– A VeszprémFest idén több szempontból más, mint eddig volt. Az egyik nagy változás, hogy a fesztivál a négy helyett öt napig tart. Mi ennek az oka?
– Ennek elég profán oka volt. Diana Krall-t már 2003 óta szerettem volna Veszprémbe hívni. Ebben az évben először adódott a lehetőség, hogy el tud jönni július 16-án. Így a dilemma, hogy mikor kezdődjön a fesztivál eldőlt. Eredetileg úgy terveztük, hogy a nemzetközi fellépők négy napon lesznek, mivel az öt napos rendezvény hatalmas teher lenne. Azonban mivel 10 éves a VeszprémFest, és lehetőség van Krallt is meghívni, úgy gondoltuk, ezt mégis bevállaljuk.
– A másik nagy változás, hogy egy, az eddigi fellépők stílusától némileg eltérő sztárt, Craig Davidet hívtatok meg. Mi vezetett erre, és miért pont rá esett a választás?
– Már korábban is próbálkoztunk olyan zenészekkel, akik kilépnek a fesztiváltól megszokott műfajokból. Az utóbbi öt évben volt több olyan produkciónk, ami határozottan karcolgatta a popzene határait. Elég, ha csak Matt Bianco-ra, a Gypsy Kings-re, az Earth, Wind & Fire-re, a Mezzoforte-ra, vagy az Incognito-ra gondolunk. Ők ugyan nem klasszikus popzenekarok, de sok slágerüket hallhatjuk a popzenei rádiókon. A közönség ezekre az előadókra nagyon jól reagált, ezért úgy gondoltuk, hogy idén egy tisztán popsztárt hozunk ide. A velünk együttműködő egyik nagy ügynökség listáján láttam meg Craig David nevét. Őt már Jam Rádiós koromban is nagyon kedveltem a soul gyökereiből fakadó dallamosabb R’n’B-je miatt. Ő olyan popzenész, aki még beleillik a VeszprémFest által képviselt vonalba, illetve nagy szám az is, hogy most nálunk lép fel először Magyarországon. Emellett Craig David meghívásával megpróbálunk egy teljesen más közönséget is Veszprémbe vonzani. Ez egy kísérlet lesz a fiatalabb generációk megragadására. Megjegyezném, elég drága kísérlet.
– Ha már a pénznél tartunk: hogy alakul idén a Veszprémfest költségvetése?
– A költségvetés robosztus ebben az évben. Annyira, hogy ez már nyomaszt is engem. Csak azt hallom öt napja a médiában, hogy a Volt fesztiválnak mennyi volt a költségvetése. A média mintha büszkélkedne ezzel, engem viszont inkább zavar. Sokkal nagyobb felelősség, és sokkal nagyobb kockázat, amit tulajdonképpen egyedül vállalok. Ez a második év, hogy 200 millió forint fölé megyünk. Tavaly 210 millió volt, idén még pontos számot nem tudok mondani. Van még pályázatunk is függőben, és a végső eredmény függ a jegybevételektől is. Mellesleg most jönnek a legnagyobb jegyeladási napok. Van két hatalmas sztárunk, nagy nézőtéren, ami nagy jegypotenciál, miattuk jelentősebb bevételre számítunk. A tervezett költségvetést 230 millió forint körül van. Ennél drágább még egyszer sem volt a VeszprémFest elmúlt 10 évben. Ha belegondolok, idén a jegybevételünk lesz annyi, mint az első évben a fesztivál teljes költségvetése.
– A Jezsuita kolostorban minden évben más stílusú előadok lépnek fel a VeszprémFest alatt. Mi alapján válogatjátok ki ezeket a zenészeket?
– A Jezsuita kolostorra már az átadásánál felfigyeltem. Egy inspiráló térnek tartom, ami tökéletesen illeszkedik a VeszprémFest többi helyszíne, a Szentháromság tér és az Óváros tér mellé. Az, hogy a kolostor egy kamaraléptékű tér, csak még izgalmasabbá teszi. Itt ugyanis már lehet akusztikusan is játszani. A program sosem fix. Minden évben jön egy alapötlet, amire felfűzzük az egészet. Hülyébbnél hülyébb és jobbnál jobb ötleteket kapok folyamatosan. Nyilván van egy határ, hogy mit lehet a Jezsuita kolostorban játszani. Ebben a szakrális térben nem biztos, hogy megférne egy elektromosgitár-verseny, vagy egy Van Halen tribute sorozat. A klasszikus zene mindenesetre jól vizsgázott. A tavalyi koncepció – ami különféle dívákat szerepeltetett - szintén nagy siker volt. Idén úgy döntöttünk, hogy Etno Jazz zenekarokat hívunk meg. Hozzá kell tennem, ez a rendezvény élesen elválik a Rozé, Rizling és Jazz napoktól. Ott az emberek esznek, isznak, barátaikkal beszélgetnek, más a szitu.
Nem olyan koncertek, ahol a közönség a produkcióra koncertszerűen koncentrál. Könnyedén emészthető, szórakoztatóbb, de azért mégis minőségi zenéket kerestünk oda. A kolostor tematikáját ellenben kifejezetten az elmélyült koncertélmény köré próbáltuk felépíteni. Olyan zenészeket kerestünk, akiknek a munkásságára, vagy legalább az utolsó albumára jellemző a jazz és a folk találkozása. A fellépők között van Lantos Zoltán - Horváth Kornél duó, akikre az indiai és skandináv zene hatott, a magyar népdalok elemeit felhasználó Szalóki Ági Trió, valamint a balkáni népzenével operáló Bacsó Kristóf Quartet. Eljönnek még olyan nevek, mint Balogh Kálmán – Lukács Miklós Cimbalom Duó, valamint a Dresch Quartet is. Hogy jövőre milyen programokkal várjuk a közönséget ezen a helyszínen még nem tudom. Lehet zongoraverseny vagy hárfás koncert vagy szinte akármi. Persze a Jezsuita kolostorban fontos a léptékre figyelni. 140 embernél többet semmiképp sem tudunk bezsúfolni oda.
