Pál Béla elmondta, hogy áttekintették a 2009-2010-es akciótervet, melynek jelenleg társadalmi vitája zajlik. Az a cél, hogy minél több pályázatot tudjanak kiírni a kis és középvállalkozók támogatására, hogy azok újabb munkahelyeket teremthessenek, a régieket pedig meg tudják őrizni. 2009-ben újfent lehetőség nyílik oktatási intézményeink felújítására is, hiszen újra kiírják a célirányos pályázatot. Veszprém korábban két intézményt szeretett volna ilyen forrásból átépíteni és fejleszteni, a város legrégebbi általános iskoláját, a Dózsát, illetve az Erdei úti óvodát. Mindössze egy ponttal maradtunk alul a határon, de végül forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatainkat. Úgy tűnik, hogy meglehet az igényelt több száz millió forint. A viaduktnak adott újabb lehetőség is sokat jelent a városnak, hiszen az elmúlt évek során csak a kis ívet sikerült felújítani, állapota pedig kritikussá vált, így az időt nem lehet tovább halogatni. Az önkormányzat ez évben 200 millió forintot különített el költségvetésében, hogy ha máshogy nem megy, majd önerőből végezzük el a szükséges munkát. Kérdésünkre Debreczenyi János elmondta, hogy nem is baj, hogy csúszik a rekonstrukció megkezdése, hiszen így, ha most elnyernénk a megcélzott 400 millió forintot, ott van önerőnek az elkülönített pénz, a maradékot pedig más célra is fel tudjuk használni.
A tervek már elkészültek és az előkészítés olyan szinten van, hogy szinte 99 százalék a győztes pályázat, mely 70 százalékban vissza nem térítendő támogatást jelent – tudtuk meg a KDRFT elnökétől.
Hétfőn egyébként Horváth Zsolt azon kérdésére, hogy miért nem kaphat, vagy milyen módon kaphatna központi támogatást a völgyhíd felújítása, Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszában vetette fel azt a két lehetőséget, melynek egyike most megvalósult, vagyis a felső plafon emelését a pályázat kiírásánál – belterületi utakra ugyanis csak 250 millióig lehet pályázni.
Szintén siker, hogy a veszprémi képviselőtestület után a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács is elfogadta, a régióból egyébként elsőként benyújtott Integrált Városfejlesztési Stratégiánkat. Négy megyére összesen 10 milliárd forint a keret. A mi fejlesztési elképzeléseink 4 milliárdot tesznek ki. Brányi Mária tanácsnok, a Városfejlesztési Bizottság elnöke az IVS-ről szólva elmondta, hogy az történelmi, kulturális, oktatási és tudományos értékeinkre alapozva határozza meg a jövőképünket, s ezzel hosszú távú fejlesztési elképzeléseinket. Az IVS a várost akcióterületekre bontja, melyek közül a legkiemeltebb a belváros. E tekintetben nem csak a fizikai megújulás a cél, hanem az, hogy új, jobb életminőséget, kulturáltabb környezetet biztosítson az itt élők számára, nagyobb teret adjunk a kultúrának és a civil szféra megjelenésének, továbbá minél vonzóbbá váljunk a turisták számára, akik ez által több vendégéjszakát töltenek majd el városunkban.
Brányi Mária szerint fenntarthatóak a céljaink, melyben eredményes együttműködést várnak a civilektől, valamint a kis és középvállalkozóktól is, akikkel folyamatosan egyeztetnek.
Hartmann Ferenc hozzátette, hogy ő személy szerint azért támogatja az IVS-t, mert annak egy olyan jövőképet kell meghatároznia, mely átível az önkormányzati ciklusokon. Ez a stratégia egy olyan keretrendszer, mely előfeltétele pályázataink benyújtásának. Külön kiemelte, mennyire fontos, hogy ezt a stratégiánkat a pólus programunkhoz igazítottuk, vagyis a tudományra, a kutatásra és a turizmusra éleztük ki.
A másfél évvel ezelőtti, királyi városok között kötött megállapodás tovább segíti a közös célokat, hiszen a királyi városok IVS-ei egymásba fonódnak, egymásra épülnek. Együtt nagyobb eredményeket érhetünk el, mintha csak a rivalizálásra összpontosítunk – zárta gondolatait a polgármester.
A megyét érintően is kimondottan eredményes volt a KDRFT ülése, ugyanis döntés született a régió területi célelőirányzatáról. A megjelölt 180 millió forintból 113 milliót használtak fel, s ennek jelentős része, mintegy 57 millió érkezett Veszprém megyébe. Többek között Litér, Szentkirályszabadja, Berhida, Vilonya és Dudar nyertek forrást településképük szebbé tételére. Közmunkaprogramra Sümeg, Sümegprága, Badacsony és Badacsonytomaj kapott támogatást. További 67 millió forintot célzottan arra fordítanak, hogy a Balaton parti településeken kiépüljön a teljes szennyvízelvezető rendszer – hiszen korábban ez volt az egyetlen akadálya a Balaton-törvény elfogadásának.
