A jelenlévők egy perces néma főhajtással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Zétényi Péter korábbi önkormányzati képviselőre.
A hónap kiállítása: a Múlt kiállítás.
A kiállítás megnyitójáról lapunk is tudósított.
NAPIREND ELŐTT
Interpellációt intézett a polgármesterhez Gerstmár Ferenc (LMP). A képviselő arra kíváncsi, milyen lépéseket tett a városvezetés a Balaton Bútorgyár területének hasznosítására, illetve hogyan befolyásolja a terület fejlesztésének alakulása a belváros rehabilitáció kitűzött céljainak megvalósulását?
Porga Gyula polgármester válaszában elmodnta: az önkormányzat koncepcióiban lehetséges fejlesztési irányokat határoz meg, az pedig a tulajdonosokon múlik, hogy mennyire tudnak ehhez az irányelvhez alkalmazkodni. A belvárosi rehabilitáció esetében huszonnyolc tulajdonos részese a konzorciumnak, és a projekt indulása óta már többen jelezték, hogy szeretnének a kijelölt úton haladni. A Balaton Bútorgyár területén nincs önkormányzati tulajdon, ezért mindenképpen a tulajdonos szándékán múlik a terület sorsa. Sajnos erre az önkormányzatnak közvetlen ráhatása nincs. A polgármester bízik benne, hogy a tulajdonosok látnak üzleti lehetőséget a belváros legnagyobb, üresen maradt területén.
A jeruzsálemhegyi patikáról kérdezett Katanics Sándor (DK). Nemrég arról olvashattunk a Veszprém megyei napilapban, hogy továbbra sem nyit ki a jeruzsálemhegyi patika. Mivel az önkormányzat annak idején a patika megnyitását szívügyének tekintette, s nem kevés önkormányzati és állami forrást kapott az üzemeltetője a patika megépítésére és működtetésére, különös figyelmet kellene fordítani arra, mi történik a gyógyszertár ügye körül – mondta a képviselő, aki rákérdezett annak a pletykának a valóságtartalmára is, miszerint a gyulafirátóti patika bezárása árán nyithat újra a jeruzsálemhegyi gyógyszertár.
Porga Gyula polgármester emlékeztette képviselőtársát, hogy az önkormányzat nem tulajdonos az említett gazdasági társaságban, így tájékoztatást sem tud adni a feltett kérdésben, arról a patika tulajdonosait kellene megkérdezni, a társaság belügyeivel nem a polgármesternek kell foglalkoznia.
Katanics Sándor szerint a patika sorsa közügy, ezért világossá kell tenni, hogy mi történik.
Nagy Piroska független képviselő Mohos Gábor jegyzőhöz intézett kérdést. Az Új Széchenyi Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akcióterve alapján az „Önkormányzati ASP központ felállítása” című projektre az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 2,6 milliárd forint támogatási keretösszeg áll rendelkezésre. A projektet 6 tagból álló konzorcium valósítja meg. A képviselő arra kíváncsi, hogy számíthat-e Veszprém az akcióterv kibővítésére?
Mohos Gábor jegyző elmondta, hogy figyelemmel követik a pályázat alakulását, és amint adott lesz minden feltétel, a város csatlakozni fog a kezdeményezéshez.
Nagy Piroska napirend előtti felszólalásában a március közepén történt havazás idején tanúsított önkéntes segítségnyújtást méltatta.
„A Polgárőrség Veszprém Cholnoky Városrész 15-én 10 fővel vett részt az elhárításban, amely során a rendőrség vezényletével a Veszprémet elkerülő körgyűrű és a kimenő utak lezárásának voltak részesei. Összesen 14-én 80 órát, 15-én pedig 90 órát voltak e városrész polgárőrei önkéntesen „szolgálatban”, valamint saját gépjárművükkel forró teát, kávét vittek az intézkedésben résztvevők számára is. A Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetségétől hozzám eljuttatott adatok szerint egyesületeik a megyében 12 helyszínen 1465 fővel, 6963 órában teljesítettek szolgálatot, ebből a VESZPRÉMIEK ÖSSZESEN 93 FŐVEL 464 ÓRÁBAN. A Dózsa városiak kinyitották a közösségi helyiségüket a Csatár utcában, melegedő helyet biztosítottak, forró teát készítettek a kényszerűen hosszú időben szolgálatot teljesítőknek és szállást is biztosítottak 3 tüskevári hóban rekedt honfitársunknak” - foglalta össze a képviselő.
Katanics Sándor emlékeztetett, hogy az orvosi ügyelet kórházba költözésének meghosszabbított határideje március 31-én lejár. Mikor kapunk információt arról, hogy mi az akadálya a költözésnek?
Porga Gyula hangsúlyozta, hogy a háziorvosi ügyelet működése zavartalan a városban. A kórház és az orvosok között van egy nehezen feloldható ellentét. Több fordulóban kezdeményeztek egyeztetéseket, a legutóbbi találkozón fordulatot vett a történet. A polgármester bízik benne, hogy a következő hónapban rendeződik a konfliktus.
SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
Döntés a szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtásáról
Brányi Mária alpolgármester beszámolt arról, hogy reggel összevont bizottsági ülésen tájékoztatta az érintett bizottságokat a pályázat alakulásáról. A pályázat keretében egújul a Jutasi úti lakótelep több lakóépülete, közterülete, a volt HEMO épülete, illetve számos "szoft" elem is élhetőbbé teszi a lakótelepet.
A projekt részleteit korábbi cikkünkből ismerhetik meg.
A pályázat benyújtási határideje április 2.
Nagy Piroska hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a projekt megvalósítását, és köszönetet mondott az érintett lakosoknak az együttműködésért. Hozzátette: a Ringató Óvoda és az Erdei óvoda újjáépítése idejére érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Honvédséggel, amelynek a tulajdonában van a régi, már nem használt óvodaépület.
Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) szerint valóban súlyos anyag áll a közgyűlés előtt, hiszen közel 1,2 milliárd forint sorsáról döntenek. Kritizálta a konyhai ellátás szűkülését, a lakóépületek karbantartásának beépítését a projektbe. Nem tartja biztosítottnak, hogy a szigetelés után a megtakarítás minden lakót egyformán fog érinteni.
Czaun János (Fidesz-KDNP) dicsérte a kezdeményezést, különösen az óvodák felújítását tartja támogatandónak. Hozzátette, a gyulafirátóti óvoda felújítására is készen vannak a tervek, nem csak az "NDK-típusú" épületeket kell renoválni.
Némethné Károlyi Jolán (Fidesz-KDNP) a Haszkovó lakótelep önkormányzati képviselőjeként nagy örömmel fogadta a lehetőséget. Annak pedig minden veszprémi örülhet, hogy 200 óvodás nevelése a mai kor igényeit kielégítő környezetben folytatódhat. A megújuló közterületek más minőségű teret alkotnak majd. A pályázat elnyerésével élhető, megújult városrész kárpótol majd minket a munkálatok során várható nehézségekért.
Stigelmaier Józsefné (Fidesz-KDNP) mélyen meglepte Forgóné Kelemen Judit tájékozatlansága. Elmondta, hogy a pályázatban csak olyan társasházak vehetnek részt, amelyek eddig nem pályáztak, a felújításokat eddig a lakók maguk finanszírozták. A projekt célja, hogy az a 25 ezer ember, aki ezen a városrészen él, még jobb minőségben létezhessen, a gyerekek szívesen töltsék az idejüket a szabadban.
Hartmann Ferenc (MSZP) szerint az elmúlt nyolc évben a megyei jogú városok között is kiemelkedő helyen szerepelt Veszprém a fejlesztések terén, ez a pályázat az előző két önkormányzati ciklus munkájának beérése.
Brányi Mária alpolgármester megerősítette Hartmann Ferenc szavait, ez a projekt a korábbiak folytatásaként valósulhat meg. Az anyag minden olyan lehetőséget tartalmaz, ami élhetőbbé teszi a nehéz szociális környezetben élő emberek életét, teljes bevonásra azonban semmilyen pályázat nem képes. A kritikákra reagálva az alpolgármester emlékeztetett, hogy bárkinek lehetősége lett volna részletesen kidolgozott javaslatban közzétenni az elképzeléseit, ilyen javaslat azonban a határdőig nem érkezett.
Porga Gyula polgármester emlékeztetett: ennek a lakótelepnek a történetében ekkora felújítás még nem valósult meg. Olyan tartalmi, szoft elemeket is tartalmaz a projekt, ami meghatározza az ott élők identitását, javítja életminőségüket.
1. A) A Művészetek Háza és a Laczkó Dezső Múzeum alapító okiratának módosítása
B) A közművelődésről és a művészeti tevékenység támogatásáról szóló 14/2012. (III.30.) számú önkormányzati rendelet módosítása
2013. január elsejétől Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásába került megyei hatókörű városi múzeumként a Laczkó Dezső Múzeum. Ezzel lehetővé vált, hogy egy nyertes, a megvalósítás szakaszába lépett pályázatunkba, a „A Veszprémi Hősi kapu rekonstrukciója turisztikai vonzerőfejlesztés céljából” című projektbe az új, saját fenntartású intézményünket beléptessük oly módon, hogy a pályázatban érintett két önkormányzati tulajdonú ingatlant telephelyként a Laczkó Dezső Múzeum használatába helyezzük. Az egyik ingatlan a 2009 óta a Művészetek Háza által működtetett Veszprém Vár u. 2. sz. alatti Hősi kapu (korábbi Vármúzeum), melyet ezzel a döntéssel egyidejűleg a Művészetek Háza működtetéséből kivonnunk, telephelyei közül törölnünk kell. A másik, a 2012 őszéig a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft. által haszonkölcsön szerződés alapján használatba vett (boltot és irodát magába foglaló) Veszprém, Vár u. 4. sz. alatti ingatlan. Ugyancsak a Laczkó Dezső Múzeum működtetésébe kívánjuk helyezni a Vár u. 9. sz. alatti Tűztorony épületét is.
Gerstmár Ferenc szerint az előterjesztés fontos eleme, hogy a Tűztorony a Laczkó Dezső Múzeumhoz kerül. Közös érdek, hogy a múzeum jó helyzetbe kerüljön - ehhez a Tűztorony látogatószáma nagy segítség lesz. Ugyanakkor a Művészetek Házának működése sem kerülhet veszélybe. Hogyan lehet pótolni a kieső bevételt ennél az intézménynél?
Porga Gyula válaszában elmondta: a Művészetek Házának kompenzálását a költségvetésben rendezték. Arra kérte a két intézmény vezetőit, hogy az egymást erősítő működést - a Tűztorony látogatásnövelő hatását a Művészetek Házánál - a továbbiakban is tartsák meg.
2. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 30/2010. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosítása
A „VKSZ” Zrt. kezdeményezése alapján a jelenlegi hatályos önkormányzati rendelethez képest az alábbi esetben tartalmaz lényeges eltérést: bevezetésre kerülne a házhoz menő lomtalanítás. A házhoz menő lomtalanítás bevezetésével: veszélyes hulladék nem kerül a közterületre; tisztább lesz a város (az elhagyott hulladék mennyisége jelentősen csökken); a „lomizók” tevékenysége ellehetetlenül, így eltűnhetnek a városból; a lakosoknak hosszabb időszakban van lehetőségük a lomtalanítás igénybevételére, a rendszer rugalmasabban alkalmazkodik igényeikhez.
A lomtalanítás rendszerének átalakítása mellett a lakosoknak továbbra is megmarad a korábbi lehetőségük a volt hulladéklerakó területén kialakított hulladékgyűjtő ponton évente egy alkalommal 1 m3 lom hulladék külön térítési díj nélküli elhelyezésére.
Némedi Lajos alpolgármester hangsúlyozta, hogy nemcsak módszert változtatnak a hulladékkezelésben, hanem új kultúrát is vezetnek be. A változás nem okoz igazságtalanságot, hozzájárul Veszprém kulturált jövőjéhez.
Katanics Sándor érdeklődött, hogy a lomtalanítás megreformálásáról szóló lakossági fórumokon - amelyeken a résztvevők többsége támogatta a kezdeményezést - hányan voltak jelen? Hozzátette: ha nem kellően szervezett és gyakori a lomtalanítás, akkor a hulladék végül nem a szeméttelepen, hanem az erdőkben köt majd ki. A képviselő aggasztónak tartja, hogy az évi két lomtalanítás egyre csökkent. Azzal egyetért, hogy a most előterjesztett forma kulturáltabb, de nem látja hogyan fog működni? Nyilván nem hatékony, ha minden héten a lakossági bejelentésre kivonulnak ugyanabba az utcába a szolgáltató emberei.
Nagy Piroska is arra kíváncsi, hogyan lehet egy adott társasház, utca lomtalanítását megszervezni, hiszen mindenkinek máskor gyűlne össze az a lom amit el szeretne szállítatni.
Forgóné Kelemen Judit a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban széleskörűbb tájékoztatást tart szükségesnek, tudatosítani kell, hogy mi számít veszélyes hulladéknak és azt hol lehet elhelyezni?
Némedi Lajos elmondta, hogy a témában szervezett hét lakossági fórumon több mint ötszázan vettek részt. Hozzátette: a tájékoztatást nem fejezték még be, így a közeljövőben a sajtó útján is részletesen tájékoztatják majd a lakosságot - például a veszélyes hulladékokról is. Annak továbbra sincs akadálya, hogy a képviselők keretükből plusz konténereket helyztessenek el a saját kerületükben - ahogy azt Katanics Sándor is említette.
Forgóné Kelemen Judit arra kíváncsi, hogy a veszélyes hulladék listáját lehetne-e csatolni a számlához?
Göttlinger László, a "VKSZ" Zrt vezérigazgatója elmondta, a szolgáltató zöld számán lehet jelezni az igényeket. Ha egy területről csak egy bejelentés érkezik, akkor várnak néhány napot, hátha érkeznek újabb igénylések. A rendszer több városban is jól működik - ilyen Nagykanizsa, Zalaegerszeg.
3. A) Döntés a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Veszprém, Kossuth Lajos utca 10. Társasház között létrejövő megállapodásról
B) Döntés Veszprém város fizető parkolási rendszerének szabályozásáról szóló 30/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet módosításáról
A Veszprém, Budapest utca - Jutasi úti körforgalmú csomópont építése során a Budapest utca alatti gyalogos aluljáróhoz tartozó rámpa kialakításával a Társasház által parkolásra használt közterület jelentős mértékben csökkent.
A Társasház nem tudta elfogadni a 20 évig szerzett parkolási lehetőség megszűnését, ezért az építés közben, de különösen a beruházás befejeztével többször kérte az ingyenes parkolási lehetőség visszapótlását. Az önkormányzat határozott álláspontja, hogy az 1992-ben kötött megállapodás jogsértő volt, mert már az akkori jogszabályok sem engedtek közterületen kizárólagos használatot. Ráadásul a beruházás eredményeként fennmaradó területen az önkormányzat nem tudja visszapótolni a 32 db parkolóhelyet. A korrekt megoldás érdekében módosították VMJV Önkormányzat parkolórendeletét. E szerint a Társasház részére biztosít a város 16 db kedvezményes 8.500,- Ft/év/bérletet, melyeket a Zöld zónán belül a Kopácsi utcában, illetve Sárga zónán belül a Tersánszky Jenő utcában (Szikvíz parkolóban) lehet igénybe venni. Az épülethez kapcsolódó, az épület vonalában lévő 12 db parkolóhely továbbra is a Társasház részben tulajdonában és használatában marad.
4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 11/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosítása
A rendelet módosításának legfontosabb indoka az Önkormányzat fenntartásában működő, személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekben
2013. április 1-jétől alkalmazandó intézményi térítési díjak meghatározása.
Dr. Strenner Zoltán (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy a térítési díjak javarészt nem nőttek. Veszprémben jól működik az ellátás, ez az önkormányzatnak és nem utolsó sorban az intézményvezetők mind szakmai mind emberi szempontból is példamutató munkájának köszönhető.
5. A reklámok, reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása
6. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
7. A helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
8. A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Négy napirenden át tárgyalta a közgyűlés az egységesebb városkép érdekében benyújtott előterjesztéseket. A módosítások fő célja a megújuló Kossuth utcában az egységes arculat kialakítása, az arculatba nem illő hirdetések és arculati elemek elhelyezésének megelőzése. A városkép ilyen jellegű szabályozásában a polgármester jogköre szélesedett a korábbiakhoz képest. A polgármester döntését a Tervtanács segíti.
Mint a legtöbb magyar városban, Veszprémben is nagy kihívást jelent a reklámok, hirdető-berendezések ellenőrizetlen, településképet rontó és előnytelenül befolyásoló tömeges megjelenése, mind a közterületen, mind pedig a magánterületeken egyaránt. Városszerte megfigyelhető, hogy a reklámok és hirdetések egyre nagyobb méretben, hol az épületek homlokzatain, nyílászáróin (üvegfelületekre ragasztva), hol a közterületeken és zöldterületeken bukkannak fel, bizonyos helyeken tolakodóan, felismerhetetlenségig rombolva és megváltoztatva a városképet.
Magas azok száma, akik előzetes egyeztetés, engedély beszerzése nélkül, az előírásokat figyelmen kívül hagyva helyezték el az ilyen jellegű elemeket az épületükön, kerítéseken, előkertekben és sok esetben közterületeken.
Miután ez a probléma országos jelenség, ezért 2013. januárjától – „A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló kormányrendelet alapján - a települések településképi eljárásokkal kapcsolatos helyi rendeletet alkothatnak, amelyben szabályozzák az építési engedélyhez kötött és nem kötött tevékenységek körében – meghatározott helyeken és esetekben – településképet befolyásoló elemek elhelyezésének kereteit és feltételeit.
Az önkormányzatok az építési törvény módosításával és a településképi véleményezési jogkör alkalmazásával új lehetőséget kaptak területükön végezhető hirdetmények, hirdető-berendezések elhelyezésével kapcsolatos tevékenység szabályozására. Az új rendelet megalkotásával lehetőség nyílik a szélesebb ellenőrzésre, kötelezésre, és az eddigi tapasztalatok beépítésére.
A szabályozásban rögzített paraméterek, megkötések a városkép javítása és harmonikusabb megjelenése érdekében kerültek meghatározásra szem előtt tartva az élhető, esztétikus és a fenntartható környezet elvárásait.
A rendelet- tervezetben a leghangsúlyosabb tartalmi elemek:
- A közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályait, ideérve az árusító pavilonokra, a vendéglátó tevékenységekhez kapcsolódó teraszokra, a sport célú tevékenységekre vonatkozó szabályokat.
- A közterületek felbontása, a közúton folyó munkák összehangolása és ellenőrzése érdekében megalkotott szabályokat, ezen belül:
- A hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezésével összefüggő közterület-használattal kapcsolatos szabályozás.
Katanics Sándor a fokozatosság elvének a híve - derült ki az 5. napirendhez fűzött hozzászólásából. Ezzel együtt őt magát is zavarja a sokféle és nagyszámú hirdetés, és örül annak, hogy az áldatlan állapotok rendeződhetnek. Ennek a rendeletnek köszönhetően kerültek ki a városba bevezető utak mellé a rovásírásos helységnévtáblák - az Almádi úton épp a vízelvezető árok közepén.
Forgóné Kelemen Judit jelezte, hogy a táblák helyét az illetékes iroda munkatársa jelölte ki. Javasolta, hogy városrészenként egy kijelölt helyen tegyék lehetővé a magánszemélyek és civil szervezetek számára a hirdetést.
Brányi Mária alpolgármester elmondta: első körben a belvárosban szeretnének érvényesíteni a rendeletben meghatározott feltételeket, majd a bevezető utak mentén frissítenék fel a felületeket, és ez szépen fokozatosan az egész városban megvalósulna.
Hartmann Ferenc szerint nehéz lesz a meghatározott feltételeknek eleget tenni, ezért is fontos, hogy egy időszak után kontrollt végezzenek el, felmérjék a tapasztalatokat. A képviselő kifogásolta, hogy a külvárosi garázsára hirdetést kitevő lakost ugyanakkora mértékű bírsággal büntetnék, mint a belvárosi óriásplakát kihelyezőjét, ez igazságtalan. Ezt leszámítva a kapcsolódó előterjesztésekkel egyetért.
Czaun János arra kérte az illetékeseket, hogy mielőtt a város szankciókkal élne, küldjön felszólítást, mert a képviselő tart az azonnali büntetésektől.
Forgóné Kelemen Judit szerint ha a rendelet szabályozza a büntetés mértékét, akkor ezt nem lehet be nem tartatni, ezért nem támogatja az előterjesztést.
Porga Gyula szerint bár a rendelet előírja, nem fognak megbüntetni senkit, amiért a háza előtt lerakott tüzifát behordja az udvarba, ez teljesen nonszensz, legyünk ésszerűek!
Brányi Mária is ezt támasztotta alá, rugalmasságot ígért, úgy gondolja, hogy a közérdeket sértő és az ésszerű közterület-használatokat másként fogják súlyozni.
Katanics Sándor szerint rendeletet azért alkotnak, hogy azt be is tartassák!
Porga Gyula szerint a rendelet keretet ad, annak alkalmazása során az életszerűtln helyzeteket ki fogják küszöbölni.
9. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról szóló 241/2003. (XII.18.) Kh. módosítása és Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 61/2003. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosítása (Veszprém Házgyári út 1965/32, 33 hrsz és Veszprémvölgyi u. 6474 hrsz-ú ingatlan területét érintő Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása)
10. A.) Tájékoztató a Kolostorok és Kertek Korlátolt Felelősségű Társaság 2012. évi tevékenységéről és a 2013. évi rendezvény terveiről
B.) Döntés a Kolostorok és Kertek Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetésének ellátásáról
TERVEZETT PROGRAMOK A VESZPRÉMVÖLGYBEN, ÉS A JEZSUITA TEMPLOMBAN 2013.
Március 2. keresztelő a templomban
Március 8-9-10. I. Veszprémi Bor Böllér Blues Napok
Április 13. Szezonnyitó - Veszprémvölgyi Agility Kupa
Május 1. Családi Majális
Május 3. Rendőr-nap
Május 8. Esküvő a Jezsuita Templomban
Május 10. A Tudás Erdeje fáinak elültetése
Május 10. Gizella Napok-22.00 úszó gyertyák vízrebocsátása
Május 11. Gizella Napok-12.00-15.00 történelmi játékok
Május 25. Környezetvédelmi Sportnap, esküvő a Jezsuita Templomban
Május 29 A Zirci művészeti gimnázium végzőseinek kiállítása június 12-ig a Jezsuita Templomban
Június 1-2. Polgári Piknik
Június 15. Művészkorzó VMK
Július 14-16. Kabóciádé
Július 16-20 Veszprémfest kísérőrendezvény
Július 29-aug. 3. Helka vízi bábszínház - Kabóca Bábszínház
Augusztus 10. Perseidák – csillaghullás és Slow Food
Augusztus 24. Művészkorzó és irodalmi piknik – VMK
Augusztus 25. Esküvő a Jezsuita Templomban
Szeptember 28-29. Szent Mihály-napi Magyar Pásztorkutyás Behajtási Ünnep
Október 5. Lombhullás 2.0 – szezonzáró a Veszprémvölgyben
A Kolostorok és Kertek Korlátolt Felelősségű Társaság Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos önkormányzati tulajdonú, egyszemélyes gazdasági társasága. A társaság ügyvezetését Török László és Szabó Péter önálló képviselettel bíró ügyvezetők látják el 2011. február 23. napja óta, határozott, 2014. december 31-ig tartó jogviszonyban. Török László ügyvezető vezető tisztségviselői tisztségéről 2013. március 6-án kelt levelében közölte lemondási szándékát és kérte, hogy az Alapító, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. április 1. napjától a társaság ügyvezetésének teljes körű ellátásáról gondoskodjon. Tekintettel arra, hogy Szabó Péter ügyvezető Török László ügyvezető támogatása mellett az elmúlt két évben a társaságot sikeresen irányította, javaslom, hogy – Török László lemondásának tudomásulvételével – a társaság teljes körű ügyvezetését 2013. április 1. napjától 2014. december 31-ig Szabó Péter ügyvezető egyedül lássa el.
Némedi Lajos Veszprém újkori történetének egyik legnagyobb kincsének nevezte a megújult Veszprém-völgyet.
Gerstmár Ferenc arról érdeklődött, mennyire terheli meg a projekt a környezetet, vannak-e felmérések ezzel kapcsolatban? Ehhez kapcsolódott Katanics Sándor, akinek választói képeket küldenek arról, hogyan károsítják például a rendezvényekre behajtó teherautók a zöldfelületet.
Brányi Mária örül annak, hogy a Séd-völgy sok rendezvénynek ad helyet.
Halmay György (Fidesz-KDNP) a terület képviselőjeként örömét fejezte ki, hogy az ott élők számára karnyújtásnyira számos kulturális programot rendeznek meg. Ugyanakkor a környezeti terhelés mellett a zajterhelés is jelentős, kérik, hogy hétvégén délelőttönként csökkentsék ezt a terhelést a lehetőségekhez mérten.
Nagy Piroska megkérdezte, hogy a közmunka-programban hasznosítják-e azt a lehetőséget, amit a
Stigelmaier Józsefné meglepődött Halmay György kérésén. Szerinte a kulturális rendezvények tompítják a "Veszprém halott város" beidegződést. A lakosságnak meg kell értenie, hogy toleránsnak kell lenniük, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke! Legközelebb azért fognak tiltakozni, mert az elefánt trombitál?!
Baumgartner Lajos (Fidesz-KDNP) szerint meg kell köszönni az ügyvezetőknek, hogy gondos gazdaként bánnak a területtel, a gazdasági társaság anyagi helyzete a céloknak megfelel.
Szabó Péter ügyvezető a zöldkárt firtató kérdésekre válaszolva elmondta, kár egyedül a kerékpáros verseny alkalmával történt, amit a rendezők által kifizetett kaucióból rendeztek. A Bor Blues Böllér napon keletkezett károk felmérése eddig az időjárás miatt nem került sor.
11. Veszprém Város Közlekedésfejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása
A közgyűlés korábban döntött arról, hogy kezdeményezi Veszprém Város Szociális Közalapítványának megszüntetését, és ehhez szükséges a Veszprém Város Közlekedésfejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása.
12. Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium valamint a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium diákétkeztetésének biztosítása; és a Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén az önkormányzati működtetésű köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési intézményi térítési díjáról szóló 59/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelet módosítása
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata feladata az állami fenntartású, de Veszprém közigazgatási területén lévő Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium valamint a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulóinak a törvényben előírt étkezés biztosítása.
A feladatellátást az érintett két intézmény konyháját üzemeltető szolgáltatóval lehet biztosítani (aki a város közigazgatási területén lévő, korábban önkormányzati fenntartású és működtetésű oktatási intézményekben is biztosítja az étkezést), a szolgáltató kapacitása megfelelő, ezen túlmenően a speciális igényeket (cukorbeteg, lisztérzékeny, diétás, májmentes stb.) is tudja kezelni. A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium speciális fejlesztést igénylő gyermekeket oktató intézmény, ahol minden korcsoportban (óvodai, általános iskolai, szakiskolai) van kollégiumi elhelyezett, akik számára napi ötszöri étkezést kell biztosítani.
15. Megállapodás a Civil Ház program működésének biztosítására
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Civil Koncepcióban az alábbi célkitűzést fogalmazta meg:
„Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a „civil irodai” jellegű szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történő biztosítása érdekében Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárul a civil irodai szolgáltatást ellátó szervezet működési költségeihez.”
Veszprém MJV Önkormányzata az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban ismét a Civil Ház program működtetését kívánja biztosítani, melyhez a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesülettel köt határozott idejű megállapodást, és a Városi Civil Keret „Civil iroda működési költsége” című pénzügyi kereten 500.000 Ft-ot különített el a civil irodai szolgáltatások biztosítására.
A melléklet szerinti megállapodás tervezet 2. pontjának 2. alpontja tartalmazza, hogy az Önkormányzat a fenti összeget számla ellenében két egyenlő részletben utalja át.
Nagy Piroska fontosnak tartja a civil társadalom támogatását, amelyre jó lehetőség az előterjesztés is.
13. Veszprém, Kabay János utca 4716/2 hrsz. alatti ingatlan értékesítési árának felülvizsgálata és a 249/2012. (VI.29) határozat módosítása, egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése
Az értintett ingatlan értékesítési eljárása során több visszajelzés érkezett, miszerint az ingatlan korábban nettó 80.000.000 forint összegben megállapított minimum értékesítési ára nem piacképes, a terület belátható időn belül történő értékesítésének valószínűsége csekély. Az értékesítési eljárás eddigi tapasztalataira, valamint a 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzésekre való tekintettel felülvizsgálták a Veszprém belterületi 4716/2 hrsz.-ú ingatlan forgalmi értékét. A felkért ingatlanforgalmi szakértő javaslata alapján a Tulajdonosi Bizottság az ingatlan értékét 60.000.000 ,- forintban (bruttó 76.200.000 ,-Ft) állapította meg.
14. Veszprém Sportfejlesztési koncepciója
A koncepciót PDF formátumban letölthetik ide kattintva.
Katanics Sándornak magával a koncepcióval nincs problémája, de aggodalommal tölti el, hogy nem látja a forrást sok feladathoz. Sajnálja, hogy nem jut elég pénz a szabadidősportok támogatására. Számos teendő áll még előttünk a tornatermek elérhetővé tételében és a szabadtéri pályák fejlesztésében. Hála Istennek az élsport Veszprémben jelentős terület, ugyanakkor sajnos az apró szervezeteket, amelyek több ember mozgását biztosíthatnák, nem tudjuk kellő mértékben támogatni. Ugyanakkor nagy terhelés éri az oktatást, évről évre egyre nehezebb lesz a heti öt testnevelés óra biztosítása, ahogy egyre több osztályt vonnak be a rendszerbe, egyre inkább igénybe kell venni a délutáni órákat.
Forgóné Kelemen Judit erősítené a sportkapcsolatokat a testvérvárosokkal, különösen Nyitrával és Sepsiszentgyörggyel. Egyúttal megjegyezte, hogy problémásnak tartja, hogy a délelőtti testnevelés órákat egyes iskolákban szakedzők tartanak, nem pedig testnevelés-tanárok.
Hartmann Ferenc szerint a sportlétesítmények helyzete nem jó, és egyre romlik. Az Aréna ugyan megépült, a város azonban több sportlétesítményt eladott, sportpályák szűntek meg, a város visszalépett. Elmaradtak a magán befeketők által tervezett sportpályák létrehozása is, ennek az okára is rákérdezett a képviselő. Azt is zóba hozta, hogy jelentősen javítaná az önkormányzat helyzetét, ha sikerülne megszerezni a honvédségi sportlétesítményeket.
Nagy Piroska kifogásolta, hogy az élsport nagyobb támogatást kap, mint a szabadidősport, holott az élsport egyre inkább piaci szereplők kezében összpontosul. Az önkormányzatok sporttámogatási rendszerének felülvizsgálata időszerű lenne. Emellett Veszprém nemcsak költségvetési, hanem közvetlen nem pénzügyi támogatást is biztosít a sportnak. Azt is számszerűen kifejtette, hogy Veszprém arányosan is jelentősen kevesebbet költ a sportra, mint más megyei jogú városok. Érdemes lenne megfontolni azt is, hogyan lehetne bevezetni a Veszprém-kártyát ebben a szektorban?
Halmay György kifejtette, hogy a mindennapos testnevelést iskolai tanórai keretek között, délutáni szakkör jellegű foglalkozáson vagy szakegyesületnél is lehet tölteni. A szakedzők nem helyettesítik, hanem kiegészítik a testnevelő tanárok munkáját. Az előterjesztés pontos helyzetképet vázol a jelenről és támogatandó jövőképet fest. Szükségesnek nevezte, hogy az ország legjobb atlétikai egyesülete a teljesítményéhez méltó körülmények között működhessen. A képviselő ágazatonként végigtekintett a város sportéletén, és úgy ítélte meg, hogy a koncepció fejlődést tesz lehetővé.
Brányi Mária alpolgármester szerint ha sikerül elérni, hogy kialakuljon az igény a sportolás iránt, akkor egyre inkább lehet számítani arra, hogy piaci alapon működő pályák jönnek létre. Az elmúlt években nagy látványos létesítmények nem jelentek meg, de a közel tíz kilométer hosszú kerékpárút minden korosztály számára korlátlanul elérhető. Az alpolgármester megemlítette a játszótér-felújításokat, amelyek szintén a gyerekek mozgáskultúrájának fejlődéséhez járulnak hozzá. A Schönherz-pálya önkormányzati tulajdonba vétele állandóan felmerülő téma, erről továbbra sem tettünk le. Veszprém kivételesen jó helyzetben van a Balaton vagy az eplényi sípálya közelsége miatt. Az önkormányzat nemcsak a költségvetési sorban szereplő összeggel támogatja a sportéletet, hanem számos egyéb, kapcsolódó módon is. Az alpolgármester azt kérte, hogy ne hasonlítgassunk össze egyébként össze nem hasonlítható adatokat.
Nagy Piroska szerint az elhangzott számadatok egy kutatás eredményei, a civil szervezetek maguk is javasolják a magasabb arányú támogatást. Az tény, hogy vannak városok, amelyek nagyobb lobbierővel rendelkeznek és jobban tudják hasznosítani a rendelkezésükre álló forrásokat.
Porga Gyula örömmel fogadta, hogy a sportot a képviselőtestületbe mindenki szívügyének érzi. A sportegyesületek sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a mindenkori önkormányzat. Több száz gyereknek nyújtanak lehetőséget, kevés olyan sport van, amelyet Veszprémben nem lehet űzni. A polgármester elismerte, hogy az infrastruktúra nagyon rossz állapotban van. A VEDAC méltatlan körülmények között dolgozik a Stadionban, ahogy a futballcsapatunk vagy a tornaklubunk is.
16. A Veszprém, Budapest utca – Jutasi út körforgalmi csomópont aluljárójának humánusabbá tétele
Az aluljáró részben a város kulturális intézményeinek bemutatóhelyeként szolgál majd, az átkelő fedett része pedig Szilágyi László veszprémi képzőművésznek állít emléket. Az alkotót egy életnagyságú dombormű is megidézi majd, amelyet Zeke László, Lackó barátja készít el az özvegy Szilágyi Zoé közreműködésével.
A műalkotás finanszírozása: a belvárosi funkcióbővítő beruházás (KDOP 3.1/B) „szoft elemeinek” részeként, a Város-Tér Kulturális Alapítvány „MÚLT-JELEN-JÖVŐ” programjának keretében valósul meg.
Brányi Mária alpolgármester elmondta, hogy a lektorátus támogatta a helyszínre tervezett műalkotást. Elmondta: a háromfős lektorátus tagjai művészettörténészek, szobrászok, keramikusok. Ugyanakkor foglalkozni kell az alkotás közvetlen környezetével is. Az aluljáró esetében nem szépészeti beavatkozás történik, hanem a műtárgy funkciókkal történő megtöltése, ami szerethetőbb térélményt nyújt majd a lakosságnak.
Gerstmár Ferenc szerint az lett volna igazán dicséretes, ha a belvárosban nem követik el azt a betontszörnyet. Habár jó ötletnek tartja az utcagalériát, menthetetlennek tartja az aluljárót. Hasznos lett volna, ha korábbi fázisban jobban átgondolták volna a koncepciót.
Hartmann Ferenc kidobott 500 millió forintnak tartja a két aluljáróra elköltött pénzt, amelyek városképi szempontból nem megtervezett, nem megoldott az aluljáró vízelvezetése. Azon kevesek akik arra járnak szembesülhetnek ezzel. A létesítményre legfeljebb szépségtapaszokat lehet tenni, a veszprémiek számára az lett volna a legjobb megoldás, ha ez a megoldás el sem készül.
Katanics Sándor emlékeztetett arra: ha szegény Lackó - aki 2007-ben fillérekért árulta a képeit Veszprém utcáin - tudta volna, mennyire elismert alkotó lesz, talán másként alakította volna sorsát. Az aluljáró az lesz a XXI. századi Veszprém számára, ami a XX. században a húszemeletes volt, utódaink majd ez alapján fognak minket megítélni. A veszprémiek nem szeretik, kerülik a létesítményt, ami nem képes egyszerre megfelelni a közlekedési felület és a kulturális tér funkciójának.
Forgóné Kelemen Judit szerint azért kell támogatni az előterjesztést, mert egy veszprémi művész állít emléket egy már nem élő veszprémi művésznek.
Brányi Mária felhívta a figyelmet arra, hogy az aluljárót szakemberek tervezték, megépítése előtt minden szükséges fórumon véleményezték. Az alpolgármester inkább pozitív véleményekkel találkozik, hiszen balesetmentesen, kényelmesen lehet közlekedni a Hotel és a Hotel-parkoló között. Amióta az aluljáró megnyílt, az alpolgármester maga is gyakrabban veszi igénybe a Hotel-parkolót, mert egyszerűbbnek tartja a közlekedést, mint a korábbi lámpás gyalogátkelő idején. Szilágyi László munkásságát a veszprémiek ismerték, ismerik. Ideje, hogy a hazai művészeti palettán is az őt megillető helyre kerüljön.
Kedves olvasóink, az aluljáró tervezett kialakításával holnap részletesen is foglalkozunk a vehir.hu hasábjain.
17. A Veszprém, 0101/5 hrsz-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére irányuló igénybejelentés
Jelenlegi hasznosítás szerint a tárgyi ingatlannal szomszédos 0105/1 hrsz. alatti ingatlanon az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő „VKSZ” Zrt. hulladéklerakót üzemeltetett. A hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye 2012. december 30. napján lejárt. Az engedély lejártát követően megkezdődött a terület rekultivációja. Az Önkormányzat a- „VKSZ” Zrt. által ellátott - hulladékgazdálkodási tevékenységének bővítését tervezi, melynek keretében hulladékudvarokat, hulladékátrakó állomásokat állítanának üzembe.
A hulladékudvarok esetében nyílt terepen konténerek (nyílt, illetve zárt) kerülnek elhelyezésre. A konténerekbe a lakosság illetve kis mennyiségben cégek által beszállított, feleslegessé vált tárgyak kerülnek elhelyezésre. (pl.: bútor, elektronikai berendezések, autógumi, alkatrészek stb.) A hulladékudvar nem azonos a hulladéklerakóval. A hulladékudvarban ezért kizárólag rövid ideig tárolják a lakosság ill. cégek által összegyűjtött és leadott hulladékot, amelyet külön-külön szállítanak el a létesítményből újrahasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából.
Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási tevékenységek megvalósítása érdekében szeretné megigényelni a Magyar Állam tulajdonát képező Veszprém külterületi 0101/5 hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogát.
18. Döntés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint kedvezményezett oktatási célú pályázati projektjeihez kapcsolódó szerződések jóváhagyásáról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának ”A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” tárgyú pályázati felhívására TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0002 azonosító számon regisztrált pályázatot nyújtott be „Természettudományos Közoktatási Laboratórium kialakítása a Vetési Albert Gimnáziumban” címmel, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Társadalmi Megújulás Operatív Program Irányító Hatósága támogatásban részesített.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez. A „Természettudományos közoktatási laboratórium kialakítása a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban” című, TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0061 jelű pályázatát a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának vezetője 335.394.574,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte.
Mindkét projekt esetében Veszprém város önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ konzorciumi partnerként szerepel.
19. Tájékoztató Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és intézményei pályázati tevékenységéről a 2012-2013. években
A tájékoztatót tartalmazó előterjesztés ide kattintva tölthető le .doc formátumban.
