Gyula szerint mindannyian nagy feladatot vállaltak azzal, hogy a közösség érdekében dolgoznak. At kérte, hogy a családot hagyjuk ki a politikai csatározástból!
Katanics Sándor kifogásolta, hogy a Jobbik rovásírásos helységtáblát helyezhet el a városba vezető utak mentén – a reklámtáblák kihelyezésének szabályozása alapján. Katanics képviselő szerint a táblák kihelyezésének jogkörét a városstratégiai és városmarketing bizottságtól vissza kellene vennie a képviselő testületnek. Megkérdezte: a polgármester személyesen egyetért-e a döntéssel?
Porga Gyula polgármester szerint a hatáskör átruházásáról egyszer már döntöttek, azt nem kívánja felülvizsgálni. A táblák kérdésében pedig nem a polgármester ízlését kell figyelembe venni, így tiszteletben kívánja tartani a bizottság döntését.
Katanics Sándor szerint a táblák kihelyezése után nagy felháborodást fog kelteni, nem gondolja, hogy ilyen táblákkal kellene reklámozni Veszprém határában.
Gerstmár Ferenc képviselő az orvosi ügyelettel kapcsolatban tett fel napirend előtti kérdést. Az elmúlt hónapokban egyeztetések folytak a háziorvosokkal. Milyen előrelépés történt az ügyben? Mikor működhet az új helyén, a kórházban az orvosi ügyelet?
Némedi Lajos alpolgármester írásban fog válaszolni a feltett kérdésekre.
Hartmann Ferenc képviselő a dózsavárosi fejlesztésekkel kapcsolatban tett fel kérdést. Igazak-e azok az információk, hogy az önkormányzat vagy valamelyik vállalkozása 30 millió forint értékben készfizető kezességet vállalt?
Porga Gyula polgármester tizenöt napon belül írásban válaszol.
Nagy Piroska a taneszközök beszerzésével kapcsolatban tett fel kérdést, amire Némedi Lajos alpolgármester írásban fog válaszolni.
Brányi Mária alpolgármester napirend előtti felszólalásában a hősök napján felavatott, alsóvárosi temetőben található emlékparkról beszélt. Az emlékpark zöldfelületének gondozásából a helyőrség is kiveszi a részét. Ez egy olyan támogatás és gesztus a helyőrség részéről, amit mindenképpen köszönetre érdemes.
Némedi Lajos alpolgármester napirend előtti felszólalásában a megyei napilap sms-rovatában olvasta Molnár Ernő hozzászólását, aki a közterület-felügyelet megszüntetését javasolta. Némedi alpolgármester szerint a közterület-felügyelet létjogosultságát már bizonyította. A közterület-felügyelet 5 millió forintból gazdálkodik évente, ezt egyébként közgyűlési képviselőként annak idején ő maga is elfogadta, így ő maga is tudhatná, hogy az sms-ben jelzett 45 millió forintos összeg téves információ.
Némethné Károlyi Jolán és Némedi Lajos
1. napirendi pont: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi vagyongazdálkodási irányelveinek jóváhagyása.
A 2012. évi költségvetési bevételek nagyságát az önkormányzat 780 millió forint mértékben prognosztizálta és határozta meg. A költségvetési év első 10 hónapjában ebből az összegből 663 678 598 Ft került realizálásra. A 2012. évi tervtől való elmaradás oka, hogy a közgyűlési döntés alapján megindított értékesítési eljárások közül több eredménytelenül zárult.
A 2013. évi irányelvek kiindulópontja a gazdasági program, amelynek prioritásai az alábbi témákra épülve fogalmazódtak meg: innovációs gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, a város környezetminőségének fejlesztése, kulturális turizmusfejlesztés, önkormányzati intézmények működési feltételeinek, költségeinek racionalizációja.
A gazdasági programban foglaltak további meghatározását és a vagyoni kör projekt szintű fejlesztését a korábban elfogadott „Közép - és hosszú távú vagyongazdálkodási terv” tartalmazza.
A vagyongazdálkodási irányelvek a 2013-as költségvetési év vonatkozásában a már túlnyomórészt elindult folyamatok továbbvitelét jelentik és így egyrészről az értékesítésre kijelölt, de bevételként nem realizálódott ingatlanok változatlan feltételek mellett történő meghirdetését, másrészről az ingatlanállomány fejlesztési tevékenységének folytatását tartalmazza.
Célként szerepel még a városi stadion helyzetének rendezése, a Vár u. 10. szám alatti (egykori Piarista Gimnázium illetve Közgazdasági Szakközépiskola) épület jövője, a belvárosi önkormányzati tulajdonú kereskedelmi-szolgáltató felület bővítése, az intézményi működés átalakítása, befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés. Az előterjesztés megfogalmazta még a gazdasági társaságokban meglevő vagyon várható változásait 2013 tekintetében, úgy mint a Veszprémi Egyetemi Stadion Nonprofit Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonba vonását és a Pannon Egyetemhez kötődő üzletrész megvásárlását, valamint a belvárosi rehabilitáció keretében megújuló „Hangvilla” (egykori Séd-mozi) projekt gazdájában a Swing-Swing Kft.-ben történő törzstőke útján történő üzletrészszerzést is.
Gerstmár Ferenc képviselő a Dózsa György út 2. (VMK) alatti és a Vár utca 10. szám alatti (Piarista Gimnázium) épületek sorsáról érdeklődött.
Hartmann Ferenc képviselő szerint az anyagot nehéz komolyan venni pontatlanul és helytelenül megfogalmazott mondatok miatt.
Katanics Sándor képviselő azt kérdezte, hogy a Dohnányi épületének értékesítése milyen állapotban van? Az a szóbeszéd járja, hogy az épületbe a közelmúltban betörtek, és jelentős anyagi kár keletkezett. Mi a hosszú távú elképzelés a Zeneiskola sorsáról, hiszen a Dózsa utcai épület nem igazán alkalmas erre a feladatra, és a környéken élők is panaszkodnak a zaj miatt.
Brányi Mária alpolgármester szerint a Dózsa úti épület értékesítése nem volt napirenden, jelenleg azt egy bérlő és egy oktatási intézmény is használja. Amíg az önkormányzat használja az ingatlant, addig értékesítése nem kerülhet szóba. Az elmúlt években értékesítésre kijelölt Vár utcai épületet a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően egységként kellene értékesíteni – amire láthatóan nincs sok esély – így jelenleg olyan együttműködő partnereket keresnek, akikkel az ingatlan a várbeli környezethez illő ódon szolgálhatja a város érdekeit.
A Petőfi Színház műhelyháza hosszú távon a közüzemi szolgáltató egyik raktárhelyiségébe költözhet. Ehhez forrást kell biztosítani, ami a tervek szerint a jövő évi költségvetésből megoldható. Az alpolgármester szerint a műhely zavartalan működése az átmeneti időszakban is biztosítható. A nyolcas út fejlesztése szintén fontos a jelentős gazdasági szereplők idevonzása miatt.
Az alpolgármester azt kérte Hartmann Ferenctől, hogy a jövőben a bizottsági üléseken jelezze a munkaanyagokban található pontatlanságokat, hogy a közgyűlés elé már hibátlan anyagok kerüljenek.
A Dohnányi épülete továbbra is ki van jelölve értékesítésre. Az iskolai oktatás több helyszínen zajlik, az első félévi munka után ha igény lesz új struktúra kialakítására, akkor ezt meg fogják tenni.
Hartmann Ferenc jelezte, hogy az említett problémák nem a bizottság hatáskörébe tartoztak, aki az anyagot megírta, az vállalja érte a felelősséget!
Nagy Piroska számos hiányosságot jelzett. Támogathatónak tartja, hogy az önkormányzat áttekintette az intézmények működését, és racionális döntést hozott azok fenntartásáról. A jogszabályi változások és a pénzügyi helyzet negatív változásai miatt a város is hátrányt szenved. Gazdasági szereplők azért nem tudnak új beruházásokat kezdeni, mert nem tudnak új beruházásokat kezdeni. Pozitívum, hogy az önkormányzat nem terheli további adókkal a vállalkozásokat.
Czaun János szintén pozitívan értékelte a tárgyalt anyagot. Az teljes és pontos képet fest a város eddigi gazdálkodásáról, bár az abban szereplő táblázat szeptemberi adatokat mutat, így már kissé elavult. Az értékesítések tekintetében a bizottság jó gazdának bizonyult, az ingatlanokat nem értékük alatt értékesítették.
Porga Gyula polgármester válaszában jelezte, valóban betörtek a Dohnányi korábbi épületébe, elsősorban a fémtárgyakat tulajdonították el, az ügyben feljelentést tettek. A Dózsa utcai épülettel kapcsolatban azt válaszolta, hogy a feljelentések nem a zeneiskola odaköltözése óta jelentek meg, már a VMK idejében is több alkalommal történt ilyen.
Hartmann Ferenc és Katanics Sándor képviselők a napirend előtt elhangzottakkal kapcsolatban - a Hit Gyüelekezetére utalva - jelezték, hogy az önkormányzat nem tehet vallási alapon különbséget csoportok között.
Katanics Sándor, Hartmann Ferenc, Gerstmár Ferenc
Az előterjesztést ide kattintva töltheti le.
2. napirendi pont: Beszámoló Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. I.-III. negyedévi gazdálkodásáról
Az önkormányzat és intézményei (hitel, valamint függő átfutó tételek nélkül) 11.982.149 eFt bevételt realizáltak, mely a módosított előirányzatnak 71,9 %-a.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és intézményei az első félév végére likviditási problémákkal szembesültek, elsősorban az utófinanszírozások, a nem egyenletes bevételképződések (ingatlan értékesítés, adóbevételek, stb.) következtében. Ennek ellenére sem az illetmények, sem az adók és járulékok, sem pedig a tőke és kamatfizetésben nem volt fennakadás. A szállítók esetében fizetési halasztásokat illetve részletfizetéseket kértünk, melyek sok esetben eredményesek voltak. A szeptemberi adófizetést követően az elmaradt kifizetéseket jelentősen csökkentett.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és intézményei 2012. I. - III. negyedévében 11.263.538 eFt (kiegyenlítő, függő, átfutó és finanszírozási műveletek nélkül) kiadást regisztráltak, mely a módosított előirányzat 60,5 %-a .
Katanics Sándor a telekadóval kapcsolatban tett fel kérdést. Az adó bevezetése hatalmas indulatokat váltott ki, így külön figyelmet érdemel. Számos nagy költségvetésű projekt zajlik jelenleg a városban. A képviselő kíváncsi arra, hogy az ezekkel kapcsolatos kommunikációs költségeket hogyan költik el? Nem látni nyomát annak, hogy a Pro Veszprém milyen munkát végez?
Porga Gyula polgármester ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fog a Pro Veszprém igazgatójával a felmerült kérdésekkel kapcsolatban. A telekadóról elmondta, hogy az idei egy próbaév, amikor fel lehet mérni, hogy a tervekhez képest milyen mértékű adóbevételt jelent. Ez valóban elmarad a várttól, ám így is 100 millióval nagyobb bevételt jelent a városnak az előző évhez képest. Az adókivetés általában nem egy népszerű döntés, sokat kellett igazítani rajta, de összességében egy jó döntésnek tekinthető.
A beszámolót tartalmazó excel fájl innen letölthető.
3. napirendi pont: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetésének módosítása; döntés előzetes kötelezettségvállalásról
A Közgyűlés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének bevételi főösszegét 16.359.957 eFt-ban, előző évi pénzmaradványát 480.819 eFt-ban állapítja meg. A kiadási főösszeg 18.798.373 eFt, a finanszírozási kiadás 3.992.100 eFt.
Az önkormányzat előzetes kötelezettségvállalásról döntött a Jutasi úti műfüves sportpálya 2013. évi fenntartási és működési kiadásaira.
Forgóné Kelemen Judit arra kérdezett rá, miért kerültek az utolsó pillanatban az ISZSZ-hez a takarítók, és miért nem kerülnek a VKSZ-hez a műfüves pályával kapcsolatos feladatok?
Porga Gyula válaszában elmondta, hogy folyamatosan egyeztettek az érintettekkel, a szakszervezet érte el, hogy az ISZSZ kezelésében maradjanak a takarítók. Ez egy olyan kompromisszum, ami megtakarítással jár és a munkavállalói érdekek is érvényesülhetnek. A műfüves pálya gondozását az itt hatékonyan tevékenykedő sportegyesületre bízzák, az ő profiljukba jobban illik ez a feladat, mint a közüzemi szolgáltatóéba.
4. napirendi pont: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciója.
A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is létrejön a feladatok és források telepítésének egységessége. A feladatátrendeződés megjelenik mind a közoktatásban, mind a szociális és az igazgatási ágazatban. A ma még az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődik, a feladatok egy része a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül.
A változások miatt az eddig az önkormányzatokat megillető gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része, a járási és fővárosi kerületi kormányhivatalok fenntartását finanszírozza.
A közoktatás új alapokra helyezése értelmében az elsődleges felelősség az államot terheli. Az új rendszerben a feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formáját jelenti. Az iskolai oktatás területén az állam a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérének finanszírozását átvállalja.
A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben is jelentős változások várhatók, az ezekre vonatkozó szaktörvényi módosulásokról ugyanakkor az Országgyűlés még nem döntött. A módosítások elsősorban az alapellátások erősítésére irányulnak, az érintettek „otthonközeli” ellátása érdekében. Az önkormányzati szektor szerepe e területre fog koncentrálódni.
Az önkormányzatok kulturális feladataiban is változás következik be, a megyei feladatok ellátását is biztosító Eötvös Károly Megyei Könyvtár, illetve a Laczkó Dezső Megyei Múzeum 2013. január 1.-től városi fenntartású lesz.
Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól.
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a bevételek – a rendelkezésre álló információk függvényében – a realitásokhoz közelednek, addig a kiadási igények inkább „kívánság listához” hasonlíthatók. Ennek tudható be a mintegy 4,3 milliárd forintot meghaladó különbség.
Hartmann Ferenc szerint „improvizáció bizonytalan költségvetési adatokra” alcímmel kellene ellátni a koncepciót, de ez nem a városvezetés, hanem a központi kormányzat hibája. A költségvetés 46 százaléka lesz a tavalyinak, és az összeggel együtt az önkormányzatok jogosultságai, lehetőségei is csökkentek. A következő években még 4,5 milliárd forintnyi hitelt kell törlesztenie az önkormányzatnak, így a kilátások nem túl rózsásak. A város önkormányzata a következő költségvetési időszakban sem lesz könnyű helyzetben.
Gerstmár Ferenc emlékeztetett, hogy többször is elhangzott: a város adósságspirálból történő kimászása csak állami segítséggel oldható meg. Ez a segítség most talán megérkezik, de a koncepció biankónak tűnik, túl sok a bizonytalanság, könnyen lehet, hogy jövőre elölről kell kezdeni a tervezést.
Nagy Piroska a pénzügyi bizottság ülésén elhangzottakról tájékoztatta a közgyűlést. A koncepció a jelenlegi lehetőségekhez mérten készült el. Az új jogszabályok jelentős változásokat okoznak. A koncepcióban rögzítették a várható feltételeket, prognózisokat.
Katanics Sándor azt kérdezte, hogy a gazdasági programban rögzítettek hogy jelentek meg a koncepcióban? Nem látja esélyét annak, hogy az eddig rögzítetteket tartani tudják. A képviselő elmondta, 1998 óta tagja a közgyűlésnek, látott már néhány költségvetési koncepciót. 2013. január elsejétől az önkormányzatnak nem lesz mozgástere, a kormány akaratát kell végrehajtaniuk.
Forgóné Kelemen Judit szerint az volt a baj, hogy az igények alakították a költségvetést, és nem a lehetőségek. Önmérsékletre intette képviselőtársait, hiszen fölösleges az igényekhez ragaszkodni, ha azokat nem tudjuk megvalósítani.
Brányi Mária alpolgármester szerint nem kívánnak visszafordulni a korábban kitűzött célok megvalósításától, a koncepció konzekvensen követi az évek óta képviselt gazdasági irányvonalat.
Porga Gyula polgármester a hozzászólásokat hallgatva úgy érezte magát, mintha pártok országos sajtótájékoztatóinak közvetítését olvasná, hiszen elsősorban kormánykritikát, és nem érdemi hozzászólásokat hallott. Egyértelművé tette, az önkormányzati rendszerhez hozzá kellett nyúlni, különben összeomlott volna a rendszer. Eddig úgy működtettük az intézményeinket, hogy a normatívával megegyező összeget kellett mellétenni önkormányzati költségvetésből. Egyre több feladatot kaptunk, amihez nem társult forrás. A jövőben ez nem fordulhat elő.
Forgóné Kelemen Judit és Nagy Piroska
A költségvetési koncepciót tartalmazó Excel tábla innen letölthető.
5. napirendi pont: A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Júliusban hirdették ki kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényt, mely az abban meghatározott kivétellel 2013. január 1-jén lép hatályba. Ennek értelmében a kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása a megye egész területén a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatának, így Veszprém megye tekintetében Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező feladata ettől a naptól kezdve.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatást Veszprém Megye közigazgatási területén – Veszprém város kivételével – a Veszprém Megyei Kéményseprő-ipari Konzorcium (8200 Veszprém, Házgyári út 1.), Veszprém város területén a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (8200 Veszprém, Házgyári út 1.) (a továbbiakban együtt: Szolgáltató) látja el.
Némedi Lajos alpolgármester elmondta, hogy a díjazást kormányrendelet szabályozza. A maximálisan alkalmazható díjtól a megengedett legnagyobb mértékű eltérést alkalmazzák, annál 20 százalékkal alacsonyabb díjat állapítottak meg.
Katanics Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legkisebb díj megállapítása is áremelést jelent. Sokaknak nemhogy gázra, már fára sincs pénze, sokan a túléléshez elégséges hőmérsékletet tartják. A fűtési rendszerek korszerűtlenek, házilag barkácsolják őket, mert az embereknek nincs pénzük a felújításra, és ez balesetekhez fog vezetni.
Porga Gyula polgármester ismét hangsúlyozta, hogy a jogszabályi keretek között lehetséges legkisebb díjat határozták meg, éppen azon jelenségek miatt, amit Katanics Sándor is kifejtett. A város tulajdonában lévő közüzemi szolgáltató vállalatokon keresztül lehetőség van a szolgáltatások árának minimálison tartására.
6. napirendi pont: Veszprém fizető parkolási rendszerének szabályozásáról szóló rendelet módosítása.
A „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Parkolási Üzemének kérelmére az alábbi módosítási javaslat került a közgyűlés elé.
Jelen gyakorlatnak megfelelően december 24-től január 1-jéig terjedő időszakban a parkolókat díjmentesen lehessen használni. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormány rendeletet célszerű a helyi rendeletben is megemlíteni.
A Kossuth utca 10. szám alatti társasház esetében a társasházközösség döntse el a 16 db rendszámhoz kötött kedvezményes társasházi bérletre jogosultak körét, ami alapján a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Parkolási Üzeme állítja ki a bérleteket.
A rendszámhoz nem kötött bérleteket a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben rendszámhoz kötnék.
Nagy Piroska jelezte észrevételét, hogy a Cserhát lakótelepen élők gyakran egy lakáshoz több gépkocsit is tárolnak a parkolókban, ami a Hotel parkoló kapacitásának csökkenése miatt a Bagolyvári úti parkolóház megépüléséig akadályozza a napközbeni parkolást, ügyintézést.
Katanics Sándor a Bagolyvári utcai parkolóház építésének ütemezésére kérdezett rá. A környéken a helyzet kaotikus, az utcából a Jutasi útra gyakran tíz-tizenöt perc alatt lehet csak kifordulni.
Forgóné Kelemen Judit felvetésére, miszerint a munkahelyi gépjárművet használók is kaphassanak kedvezményt, Némedi Lajos alpolgármester ígéretet tett, hogy a decemberi bizottsági ülésen erről is egyeztetni fognak.
7. napirendi pont: Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 23/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosítása.
A bérlők által fizetendő bérleti díj mértéke sok esetben nem érte el a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú bérlakások után fizetendő közös költség mértékét. Új rendezési elv a társasházakban lévő lakások komfortossága, minősége. Ez a lakbér-módosítás ténylegesen 48 önkormányzati tulajdonú bérlakást érint. A rendelet kiegészült azzal is, hogy ha a bérlő késedelembe esik a díjak megfizetésével, és azt a fizetési felszólítás és bérleti jogviszony felmondás joghatályos közléstől számított 30 napon belül megfizeti, a Tulajdonosi Bizottság pályázat kiírása nélkül dönthessen úgy, hogy a lakás bérlője az a személy legyen, akinek a bérleti jogviszonya a felmondás miatt szűnt meg.
8. napirendi pont: Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén az önkormányzati működtetésű köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési intézményi térítési díjról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közoktatási intézményekben az étkezési feladatok ellátása háromféle módon valósul meg: saját konyha (5 intézményben), a Bakony Gaszt Vendéglátóipari Zrt. és a Cserhát Vendéglátóipari Kft. konyháinak segítségével. Az étkezésben az óvodás gyermekek 99,7 %-a, az általános iskolások 73%-a, a középiskolások 19%-a vesz részt, ami napi szinten ~6000 gyermek ellátását jelenti.
2013. január 1-jétől a teljes áru fizetendő napi térítési díj az óvodákban 388 Ft, az általános iskolákban 502 Ft, a középiskolákban 816 Ft, a szakiskolákban 868 Ft.
Mohos Gábor, Porga Gyula, Brányi Mária
9. napirendi pont:
A) A telekadóról szóló 44/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet módosítása.
B) A helyi iparűzési adóról szóló 47/2010. (XLL. 17.) önkormányzati rendelet módosítása.
Az idevonatkozó módosított törvény mentesíti az adókötelezettség alól a mezőgazdasági- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földterületet. Így az erről szóló önkormányzati adókedvezmény kivezetésre került.
Az iparűzési adókedvezmény törvény által meghatározott maximum összegre emelése a kisvállalkozások széles körét érinti és enyhíti adóterheiket. Jelenleg a vállalkozási adóalap 1,5 millió forintig mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól. A módosítás során ez az összeg 2,5 millió forintra emelkedik. Ez az iparűzési adóbevétel mintegy 23 millió forinttal való csökkenését eredményezi. Ezt kompenzálja az iparűzési adóalap kiszámításának változása miatti adótöbblet.
Katanics Sándort az előzetes hatásvizsgálat is érdekelte volna, az nagyon szűkszavú volt. Bízik benne, hogy egy év elteltével a tapasztalatokat részletesebben is megismerhetjük.
Brányi Mária alpolgármester szerint pozitív az adómorál ebben az adónemben is. Egy év tapasztalata alapján elmondható, hogy ez az adónem megfelelő eredménnyel járt, hiszen az érintett területek jelentős része művelés alá került, megkezdődött a beépítésük.
Katanics Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetésben jelzett számnak nagyjából a fele jön be, így a siker megkérdőjelezhető.
Brányi Mária emlékeztette a képviselőt, hogy a költségvetési vitában az eredeti mértékkel számoltak, ami később csökkent. Hatodannyi kiszabott adótól nem várható ugyanannyi bevétel.
10. napirendi pont: Településszerkezeti terv módosítása
A településrendezési terv es helyi építési szabályzat módosítása az alábbi területeket érinti:
1. Lőszergyári út – Csererdei út – Szalonka utca – Csererdő által határolt területet érintő szabályozás módosítása (Bakony Ipari Kerámia Kft. területe)
2. Házgyári út – Kistó utca – Ipar utca – Henger utca által határolt területet érinőı módosítás (Valeo Kft terulete)
3. József Attila utca menti Lk-09 tömb előírásainak módosítása
Az alábbi ábrákat nagy méretben is megtekintheti, ha rájuk kattint!
20. napirendi pont: Veszprém város idősügyi koncepciójának és hosszú távú stratégiájának elfogadása
A közgyűlés által 2011-ben megalapított Veszprém Városi Idősügyi Tanácsa a Veszprémi 7Napban megjelentetett „Biztonságos időskor” című kérdőívvel mérte fel az időskorúak életkörülményeit és véleményét. A tanács felkérte a Veszprémi Hittudományi Főiskola Szociális Munkás Tanszékének munkatársait az idősügyi koncepció megalkotására, akik ezt a feladatot el is végezték. A közgyűlés most döntött egy rövid távú (az önkormányzati ciklus végéig érvényes) intézkedési terv kialakításáról, amely az önkormányzat feladatait határozza majd meg.
Némedi Lajos méltatta az előterjesztést előkészítő munkát. Ez a stratégia városstratégiai szempontból is fontos. Olyan alapot jelent, amely kiindulópont lehet minden olyan intézmény és szervezet számára, akik idősekkel foglalkoznak. Ez a koncepció aktív cselekvésre ösztönzi az időskorúakat, semmiképpen sem „levezető tornagyakorlatok gyűjteménye”. Az alpolgármester megköszönte mindenkinek a munkáját, aki a stratégia kialakításában részt vett.
Forgóné Kelemen Judit szerint a koncepcióban foglaltak nemcsak az idősek problémáira reagál, az itt megfogalmazott tünetek a teljes magyar társadalomra jellemzők. A képviselő hangsúlyozta, hogy fontos a generációk közötti kapcsolat erősítése.
12. napirendi pont: A Laczkó Dezső Múzeum és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásába történő átvételéről szóló megállapodások jóváhagyása
A város közgyűlése egy éve döntött arról, hogy 2012. január 1-jétől fenntartásába veszi a Veszprémi Petőfi Színházat. A megyei könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum ugyanekkor állami fenntartásba került. Az azóta eltelt egy évben történt jogszabályi változások értelmében 2013. január 1-jétől ezek – a város életében régóta fontos szerepet betöltő – intézmények is városi fenntartásba kerülnek.
A feladatellátáshoz kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyon egyelőre állami tulajdonban marad, azonban nem kizárt, hogy a jövőben lehetőség lesz ezt is átvenni. Az intézményeknek saját bevételükből, a város költségvetésében megszabott keretből és többféle jogcímen lehívható állami támogatásokból kell finanszírozniuk működésüket. A város könyvtári feladatait a jövőben a megyei könyvtár látja el, így az eddig Városi Művelődési Központ és Könyvtár néven működő VMKK a jövőben tiszta profilú közművelődési intézmény lehet.
Porga Gyula elmondta, ez a két intézmény régóta hozzájárul a város jó hírnevéhez, bízik benne, hogy a jövőben sikerül a városi intézményrendszerbe integrálódniuk. A polgármester nem teherként, hanem gazdagodásként éli meg a változást. Hozzátette: a város mint új fenntartó jogutódként átvállalja a két intézmény – együtt 10 millió forintnál kevesebb – beszállítói tartozását.
Hartmann Ferenc szerint egyértelműen feladata a megyei jogú városnak, hogy átvegye ezeket a nagy múltú intézményeket. Ugyanakkor az elmúlt években egyre több intézmény került önkormányzati fenntartásba, az intézmények székhelyeit ide-oda helyezgetik, szemmel látható a fejetlenség. Emlékeztetett, hogy a kulturális koncepció – amely többek között a párhuzamosságok megszüntetésére is hivatott – a mai napig nem készült el, holott ennek 2011-ben meg kellett volna történnie.
Gerstmár Ferenc szerint több átvett intézmény is jól köthető a városhoz, és megyei hatókörük is jelentőssé teszi őket – például a színház vagy a megyei könyvtár esetében. A múzeum esetében ez nehezen értelmezhető, az a fajta feladat, amit a Laczkó Dezső Múzeum ellát, az inkább állami, ha úgy tetszik nemzeti felelősség. Hogy fog érvényesülni a múzeum megyei hatóköre, hogy érinti mindez a többi településen található kiállítóhelyeket? Elegendő fedezetet biztosít-e az állam által biztosított összeg, számíthatunk-e leépítésekre? A megyei könyvtár korábban közművelődési feladatokat is ellátott, ezekkel mi történik? Mi lesz a klubkönyvtárak sorsa, marad-e náluk közművelődési feladat, mi lesz az eddig ott dolgozókkal?
Nagy Piroska kifejezte aggályait. A megyéket már konszolidálta az állam, most mégis újabb csomagot kapnak.
Katanics Sándor szerint ezek az intézmények az elmúlt két évtizedben rendben működtek, nincs szükség arra, hogy fölülről beleszóljanak, és nehéz döntési helyzetbe hozzák a helyi képviselőket. A képviselő arra kérdezett rá, hogyan fog átalakulni a közművelődési terület? Ez különösen fontos Gyulafirátóton és Kádártán, az idős embereknek fontos, hogy ne kelljen a kulturáért, könyvtárért Veszprémbe utazniuk.
Forgóné Kelemen Judit azt kérdezte, hogy az Oktatási- Ifjúsági- és Sport bizottság miért nem tárgyalta az előterjesztést? A képviselő a klubkönyvtárak védelmében is felszólalt: azokat erősíteni kellene, nem pedig gyengíteni.
Porga Gyula polgármester szerint egy megyei jogú városnak megyei szintű feladatokat is el kell látnia. A megyei könyvtár jellemzően eddig is a városban élőket szolgálta ki. Ahogy Gerstmár képviselő úr mondta, a múzeum nemzeti kincs, és ez a kincs a város brandjéhez tartozik. Fontos, hogy önkormányzati fenntartásba kerüljön.
A kulturális koncepció azért nem készült még el, mert ezt a pillanatot vártuk, meg kellett várnunk, hogy letisztuljon, milyen intézményeket adunk át és milyen intézmények érkeznek a városhoz. Veszprém élen jár a klubkönyvtári rendszer működtetésében, soha nem gondoltak arra, hogy ezt a civilekkel közvetlen kapcsolatban lévő rendszert felszámolják. Az előterjesztés nem tartalmaz létszámcsökkentést, a könyvtárosok könyvtári feladatot látnak majd el, a közművelődési szakemberek pedig közművelődési feladatokat. A kádártai és rátóti faluházak is megőrizhetik a klasszikus faluházi funkciójukat.
A Laczkó Dezső Múzeumnak nincs más telephelye, Baláca állami fenntartásba kerül, a többi kiállítóhely pedig az érintett önkormányzatokhoz.
Katanics Sándor szerint a kormány felelőtlensége, hogy előbb elvette a megyéktől az intézményeit, majd visszadobta azokat a városoknak. Ha a közgyűlés nem fogadta volna be a Petőfi Színházat, hónapokra bizonytalanná válhatott volna a működése. A képviselő a demokrácia megcsúfolásának tartja, hogy az önkormányzatok feje fölött születnek ilyen döntések.
Brányi Mária alpolgármester szerint a közgyűlésnek nem az a feladata, hogy az intézményrendszerrel kapcsolatos országgyűlési döntéseket bírálja, hanem az, hogy az említett intézményeknek lehetőségeihez mérten a legjobban biztosítsa a működés feltételeit.
Czaun János örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyulafirátót és Kádárta városrészek tekintetében egyezik az önkormányzat és a városrészek érdekei és véleménye. Hozzátette: „Engem mindig mulattat az, ha egy volt KISZ-titkár védi tőlünk a demokráciát”
17. napirendi pont: Megállapodás a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról
A megyeszékhelyen a hajléktalanok háziorvosi ellátását az elmúlt tizenöt évben területi megkötés nélkül a Q-RA Egészségügyi Szolgáltató Kft. látta el, akik közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) álltak szerződésben.
2008-ban az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös pályázatot nyújtott be a Jutasi út 24-26. szám alatti épületben egészségügyi centrum kialakítására. A Máltai Szeretetszolgálat vállalta a hajléktalanok szociális ellátása mellett az egészségcentrum működtetését is. Mivel azonban a szervezet az előírt feltéleket önmagában nem tudja biztosítani, a jövőben a Q-RA Kft-vel szerződést kötve látják el a feladatokat: a Q-Ra az egészésgügyi szolgáltatásokat nyújtja majd, a Máltaiak pedig az ehhez szükséges feltételeket biztosítják, és a jövőben ők szerződnek majd az OEP-pel is.
21. napirendi pont: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról
Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget, és, kiegészíti a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, lefekteti – a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén – e kötelezettség részletszabályait.
A polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok, a modern kor kihívásaira adandó válaszok tükrében aktualizálásra kerültek. Az új típusú polgári védelem elsősorban a nem háborús veszélyeztetettség szempontjából jelentkező lakosságvédelmi, felkészítési és megelőzési feladatokat látja el. Ennek tükrében a katasztrófavédelmi törvény szerint a polgári védelem össztársadalmi feladat-, eszköz-és intézkedési rendszer, amelynek célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása és a lakosság felkészítése a katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében.
Új alapokra helyeződik a települések veszélyeztetettségi besorolása, ennek megfelelően másfajta védelmi követelményeket kell érvényesíteni. A tervrendszer a megváltozott veszélyeztetettség figyelembevételével megújul. A valós élet valós problémáihoz igazítva kell választ adni a jövő kihívásaira. A polgári védelmi szervezeteket ennek megfelelően kell átalakítani, ahol különbséget teszünk törvényi szinten az önkéntes polgári védelmi szervezetek és a köteles polgári védelmi szervezetek között. Polgári védelmi kötelezettség alá esik – a törvényben meghatározott kivételekkel – minden 18. életévét betöltött, de a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy.
A tájékoztatóban szó esett továbbá a katasztrófavédelem szervezeti átalakításáról. A beszámolót innen letöltheti.
11. napirendi pont: Döntés a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezetének megszüntetéséről
A Veszprémi Kistérség Többcélú Társulás Munkaszervezete a jogszabályi változások értelmében 2013. január elsejével megszűnik, azonban a társulást alkotó településeknek lehetőségük van arra, hogy a VKKT Egyesített Szociális Intézményének feladatait a jövőben is társulásban lássák el. A társulási tanács döntése értelmében a feladatokat jogutódként Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala veszi át. Ezt a döntést hagyta most jóvá a közgyűlés.
13. napirendi pont:
A.) Döntés a Pannon TISZK Veszprém Szakképzés-Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója munkaviszonyának meghosszabbításáról
B.) Döntés a Pannon TISZK Veszprém Szakképzés-Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. január 1. napjától megbízandó könyvvizsgálójának személyéről
A Pannon TISZK Veszprém Szakképzés-Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pannon Egyetem hozta létre 2008 novemberében, azonban 2012. évben az Önkormányzat 100 %-os tulajdonosi részesedést szerzett a társaságban. A társaság ügyvezetője 2011. január 1-je óta Sági István úr, akinek a megbízatását a tavalyi év során is meghosszabbítottuk, azonban a megbízatás 2012. december 31-én lejár. Szintén ezen a napon jár le Kiss Mária könyvvizsgáló megbízatása is.
A közgyűlés mindkettejük megbízatását egy évvel hosszabbította meg.
14. napirendi pont: Jutasi úton keletkezett vis maior kár helyreállításával kapcsolatos előzetes kötelezettségvállalás
A múlt hónapban Brányi Mária alpolgármester részletesen ismertette a Jutasi úti aluljáróhoz kapcsolódó munkálatok során kialakult vis maior helyzetet. Az itt megtalált pincét visszafordítható módon betemetik. Ennek módjáról azóta tartószerkezeti szakértő nyilatkozott:
„A megtalált pinceüreg beomlott szellőzőjének sovány betonnal, a pince főágának és északi mellékágának tömedékelése műanyaghabbal a kellő teherbírás elérésére megfelelő megoldás. A déli mellékágnál beavatkozásra nincs szükség. A kivitelezés a forgalom további korlátozása nélkül, ésszerű átfutási idővel megoldható, valamint a gyalogos rámpa a FŐMTERV által tervezett bordás támfalakkal megépíthető.”
A munkálatok összesen 21,4 millió forintba kerülnek, ebből 6,4 millió forint önerőből, illetve 14,9 millió forint támogatásból valósulna meg. A támogatás igénylése jelenleg hiánypótlási szakaszban van. A munkálatok megtervezésére és elvégzésére közbeszerzési eljárás során kell kiválasztani a kivitelezőt, mely eljárás kétmillió forinttal növeli a költségeket, amelyeket a 2013-as költségvetés terhére előzetes kötelezettségvállalással biztosít a közgyűlés.
A helyreállítást 2013. április 30-ig kell elvégezni.
15. napirendi pont: Beszámoló pályázati eredményességről
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011 és 2012 évben 1.850.624.850 Ft értékben infrastrukturális, 1.143.382.082 Ft értékben intézményi és 1.556.361.795 Ft értékben szociális fejlesztésekre irányuló Európai Uniós forrás elnyerését célzó pályázati dokumentáció összeállítása mellett döntött.
A Gyulafirátót városrész csapadékvíz-elvezetési rendszerének kiépítésére benyújtott pályázaton elnyert támogatás: 149.819.850 Ft, a támogatási intenzitás 90%. A Veszprémben működő összes óvoda szolgáltatási színvonalának fejlesztésére elnyert támogatás: 63.382.425 Ft, a támogatási intenzitás 100%.
A szociális városrehabilitációt szolgáló, elsősorban a Jutasi úti lakótelep területén megvalósuló fejlesztésekre benyújtott pályázathoz szükséges előzetes kötelezettségvállalást módosítani kell a pályázati eljárás során felmerült el nem számolható költségek miatt. A szeptemberi rendkívüli közgyűlésen meghatározott 31 706 068 forintos, a 2013-as költségvetés terhére tett kötelezettségvállalást így 8.077.999 forinttal kellett módosítani.
Katanics Sándor arról érdeklődött, hogy a Jutaspusztán létesítendő családok átmeneti otthonának van-e jogerős építési engedélye? Hogy támogathattak egy olyan pályázatot, ami ezzel nem rendelkezik? Nem foglalkoztak a lakosság ellenérzéseivel sem?
Brányi Mária elmondta, a pályázat benyújtásakor csak az engedélyezési eljárás megindítása volt szükséges, ám a támogatás lehívásához már jogerős építési engedélyre is szükség lesz. Az eljárás még nem zárult le, a szakvélemények alapján az engedély kiadásának nem lesz akadálya.
Brányi Mária
16. napirendi pont: Intézmények alapító okiratainak módosítása
Ahogy arról korábban beszámoltunk, januártól a közoktatási intézményekben az állam biztosítja a szakmai feltételeket, az önkormányzat pedig a technikai feladatokról gondoskodik. Az Oktatási és Egészségügyi Pénzügyi Műszaki Szolgáltató Szervezet és a Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatósága 2012. év utolsó napján összeolvadással szűnik meg, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv az Intézményi Szolgáltató Szervezet. A fenntartói feladatokat a „VKSZ” Zrt és a januártól létrejött ISZSZS látja majd el. Ezt a változást kell most rögzíteni az érintett intézmények alapító okirataiban.
Emellett az Aprófalvi Bölcsődében január 1-jétől játszóház működik majd, a változás miatt módosítani kell a bölcsőde alapító okiratát és Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Eplény község csatlakozott a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásához, így a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a csatlakozás napjától VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona látja el, amíg az egészségügyi alapellátást Veszprém MJV Alapellátási Intézménye biztosítja és látja el Eplényben. Ennek megfelelően az ellátási terület bővítéséhez szükséges az intézmények alapító okiratát is módosítani.
18. napirendi pont: Vélemény kialakítása a Veszprém Megyei Kormányhivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetekről
A köznevelési törvény értelmében „ a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét” Az önkormányzat a Veszprémben található iskolák tekintetében az eddig is érvényes körzeteket javasolja megtartani.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal megküldte a leendő veszprémi járás településein lévő tanköteles tanulók számára a kötelező felvételt biztosító tervezett iskolák jegyzékét is. Ez alapján az eplényi tanulóknak a Gyulaffy László Általános Iskola, a hárskúti tanulóknak a Báthory István Általános Iskola lenne a kötelező felvételt biztosító iskola.
Az utcára pontos lebontást Excel formátumban letöltheti.
19. napirendi pont:
A.) A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel kötendő végleges szolgáltatásvásárlási szerződés jóváhagyása az intézményi működés megváltoztatásával kapcsolatosan
B.) A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel megkötött szerződés módosítása a nem lakáscélú ingatlanok értékesítésével, hasznosításával kapcsolatosan és az önkormányzati tulajdonú bérlakások üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatosan
A korábbi tervekkel ellentétben a takarítási feladatokat az intézményi átalakulá után nem a „VKSZ” Zrt, hanem az ISZSZ látja majd el, így a VKSZ-nek nem kell komolyabb szervezeti átalakuláson átestnie, a jövőben is az eddig profiljába tartozó tevékenységeket látja majd el. A döntés nem vonatkozik a bölcsődékre és óvodákra, ahol továbbra is az alapfeladatokat ellátó munkavállalók látják el ezt a feladatkört. A „VKSZ” Zrt tekintetében tehát az önkormányzat jelenleg tehát már pontos számításokkal és javaslatokkal rendelkezik a személyi állomány átszervezésére. A javaslat 90 fő alkalmazásáról szól (a takarítók nélkül).
Az önkormányzat számára a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt látja el a nem lakáscélú ingatlanok értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatokat és az önkormányzati tulajdonú bérlakások üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos feladatokat. Az elmúlt években létrejött jogszabályok alapján az önkormányzat egységes keretbe foglalja a „VKSZ” Zrt-vel kötött megállapodásokat. Ezt hagyta most jóvá a közgyűlés.
Katanics Sándor kritizálta a döntések kommunikációját, azok akiknek bő egy hónap múlva új munkáltatójuk lesz, ma még édeskeveset tudnak a saját sorsukról. Az ISZSZ-nek még vezetője sincs, de heteken belül működnie kell, erre nem lesz idő. A képviselő szerint elbocsátások várhatók, és ebbe a helyzetbe a kormány döntése kényszerítette bele a várost.
Némedi Lajos alpolgármester jelezte, hogy a "VKSZ" Zrt. esetében már le is záródtak a tárgyalások a munkaválallókkal. Az önkormányzat mindent megtesz a helyzet rendezésére, és az érintettek minél alaposabb tájékoztatására.
Brányi Mária alpolgármester szerint a döntések racionálisabbá teszik a rendszer működését. Az önkormányzatnak régi szándéka volt, hogy a működési struktúrát minél hatékonyabbá tegyék. Ez nem kormányzati döntés, ez az önkormányzat szándéka volt. Minden változásnak vannak kárvallottjai és haszonélvezői, de nekünk az a kötelességünk, hogy saját erőforrásainkat minél optimálisabban hasznosítsuk.
Forgóné Kelemen Judit rákérdezett, hogy sikerül-e tartani a munka törvénykönyve által előírt határidőket, illetve a munkavállalóknak biztosítottak-e jogi tanácsadást?
Némedi Lajos elmondta, hogy az alkalmazottak érdekképviseleti szervezete biztosította a jogi tanácsadást, hozzáfértek minden irathoz. A határidők betartása pedig nem lehet kérdéses.
