Nehéz évet tudhatnak maguk mögött az agrárium szereplői. Veszprém megyében mező- és erdőgazdálkodásból valamint a halászathoz köthető tevékenységből mintegy 750 egyéni, 400 társas vállalkozás él, az aktív őstermelők száma is meghaladja a 10 ezer főt. Bármely mezőgazdasági alapanyag termelő ágazatot is tekintjük, az elmúlt másfél esztendő aszályos időjárása rányomta bélyegét annak teljesítményére. Erdő, mező, szántó, szőlő 2011-ben be kellett, hogy érje a sokéves átlag csapadék (650-700 mm) felével, s tavaly a megkésett őszi esőkkel is alig több, mint 500 mm-nyi nedvesség jutott átlagosan a talajba. De amíg a 2011-es évben a magyar mezőgazdaság – köszönhetően a 2010-ben még bőven hulló csapadéknak is – egy kimondottan sikeres évet zárhatott – noha az aszály már éreztette hatását –, addig a 2012. évi hozamok már jelentősen megsínylették a csapadékhiányt, és a hozamcsökkenést csak némiképp kompenzálta a növénytermesztők számára a felvásárlási árak növekedése. Növénytermesztés szempontjából három fő mezőgazdasági tájkörzetünk legnagyobb részét a földtörténeti középkorból származó kőzetek alkotta Bakony-hegység uralja, melyet a Veszprém-Nagyvázsony törésvonal választ el a Balaton-felvidéktől. A Kemeneshát és a Bakony között terül el a Marcal-medence egy része, a Mezőfölddel érintkező területek, mely kifejezetten jó talajadottsággal bír a szántóföldi termeléshez. Szántóterületünk mintegy 40%-án termesztett kalászos gabona és a kukorica vetésterülete (~ 25 ezer hektár) viszonylag állandó, a takarmánynövények vetésterülete az állatállomány csökkenésével egyre kisebb, helyette az árunövények (búza, repce, napraforgó) kapnak jelentősebb szerepet.
A 2012-es év nyarának forróságával párosuló szárazság a három különböző termelési tájkörzetet eltérő mértékben sújtotta. A növényfajonkénti megyei termésátlagok tehát szükségszerűen elfedték az erősen differenciált, de összességében gyenge-közepes hozamokat. Legnagyobb káruk a Balaton-felvidéki és a Sümegi kistérség szántó-vetőinek volt, akik szántottak majd vetettek is, ám aratniuk már nemigen volt mit, amit a több száz helyszíni szemle alkalmával igazgatóságunk szakemberei is megállapítottak. Átlagosan tavaly őszi búzából 3,4 tonnát, őszi- és tavaszi árpából 3,0 tonnát, repcéből és napraforgóból alig 2 tonnát, szemes kukoricából 4,2 tonnát takarítottak be a gazdák hektáronként. Harmada volt a lucernaszéna és a szálastakarmányok szükséges mennyisége is az állattartók igényelte mennyiséghez képest, a terményárak 20-30 %-ot emelkedtek.
Az őszi/téli csapadék és a kedvező időjárás segítette az őszi vetések fejlődését, 31 ezer hektár búza, 7 ezer árpa, 4 ezer tritikálé, ezer ha rozs és 8,5 ezer ha őszi káposztarepcét takar mostanság jótékony hóréteg, mely ebben az évszakban néhol meghaladta már a 60-80 centimétert is. Ha elolvad, az első határszemléken derül majd ki, valóban áldás volt-e a kemény fagyok ellen. A termelők bizakodóak, a tavaszi vetések terve 60 ezer hektár szántóra készült el. Gyümölcs- és szőlőtermelésünket az aszályt megelőzően téli és tavaszi fagykár tizedelte meg, a fiatal, még nem termő ültetvényekben pedig a csapadékhiány miatt kell az állomány jelentős hányadát tavasszal pótolni. Borászaink nem panaszkodnak, a Vince napi kóstolók igen jó minőségű borokról adtak számot, négy történelmi borvidékünkön legfeljebb az újbor mennyisége lett kevesebb, a vízhiányos forróság 40-50 %-os lé kihozatalt tett csak lehetővé a leszüretelt szőlőből.
A probléma az állattartókat sem kímélte, beleértve a csaknem 33 ezer méhcsaládot gondozó méhészeket is, hiszen az akác rügypattanásakor több hullámban fagyott el, a mézelő növények virágzása a hőségben rendkívül gyorsan zajlott, így a hordás ideje — ezáltal a méz mennyisége — fele lett a tavalyelőttinek. Veszprém megyében a tyúkfélék állománya az ezredforduló szintjére esett körülbelül vissza, 850 ezer darab volt tavaly. A 7,3 ezer háztájiban tartott sertés létszámhoz, ha hozzáadjuk az 54 ezer db-os hízó állományt, s az 5,5 ezer tenyészkocát, számuk a 67 ezret sem éri el, a 2000 évinek csupán a 48%-a. Szarvasmarhából 35 ezer darabot tartunk, míg juhfélékből 40 ezer anyajuh és 1600 anyakecske osztozik szaporulatával együtt a gyepterületeinken. A 2012-13-as gazdasági évben a drágábban beszerezhető abrak- valamint tömegtakarmányok a hús- és a tejtermelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét tovább csökkentik, hiszen a felvásárlási árak növekedése jóval alatta marad az állattenyésztés inputjainak áremelkedésénél, így az eddigieknél is fontosabbak lesznek az állattenyésztést célzó különböző támogatási formák.
Veszprém, 2013. január 31.
Boros Gábor sk.
igazgató
Veszprém Megyei Kormányhivatal
Földművelésügyi Igazgatósága
