Ha a magyarországi reneszánszról beszélünk, megkerülhetetlen Mátyás király udvara, jelentette ki az előadó. Erdélyben ekkoriban ennek a korszaknak a kultúráját leginkább az egyház képviselte. A román stílusú gyulafehérvári székesegyház reneszánsz kápolnája is ekkor épült. Megtudhattuk, az épület stílusa érdekesen ötvözi a pogány és keresztény motívumokat, azaz ugyanúgy megtalálhatók rajta szentek, és mitológiai lények ábrázolása. A később a templomhoz toldott Szent Anna-kápolna azonban már az eredeti épületet képi világát igyekszik utánozni.
Az előadáson szóba került Bethlen István is, aki Erdély első szabályos alaprajzú épületeit építtette. Ezek közül az egyik leghíresebb a bethlenszentmiklósi kastély, ami mintául szolgált a következő nemzedék építészeinek.
Megtudhattuk, Bethlen több hatalmas épület építtetésébe is belekezdett, ám ezeknek jó részét nem sikerült befejezni a haláláig. Ezek közül a legismertebb Várad, ami szintén nem készült el, de így is hatalmas. Halála után az építkezések nagy részét Rákóczi György fejedelem folytatta.
Nagyvárad (forrás: tortenelemportal.hu)
Elhangzott, az erdélyi reneszánszhoz rengeteget adott hozzá Báthory István is, aki sok könyvet vásárolt Krakkóban, és hazaküldte őket unokaöccsének, Zsigmondnak. A fejedelem emellett bátyjának, Kristófnak állítatott egy hatalmas síremléket, ami az idők során sajnos elveszett.
A rendezvény a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár szervezésében jött létre.
