A vizsgálatsorozat részeként az alapjogi biztos munkatársai felkeresik a főváros fontosabb közlekedési csomópontjait, különösen a metróállomásokat, az aluljárókat és a hajléktalanszállásokat. Információkat kérnek a város, valamint a kerületek vezetőitől a hajléktalanellátás fejlesztéséről és "kiegyensúlyozott jellegéről" - olvasható a közleményben.
A vizsgálat kiemelten foglalkozik a hajléktalanná vált emberekkel szembeni hatósági eljárások, intézkedések gyakorlatával. A rendőrségtől a különféle rendészeti és szociális intézkedések összehangolásáról és a rendőri intézkedések hatékonyságáról is remél választ a biztos - írta az alapjogi biztos hivatala. A budapesti vizsgálatokat Győr és Kaposvár hajléktalanellátásának áttekintése egészíti ki. Mint emlékeztettek, az ombudsman beadványa alapján az Alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette a kaposvári önkormányzat guberálást tiltó rendeletét. Győrből korábban sajtóhírek érkeztek a hajléktalanellátás problémáiról, a közelmúltban pedig az ellátórendszer átalakításáról. A közlemény szerint Szabó Máté meg kíván győződni arról, alkalmas-e a közterületek rendjének fenntartására az ismert hatósági intézkedések gyakorlata, illetve az ellátórendszer valóban alkalmas-e az összes lehetséges rászoruló befogadására.
Az alapvető jogok biztosa 2008 óta évente felmérte a hajléktalanellátás helyzetét a fővárosban és másutt.
Szabó Máté arra figyelmeztet, hogy akik "életszerűséget" kérnek számon az Alkotmánybíróság döntésén, azok "ezzel a jogszerűtlenségre és a joggal való visszaélésre, az Alkotmánybíróság határozatának megkerülésére keresik az utat". Szabó Máté 2011 decemberében kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az "életvitelszerű közterületen való lakhatás" tilalmáról szóló szabályozást. A testület 2012. november 12-i határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
