Beke Mihály András, a Visegrádi Alap megbízottja szerdán Veszprémben tartott előadást civil szervezetek képviselőinek a pályázatokról. Elmondta, az együttműködés kezdete 1335-re tehető, mikor is Károly Róbert találkozóra hívta a régió királyait. A rendszerváltás után Antall József kezdeményezésére ezt a szövetséget megújították. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország megalakította a visegrádi országok csoportját. 2000-ben Csehországban létrehozták a Visegrádi Alapot. Az Európai Uniós csatlakozás után a figyelem inkább Brüsszelre terelődött, ezért a közép-európia együttműködés kicsit lanyhult, ám mostanában ismét erősödőben van. Megtudhattuk, az alap operatív munkát végző titkársága Pozsonyban található, a tagok háromévente váltják egymást.
Egyetemek és egyetemisták számára milyen programjai vannak a Visegrádi Alapnak?
A rendezvényen elhangzott, a mobilitás programok ösztöndíjakkal támogatják a visegrádi országok fiataljainak együttműködését. Az alap 1-2 szemeszter MA képzésre nyújthat támogatást valamelyik tagországban. Az előadó példaként megemlítette, lehetőség van a mesterképzésből a krakkói Jagelló Egyetemen tölteni néhány félévet. Sajnálkozva említette, ezekről az ösztöndíjakról rendkívül kevesen tudnak, és alig van jelentkező. Hozzátette, hiány van a művészeti tanulmányutakat igénybe vevő képzőművészekből és előadókból.
Ha egy egyetem olyan tanulmányi programmal rendelkezik, amelyben szerepelnek a Visegrádi országok bármilyen aspektusai, szintén igényelhetnek némi támogatást.
Magánszemélyek és civil szervezetek milyen támogatást kaphatnak?
A Visegrádi Alap támogatásait állami költségvetésből közvetlenül működő szervezeteken kívül bárki megpályázhatja. A feltételek közül a legfontosabb, hogy a pályázónak legyenek partnerei legalább kettő, nagyobb projektek esetén három visegrádi országból.
A pályázatok témája lehet tudományos kutatás, kulturális program, diákcsere, határon átnyúló együttműködés és turizmus-fejlesztés. A lényeg, hogy a projekt végén létrejöjjön valami közös kulturális érték.
Lehetőség van kis és általános támogatásra, valamint nagyobb hangvételű Visegrádi stratégiai programra pályázni. Az alapban mód van előfinanszírozásra. A pályázat sikeres elbírálása után a támogatás 80%-át utalják. A Visegrádi Alap egy adott projektnek általában a 70%-át állja, a 30% önrészből pedig nincs tételes elszámoltatás a bürokrácia csökkentése miatt. A megnyert összeg tőkebefektetésen, beruházáson, tárgyi eszközök és tartós fogyasztási cikkek vásárlásán, valamint a projekttel össze nem függő költségeken kívül bármire költhető.
A pályázat feltétele, hogy a projekt pénzmozgása a jobb átláthatóság érdekében külön bankszámlán működjön, valamint a készpénzes kifizetések nem mehetnek 10% fölé. A pályázatnak továbbá rendelkeznie kell egy saját honlappal, naptárral, sajtóanyaggal.
Miért éri meg?
Elhangzott, a pályázatnak az imént felsorolt előnyei mellett csupán annyi a hátránya, hogy az alappal való kommunikáció kizárólag angolul zajlik, valamint a megfelelő partnerek keresése okozhat nehézséget. A megbízott közölte, pontos információért érdemes megnézni a Visegrádi alap honlapját. Közös érdek, hogy minél többen pályázzanak, hisz ebbe az alapba a magyar állam is ad pénzt, zárta az előadást Beke Mihály András
