Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Játék a devianciával: GRAFFITI (2. rész)

2013. július 2. 22:14
Folytatjuk beszélgetésünket Fenyvesi Ottóval a graffitikről.

Az interjú első fele ide kattintva érhető el.

- A graffitinek milyen megnyilvánulási formái vannak?

- Négy féle „graffitis forma” van. A legegyszerűbb változat a tagelés (névfelírás), mellyel készítője csupán annyit akar közölni a világgal: „itt jártam”. Ez a legelterjedtebb, a leggyakoribb, többnyire pár pillanat alatt elkészül. Házfalakon, buszokban, metró- és vonatkocsikban, liftekben, lépcsőházakban, nyilvános vécékben gyakran látni tageket. A graffitis „műfajok” hierarchiájában a tag a legalacsonyabb szint.

Zoé falfestménye a pesti Almási téri szabadidő központban

  • A throw upok az alkotó (vagy csoport) álnevét tartalmazó cirkalmas betűösszetételek, „betűrejtvények”, valamint nonfiguratív ábrák, amelyek – sok esetben – csak az adott szubkultúrán belük értelmezhetők.
  • A piece vagy burner mestermunka, ilyet csak igazán jó graffitisek tudnak készíteni.
  • A mural pedig egy egész falas előre megtervezett „műalkotás” (általában legális). A legtöbb ilyen Berlinben és Hollandiában van. Bizonyos értelemben a bécsi Hunderwasser-házat is a graffiti ihlette.

- Hogyan lesz valakiből graffitis?

- A graffiti maszkulin műfaj. Az idősebbek számára a graffiti egy jellegzetes megnyilvánulási forma, amely keretében a társadalomból való kivonulás vagy az egyszerű polgárpukkasztás is szerepet kap, mint egykoron az avantgárd művészet esetében. A fiatalabbak esetében a graffitizés csak időtöltési forma, ugyanis egyes gyerekeknek problémát okoz a többségi társadalomba való beilleszkedés, legtöbb esetben iskolai kudarcok érik őket, és deviáns cselekedetek felé orientálódnak. A graffiti számukra az összetartozás megerősítésének a rituáléja, amely férfias viselkedést jelent. Az ő számukra a graffiti gyógyír, hiszen adott körön (a bandán) belül elismertséget, hírnevet biztosíthat.

A writerek (firkászok) között megkülönböztethetők a rongálók és az alkotók. A rongálók számára a bátorság, az ügyesség, a keménység jelentik az eszményi képességeket. Nekik a graffiti készítése csak egy férfias erőpróbán (egy illegális eseményen) való részvételt jelent. Az alkotók számára a kreativitás, a szakértelem, a művészi koncepció és a katarzis a fontos. Persze sok esetben a rongálók és az alkotók eszményképei keverednek, és nem tudni melyik lesz majd a hangsúlyosabb.

Cserhát óvoda

- A graffiti csupán csak a nagyvárosokra jellemző? Vannak-e Veszprémben is?

- A graffiti urbánus tevékenység. A fő célpontjai a nagy kopár betonfelületek, a romos házak, tűzfalak, elhagyott gyárcsarnokok, aluljárók. A graffitis számára a legnagyobb dicsőség, ha olyan helyre fest, amit nagyon sokan látnak, például a nyilvános közlekedési eszközök, vonatok, amelyek országhatáron túlra is eljutnak. Általában az utca az, ami a graffitit életben tartja, a nyilvánosság. Természetesen Veszprémben is előfordulnak. Láthatók a színházkertben, az egyetem környékén, a piacnál, a Cserhát és a Jutas lakótelepen, egyes trafókon. Az egykori Enyhe Fintor falain állítólag Szilágyi Lackó graffitijei voltak.

- Veszprémben beszélhetünk graffiti kultúráról?

- Természetesen, mivel a veszprémi falakon vannak graffitik, tehát voltak vagy vannak fiatalok, akik illegálisan tevékenykednek. Kutatásaim során volt alkalmam találkozni velük.

A veszprémi egyetemnél

- Van jövője? Vagy kifullad?

- Amíg lesznek falak és identitásukat kereső elégedetlen, lázadó kissrácok mindig lesz graffiti. Be lehet tiltani, de a tiltás csak félmegoldás. Amerikában vannak olyan iskolák, ahol a gyerekeknek közösségi tevékenység a graffitizés. A gyerekek addig se kallódnak az utcán. Nem drogoznak, hanem rajzolnak, fújnak. Fejlesztik a kreativitásukat. A graffiti kevésbé ártalmas dolog, mint a drog és az alkohol.
A graffiti anonim műfaj, visszanyúl az ősi gyökerekhez, a hivatalos „szerzői művészet” előtti időszakba. A társadalmi igénytelenségből kiemeli a különböző elhanyagolt felületeket, alakít környezetén. Pár óra munka után öröm ránézni a szürke betonkerítésekre! Ma már több városban, nyilvános tereken legális graffitik láthatók, amelyek a környezet „megszépítését” szolgálják (budapesti aluljárók, vasútállomások, autópályák melletti betonfalak). A győri Nemzeti Színház 2012-ben graffitiseket kért fel, hogy pályázat keretében készítsék el az évad előadásainak óriásplakátjait.

Vannak érdekes esetek, amelyek szóbeszédként, pletykaként terjednek a graffitis körökben: a 90-es évek elején egy fiatal graffitis a Francia Államvasutak vonatait, pályaudvarait festette össze. Elkapták, nagy pénzbüntetést kapott. Tíz évvel később már a vasúti társaság kereste meg őt, hogy tegye változatosabbá a párizsi Északi pályaudvarból bevezető vasúti árok unalmas falait. Kétszer akkora honoráriumot kapott, mint ami tíz évvel korábban a büntetése volt. Üldözöttből művész lett. Ausztriában, Graz-ban felkérték a város graffitiseit, hogy segítsenek a régi villamosok kidekorálásában. Egervölgyben van egy utca, ahol minden házat graffiti díszít. A festést egy osztrák úr szponzorálta. Budapesten 2008 márciusában egy köteg újságpapírral kisiklattak egy villamost, majd a kisiklott szerelvény egyik kocsiját féltucat fiatal pillanatok alatt teleszórta graffitikkel. Ez volt az eddigi legdurvább hazai eset – állítólag ennek hatására alakult graffitis nyomozócsoport a magyar rendőrségnél.

Színházkert

- Milyen módon lehet a graffitit beemelni legális, elismert művészetek közé?

- A graffiti lényege az illegalitás. A graffiti öncélú dolog, önreklám, l’art pour l’art. Képzőművészet, kommunikációs jelenség és életmód. Bátorság, adrenalin, ügyesség, kreativitás, szakértelem, művészi katarzis. A graffiti, mint az utca művészete kötődik a lázadáshoz, az öncélú lázadáshoz éppúgy, mint az etikai alapon, a közösségért, valamint a közösséghez szólni akaró szándékhoz. A legtehetségesebb graffitisek alkotásait már galériákban is kiállítják, de a divatipar is hasznosítja, a graffiti legkreatívabb megnyilvánulásait. Tehát a biznisz figyel, és előbb vagy utóbb bedarálja a lázadókat is. Ezért mindig új rebellisekre lesz szükség!

Fenyvesi Ottó (1954) író, költő, szubkultúra-kutató. A veszprémi Vár Ucca Műhely irodalmi-művészeti folyóirat főszerkesztője.

vehir.hu
további cikkek
Májusban kinyit az első borszalon Veszprémben Májusban kinyit az első borszalon Veszprémben Megérkezett az első gólya Veszprémbe egy új rendezvény képében, ami az EKF eredményességét már az azon túli időszakban bizonyítja. Az első Veszprémi Borszalon azokat az értékeket képviseli, aminek erősítésén a kulturális főváros program hosszú időn át dolgozott. Május végén pedig bárki megtapasztalhatja ezt a Várban található impozáns helyszínen, amiről szerda délután árultak el a szervezők többet. ma 1:47 Teljes a line-up a 12. Paloznaki Jazzpikniken Teljes a line-up a 12. Paloznaki Jazzpikniken 2024. augusztus 1-3. között ismét sokszínű zenei élményekbe borul a Balaton-felvidéki jazzfalu: 12. alkalommal rendezik meg a már nemzetközi hírű butikfesztivál, a Paloznaki Jazzpikniket. tegnap 17:07 Új műfaj mutatkozik be a Kabóca Bábszínházban Új műfaj mutatkozik be a Kabóca Bábszínházban Különleges, zenés gyerekelőadással készül a Kabóca Bábszínház 2024 tavaszán: a Piroska és a Farkas című operilla bemutatója 2024. május 11-én 16 órakor lesz a Deák Ferenc utca 13. szám alatt.  2024. április 16. 15:42 Gáspár Sándor: erős szálak kötnek Veszprémhez Gáspár Sándor: erős szálak kötnek Veszprémhez Gáspár Sándor Kossuth-díjas színész volt a Vehír közéleti sorozatának legutóbbi vendége, így néhány szerencsés olvasónk egy kötetlen beszélgetésen vehetett részt, ahol maguk is feltehették kérdéseiket a színésznek. A Veszprémhez szorosan kötődő művész életformájáról, többlakiságáról is mesélt, amelyről egy videós összeállítást is megtekinthetnek. tegnap 13:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.