- Kovács Zoltán kormánymegbízott úr korábban elmondta, hogy az állampolgárok változatlan helyen, változatlan formában érhetik el a járásokhoz kerülő szolgáltatásokat. Ez miben jelent előrelépést?
- Amikor a közigazgatási reform végére érünk, a folyamat eredménye lesz, hogy barátságosabbá és egyszerűbbé válik az ügyintézés az emberek számára. Az a célunk január elsejétől, hogy azt az intézményi hátteret megteremtsük, amire ráépülhet a kormányablakok hálózata. 2013 folyamán háromszáz helyen jönnek létre kormányablakok az országban, amelyek az eddigieknél gyorsabb egyablakos ügyintézést teszik lehetővé. Ehhez olyan intézményi struktúra szükséges, ami egyrészt kezelhető földrajzilag - a járások kialakításakor szempont volt, hogy a legtávolabbi település se legyen harminc kilométernél távolabb a járásközponttól, tehát könnyű legyen bejárni -, másrészt pedig ez már elég nagy egység ahhoz, hogy oda szakértőket lehessen telepíteni. Abban bízunk, hogy 2014 elejére gyorsabb, hatékonyabb és egyben polgárközelibb lesz az ügyintézés.
- Miért van szükség a járási rendszer kialakítására, miért nem lett volna elég a meglévő kistérségi rendszer reformja?
- Azért, mert az önkormányzati és az állami feladatokat nem lehet összekeverni, és együttesen sem lehet gyakorolni. Az önkormányzatok a helyi közösségek intézményei és képviselői, az államigazgatási intézmények feladata pedig az, hogy a kormány politikáját valósítsák meg. Ha a kettő összefonódik - mint ahogy az elmúlt húsz évben történt Magyarországon -, akkor ez sok esetben szerepzavart okoz. Például egy szocialista polgármester Fidesz-kormány idején nem jó szívvel vállalja fel a kormány döntéseit és azok megvalósítását - hasonlóképpen fordítva, egy szocialista kormány esetén egy Fideszes polgármester sem. Sok esetben ez konfliktushelyzethez vezet. Többek között ezt a problémát igyekeztünk megoldani úgy, hogy a kormányzati politika érvényesítése legyen az államigazgatás feladata, az önkormányzatiság pedig a polgármester és a polgármesteri hivatal révén jelenjen meg.
A kistérségi beosztás sikeres elemei visszaköszönnek a járási rendszerben. Azonban volt annak egy olyan tulajdonsága is, hogy rendkívül bonyolult struktúrákat alakított ki, például egy település az egyik kérdésben az egyik városhoz tartozott, egy más kérdésben pedig egy másikhoz. A polgárok sokszor nem voltak képesek áttekinteni, hogy melyik ügyet hol tudják intézni - éppen ezért próbálunk a jövőben a járások révén egyértelmű viszonyrendszert kialakítani a települések és a városok között.
- Az állam szempontjából miért lesz ez egyszerűbb és átláthatóbb rendszer?
- Egyrészt kevesebb végpont lesz. Eddig - ha a kistérségeket is figyelembe vesszük - ezernél is több végponttal kellett dolgoznia az államigazgatásnak, ide tartoztak többek között az önkormányzatok, kistérségi társulások is. Most a 175 Budapesten kívüli járással és a 23 budapesti kerülettel 198 végpontja lesz az államigazgatásnak, ami sokkal könnyebben áttekinthető. Ráadásul a megyei szint létrejött már 2011. január elsején, tehát ez a 198 végpont is húsz megyei illetve fővárosi integrációs ponttal van kombinálva.
- Mennyivel lesz ez olcsóbb?
- Az olcsóság az egyik legnehezebb kérdés, mert más-más eredményt kapunk attól függően, hogy mit tekintünk az olcsóság kritériumának. Ha azt mondjuk, hogy attól olcsó egy állam, hogy kevés embert foglalkoztat, kevés hivatalt működtet, akkor azt is látnunk kell, hogy ez nagy valószínűséggel az ügyintézési határidők elhúzódásával fog járni. Vagyis társadalmi költségét tekintve nem biztos, hogy olcsóbb lesz, mert többet kell az ügyek után járni, ügyfélfogadási időkhöz igazodni, emiatt több munkaóra esik ki, és így tovább.
Azt a pontot próbáljuk megtalálni, ami nem csak pénzben kifejezhetően olcsóbb, hanem társadalmi költségét tekintve is. Úgy gondoljuk, hogy akkor lesz olcsóbb a közigazgatási működés, ha a mostani eljárási határidők rövidülnek. Erre tettünk egy kísérletet: az eljárási szabályok értelmében a jövőben nem harminc nap, hanem huszonegy nap lesz az általános eljárási határidő. Ráadásul az ügyintézés a polgárok számára munkaidejükön kívül is elérhetővé válik. A kormányablakokban ma a megyeszékhelyeken hétköznapokon reggel nyolctól este nyolcig lehet ügyet intézni. Fontos, hogy az ügyintézés pontosabbá és gyorsabbá váljék, mert összességében ennek eredményeként lesz olcsóbb az állam abban az értelemben, hogy a polgár nem sajnálja a pénzét, amit az államra kell költeni, mert úgy érzi, hogy minőségi, gyors és tisztességes szolgáltatást kap érte cserébe. Én abban bízom, hogy 2013 végén, 2014 elején a polgárok többsége már látja ennek a jeleit.
