A Fidesz tudomásul veszi, és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, kész a formai hiba kijavítására - mondta egy budapesti sajtótájékoztatón Rogán Antal frakcióvezető pénteken.
A Fidesz azt javasolja, hogy a parlament februárban foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített - közölte. Arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab formai kifogásokat fogalmazott meg, a rendelkezések tartalmáról "nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között". Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya annak, hogy a megsemmisített rendelkezéseket "egy egyszerű alkotmánymódosítással" beemeljék az alaptörvény szövegébe.

MTI-fotó
A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra, a választási regisztrációval kapcsolatban pedig fennmarad a szavazatvásárlás lehetősége is. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője közölte: a Jobbik úgy látja, a regisztráció bevezetése felesleges bürokráciát jelent, emiatt hosszabb és a drágább lesz a kampány, az embereket otthonukban zaklathatják, személyes adataik közvetlenül a pártokhoz kerülnek a jövőben is, és így akár illegális adatbázisok is létrehozhatók.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság pénteki határozata is azt mutatja, hogy a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával. Az MSZP parlamenti frakciója szerint ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt a hatalmával, visszaélt a választók bizalmával. Hozzátették: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amelyben kimondják: az átmeneti rendelkezések nem tekinthetők az alaptörvény részének és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának, illetve kiegészítésének sem.
A Demokratikus Koalíció szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg. Varju László pártigazgató szerint az Alkotmánybíróság karakán döntést hozott, ami azt igazolja, hogy még többségben vannak a független bírák a taláros testületben, de szerinte fennáll a veszélye, hogy ez a többség megszűnik. Hozzátette: háromszor módosították eddig az alaptörvényt, átmeneti rendelkezéseket hozott a parlament, de most kiderült, hogy így sem tudja a Fidesz az elképzeléseit törvénybe foglalni.

MTI-fotó
Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésével "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. A párt tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról. Schiffer András kijelentette: az Ab döntése után egyértelművé vált, hogy "ma Magyarországnak nincsen alkotmánya". Egy olyan irat sem a szó jogelméleti, sem pedig erkölcsi értelmében nem nevezhető alkotmánynak, amelybe egy ember a saját pillanatnyi hatalmi érdekeinek megfelelően tölt tartalmakat - tette hozzá magyarázatként. Az LMP valamennyi politikai erőt, köztük a jelenlegi kormánykoalíciót is arra szólítja fel, hogy 2014-ben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy az országnak egy megegyezéses alkotmánya legyen - mondta a frakcióvezető.
Karácsony Gergely az előzetes választási regisztráció kapcsán megismételte korábbi kijelentéseiket, amelyek szerint a rendelkezés indokolatlanul korlátozza a választójogot. Hozzátette, hogy a regisztrációt nemcsak jogkorlátozónak, hanem alkotmányellenesnek is tartják, ráadásul több olyan nemzetközi egyezménnyel is ellentétes, amelyhez Magyarország korábban csatlakozott. Az LMP bízik abban, hogy az Ab napokon belül kimondja az előzetes regisztrációval kapcsolatos ítéletét, és a Fidesz "bármit trükközik", a jogszabály nem megy át az Alkotmánybíróság szűrőjén - tette hozzá.