– Lassan a végéhez közeledik az ifjúsági ház első teljes tanéve. Két és fél hónappal a tanévzáró előtt hol tart a kezdeményezés, elérhetők-e az év elején kitűzött célok?
– Alapvetően a kitűzött célok megvalósulnak, még ha voltak is folyamatok, amelyek nehezebben indultak be. A finanszírozás nehézségei gyakran elvonták az energiákat a szakmai feladatoktól. A Veszprémi Ifjúsági Ház alapvető célja, hogy több szervezet közösen működtesse, leljen otthonra benne, ossza meg az erőforrásait – hogy az egész több legyen, mint a részek összessége. Ezt el tudtuk érni, mindenki magáénak érzi a házat, és egyre gyakrabban adunk helyet a bentlakókon kívüli szervezetek programjainak is.
A hátralévő két és fél hónapban szeretnénk erősíteni a marketing- és médiamegjelenéseket. Korábban nem gondoltuk, hogy milliókat kellene költeni a megjelenésekre, arra hogy minél több emberhez jussunk el, de be kellett látnunk, hogy ez egy költséges terület. Szeretnénk, ha minél több veszprémi fiatal tudná, hogy mi ez az ifjúsági ház, hol találja és milyen szolgáltatásokat tud ott igénybe venni.
Amiben nagyon erősek vagyunk, azok a nemzetközi projektek: az idei évben a Veszpémi Ifjúsági Házban működő szervezetek száz fiatalt tudnak kiküldeni különböző találkozókra, képzésekre, projektekre, hogy Veszprémet képviseljék – és ez a szám csak növekedhet.
– Melyek az ifjúsági ház legnépszerűbb projektjei?
– A legnépszerűbb projektek a nemzetközi lehetőségek. A fiatalok szinte ingyen juthatnak el idegen országokba, és vehetnek részt hasznos programokon. Érdekes, hogy egyre népszerűbbek az önkéntes programjaink is. A fiatalok felismerték, hogy az önkéntesség hasznos, és szívesen jönnek ki különböző rendezvényekre segíteni. Sikeresek a klubfoglalkozások is – voltak és vannak például irodalmi estjeink.
Amire szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét, hogy szombaton két órán át ingyen használhatják a stadiont, ahol edzők is várják őket, akik személyes egyéni edzőterv összeállításában is szívesen segítenek. A Veszprémi Egyetem Civil Szerveződéseiért Alapítványnak van egy észt önkéntese az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) program keretében, van Németországból érkezett szakmai gyakorlatosunk – ők segíthetnek gyakorolni az angol és német nyelveket, és a fiatalok rajtuk keresztül megismerhetik az ő kultúrájukat is. Aki szeretné megismerni az ifjúsági házat, az bejöhet délutánonként melegszendvicsezni, beszélgetni a fiatalokkal.
A közeljövő nagyobb lélegzetvételű rendezvényei közül az egyik kiemelt a városi rendezésű Európai Városok Szövetségének találkozója lesz Felsőörsön, ahol közel száz fiatal vehet részt.
– Utaltál rá, hogy az Ifjúsági Ház költözés előtt áll.
– Az hamar kiderült, hogy kinőttük a jelenlegi helyünket. Az épület adottságai nem teszik lehetővé a hatékony munkát, ezért gondolkozunk rajta, hogy egy olyan helyen folytassuk a működésünket, ahol jobban el tud válni egymástól a közösségi tér és az iroda funkciók. Fontos szempont, hogy a ház működtetését végzők nyugodt körülmények között tudjanak dolgozni, a tanácsadó helyiségek nagyobbak legyenek. Hasznos lenne, ha Veszprémben egy helyre koncentrálódnának az ifjúsági szolgáltatások, és más civil szervezetek is egy helyre kerüljenek.
– Sokak fejében összemosódik a Várfok Alapítvány és a Veszprémi Ifjúsági Ház. Mivel foglalkozik a Várfok?
– A Várfoknak most majdnem minden kapacitását leköti az, hogy az Ifjúsági Ház működését biztosítsa, megteremtse azokat a feltételeket, amik mellett a Veszprémi Ifjúsági Házat működtető civil szervezetek dolgozhatnak. Egyre inkább az operatív programok, az üzemeltetés felé tolódik el a hangsúly. Emellett megyei, regionális és országos szinten is aktívak vagyunk. A TÁMOP-5.2.5/B-10/2-2010-0036 pályázatból kialakult egy megyei hálózat, amelynek kisebb településeken is vannak végpontjai. Ezeken a végpontokon kihelyezett számítógépekkel, webkamerákkal online tanácsadást lehet igénybe venni. Ifjúsági információs szolgáltatásokat is biztosítunk, egyre erősebb a középiskolások véleményét felmérő „Lájkolom” programunk.
– Elnökségi tagja vagy a tavaly ősszel létrejött Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak (NIT). Mi történt azóta?
- Három és fél hónap telt el az alakuló ülésünk óta. Megfeszített munkával töltöttük ezt az időszakot, már csak azért is, mert az elnökségi tagok más elfoglaltságuk mellett – iskola, munkahely – foglalkoznak ezzel. A bíróság még nem jegyzett be minket, így jelenleg informális szervezetként működünk. Kértük a felvételünket az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumba, delegáltunk tagokat az online gyűlöletbeszéd elleni kampány munkacsoportjába, próbálunk részt venni, véleményt nyilvánítani az ifjúsági folyamatokban. Minden hónapban van elnökségi ülésünk, emellett online egyeztetünk. Elkészült az irodánk Budapesten, és van egy titkárunk aki segíti a munkánkat.
Emellett minden elnökségi tagnak megvan a maga feladata. Én a gazdálkodásért felelek, nekem az a feladatom, hogy olyan stabil költségvetést tudjak összerakni akár már ebben az elnökségi ciklusban (az első elnökségi ciklus egy éves, a későbbiek kétévesek lesznek – szerk), akár hosszabb távon, ami által teljesen függetlenül működő szervezetként tudja képviselni a fiatalok érdekeit a NIT. Szeretnénk növelni a tagszervezeteinket és a beágyazottságunkat. Ahogy bejegyeztek minket, be tudjuk nyújtani a felvételi kérelmünket az Európai Ifjúsági Fórumba, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy a nemzetközi ifjúsági életben is képviselhessük a magyar fiatalokat. Bízunk abban, hogy a közeljövőben sorra kerülő tavaszi közgyűlésünkön már konkrét eredményekről is be tudunk számolni. Az elnökségi hétvégéinket a tagszervezetek segítségével tudjuk megrendezni, mivel saját forrásaink nincsenek, a saját költségeinket – utazás, telefon – magunk álljuk. Az is az én feladatom, hogy ezen változtassunk, és az alapvető működési költségeinkre forrást találjunk.
