Húsz év telt el azóta, hogy Komaniczki Zoltán először lépte át a Radio JAM küszöbét 1993-ban. A csatornát akkoriban még csak kábeles hálózaton lehetett hallgatni, a technikai feltételek mai szemmel nézve kezdetlegesek voltak, talán egy mostani iskolarádióhoz lehetne hasonlítani az akkori berendezéseket. A zenék többnyire magnószalagról, kazettáról, esetleg CD-ről szóltak – amíg egy betörés alkalmával meg nem szabadították a rádiót a zenei gyűjteményétől. Akkor polgármesteri segítséggel sikerült pótolni a veszteséget és folytatni az adást.
Komaniczki Zoltán (Fotó: Méz Rádió)
Azokban az időkben gyorsan cserélődtek az emberek a mikrofonok mögött: sokan kipróbálták magukat, és sokan belátták, hogy ez nem az ő területük. Mások viszont, akik ráéreztek a rádiózás ritmusára később szép karriert futottak be, országos médiumoknál is megfordultak. Innen indult Hujder Zoltán, Rábai Balázs – az RTL II híradósa –, Vági Barbara – a TV2 munkatársa– , Tiszttartó Titusz – aki jelenleg a Class FM programigazgatója –, illetve a Neo FM végnapjaiban (és azóta a NeoWorld online rádióban) műsort vezető Klamancsek Krisztián. Megint mások a helyi médiában maradtak, mint Herendi Gábor, a Méz Rádió ügyvezető-főszerkesztője akit számos televíziós és rádiós csatornából, valamint városi rendezvényről ismerhetünk; és riportalanyunk, Komaniczki Zoltán is.
Akkoriban a rádiósok többségének nem volt szakmai előképzettsége, az ösztöneikre hagyatkoztak. Aki vitte valamire, azt annak köszönhette, hogy volt érzéke a szakmához. És az elhivatottságnak – mondja Komaniczki – sokak szemében lehetett látni a töretlen lelkesedést, az odaadást. Hozzáteszi: ő maga sem tanulta a szakmát, és sokáig másodállásban rádiózott.
Pálffy István a Rádió JAM stúdiójában (Fotó: Népszabadság)
A kereskedelmi rádiókban a műsorvezetőtől könnyed, laza, szórakoztató stílust szoktunk meg – sokan gondolják úgy, hogy a jó műsorhoz nem is kell különösebben tehetségesnek lenni, elég ha az ember nem hibázik. Valójában a zenék közötti rövid megszólalások mellett számos teendő akad. A műsorvezető feladata, hogy a spotokat, szignálokat elhelyezze az adáskezelőben. A rendszerben a zenéken kívül mindent neki kell kezelni. Ez folyamatos figyelmet igényel. Zoltán elmondta, hogy bár egyes felmérések szerint egyáltalán nincs szükség műsorvezetőkre – hadd szóljon a zene egész nap – ő úgy gondolja, jó ha ül valaki a mikrofon mögött. Főleg, ha hozzá tud tenni valamit a zenefolyamhoz. A jó műsorvezetőnek felismerhető stílusa van, képes karaktert adni annak a négy-öt órának, amíg ő felel az adásért.
Sokat fejlődött a technika (Fotó: vehir.hu archív)
A zene más tészta. Régen a műsorvezető maga dönthette el, hogy milyen zenék kerüljenek adásba: a műsor kezdése előtt egyeztetett a technikussal, hogy melyik CD hanyadik dala mikor szólaljon meg. Ma már sokkal professzionálisabban működik ez is: a rádiók arculatát zenei szerkesztők határozzák meg, ők döntik el, hogy milyen számok szólalhatnak meg a frekvencián. A helyi rádiózás hőskorának számító '90-es évekhez képest napjainkban sokkal letisztultabb, könnyen azonosítható zenei arculatot építenek az egyes rádióadók. Az arculat vizuális elemei is sokkal professzionálisabbak: a XXI. századi rádiózáshoz hozzátartozik az online felület, ahol a hallgatók megtalálnak minden fontos információt és visszahallgathatják a műsorokat. A Méz Rádió honlapjára például felkerülnek az elhangzott műsorok – árulja el Komaniczki Zoltán.
A technikai fejlődés mellett a legjelentősebb változás a kereskedelmi szemlélet kialakulása – vallja a rádiós. Ma sokkal nagyobb marketing-értéke van egy helyi médiumnak, és ezt folyamatosan szem előtt kell tartani.
Ezt az interjút már önök is hallhatták a Méz Rádióban (Fotó: vehir.hu)
Mi volt a JAM titka? - kérdezem. A 2005-ben megszűnt veszprémi adót ugyanis a mai napig sokan emlegetik, ha a rádiózás kerül szóba. A műsorvezető szerint a JAM menedzsmentje jó érzékkel terelgette a rádiót, jól találta el az arányokat és kiváló kapcsolatot ápolt a városvezetéssel éppúgy, mint a művészekkel. Óriási presztízsértékkel bírt, ha egy formátumot, egy ötletet elsőként, vagy legalábbis az elsők között honosított meg az állomás. Ilyen korai formátum volt például az éjszakai DJ-sáv. A Radio JAM 2005. október elsejéig szólt a 90.6-os frekvencián, hogy népszerűsége csúcsán hallgasson el, és ezzel Veszprém hat hosszú évre – A Méz Rádió 2011-es indulásáig – elveszítse az egyetlen igazi helyi rádióját.
