Az MSZP az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntését követően természetesnek veszi, hogy az "Orbán-rezsim felhagy az egyházi közösségek vegzálásával, egyes egyházak üldözésével", és kiveszi az alaptörvény módosító indítványai közül az Ab által "szemétkosárba dobott" javaslataikat - írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében Lendvai Ildikó és Nyakó István. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjai arra reagáltak, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A két szocialista politikus megfogalmazása szerint "egyháztörténeti gyásznap volt, amikor a Fidesz-KDNP elfogadta a vallásszabadság korlátozásáról és vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvényt". Azt írják, hogy az MSZP már akkor megmondta, hogy a "diktátum" nem fogja kiállni a jogállami próbákat - írják. Hozzáteszik: többször felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek, mint politikai testületnek nincs fennhatósága hitéleti kérdésekben, mivel a Parlamentben "nem istenek, nem szentek, hanem politikusok ülnek".
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, amellyel megsemmisítette az egyházak elismerésének szabályait, ám a jogvédő szervezet arra figyelmeztet, hogy azokat várhatóan beemelik az alaptörvénybe.
A TASZ az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azután közölte, hogy az Ab megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Kiemelték: az Ab egyebek mellett a TASZ - kilenc egyház nevében benyújtott - alkotmányjogi panaszát bírálta el. Mint írták, üdvözlik a döntést, mert a tavaly január elsején hatályba lépett egyháztörvény "több mint 300 törvényesen működő egyházat fosztott meg jogi státusától, diszkriminatív feltételektől tette függővé az egyházként való elismerést, és felrúgta az állam és az egyház elválasztásának évszázados elvét".
A TASZ szerint az Ab-döntés legfontosabb eleme az, hogy az egyházként történő elismerést a törvényhozók helyett a bíróságok hatáskörébe utalja. Az egyházi cím parlamenti adományozása önkényes, politikai akarattól függ, és nélkülözi a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét - fogalmaztak.Ugyanakkor megjegyezték: az Ab indokolásával ellentétes álláspontjuk szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanításának, hagyományainak és történetének tartalmi vizsgálata, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet. Megjegyezték továbbá: az Országgyűlés az alaptörvény parlamenti elfogadásra váró negyedik módosításával visszahozná a most megsemmisített elismerési eljárást.
A szervezet az Ab-döntésnek azt a részét helyesli, amely kimondja, hogy visszaható hatállyal semmisítették meg a törvény több rendelkezését. Hangsúlyozták: a jog uralmát tiszteletben tartó kormányzatnak ilyen helyzetben mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott nemcsak az Ab-hez forduló egyházaknak, hanem azoknak is, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel.A közleményben úgy fogalmaztak: ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól, hogy az egyháztörvény életbe lépése óta eltelt több mint egy év visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat.
Rogán Antal szerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd azt a problémát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése nyomán állt elő az egyházak elismerése ügyében, "businessegyházakat" pedig továbbra sem fognak támogatni.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: a Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és "amit lehet", azt tiszteletben tartanak belőle. A politikus ugyanakkor kijelentette: "businessegyházakat", pláne a szcientológia egyházat, akkor sem fognak támogatni, "ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék".
A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint nem biztos, hogy jól átgondolt döntést hozott kedden az Alkotmánybíróság, a kormánypárti politikus szerint a határozat a teljes jogbizonytalanságot eredményezheti. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke ezt arra reagálva mondta, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Lukács Tamás kiemelte: ebben a kérdésben állást foglalni igazán csak akkor tudnak, ha megvárják az Országgyűlés döntését az alaptörvény módosítását. Ha elfogadják az indítványt, és hatályba lép, akkor a hatályba lépett alaptörvényt kell összevetni az Ab-határozatával. Ekkor derül ki a jogalkotó számára, hogy milyen teendője van.
Az eljárási kérdésben nem biztos, hogy minden részletet végiggondoltak az Alkotmánybíróság döntéshozói, a magyar jogrendszerben ez a döntés a teljes jogbizonytalanságot hozhatja. Arra a kérdésre, hogy egyházak visszakapják-e korábbi státuszukat azt mondta, ez nem derül ki a taláros testület döntéséből. Jogi értelemben az egyház jelentheti azt a kategóriát, amit a 2011-es törvényben bejegyeztek, jelentheti azokat, akik Alkotmánybírósághoz fordultak, és az 1990-es státuszuk van érvényben, és ott vannak a most egyesületként működők is. A probléma ott kezdődik, hogy akkor most melyik egy százalékra jogosultak - vetette fel Lukács Tamás.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt követeli a kormánytól, hogy kárpótolja a kisegyházakat a nekik okozott erkölcsi és anyagi károkért - reagált az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntésére Szabó Tímea az MTI-nek. A független politikus üdvözölte az Ab-nek azt a határozatát, amelyik megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Szabó Tímea azt mondta, hogy az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának volt alelnökeként az elmúlt másfél évben számos alkalommal fogalmazott meg olyan kifogásokat, amelyek az Alkotmánybíróság döntésében is szerepelnek. A képviselő leszögezte: korábban is elfogadhatatlannak tartotta, hogy a politika döntse el, hogy kit nevezhetnek egyháznak. A politikus felszólította a kormányt, hogy kárpótolják a kisegyházakat az elmúlt időszakban elszenvedett anyagi és erkölcsi káraikért. Emellett azt is kérte, hogy a kabinet segítse a kisegyházakat, hogy vissza tudják állítani a leghátrányosabb helyzetű térségekben fenntartott oktatási és szociális szolgáltatásaikat.
