Szentpéteri Csilla már-már decemberi koncertje ezúttal vadonatúj, Spiritus c. albumának bemutatója is egyben. A beszédes cím temperamentumos, lendületes, virtuóz hangulatot sugall, mely sohasem állt távol a zongoraművésztől. A zene a latinos muzsika irányába tolódott el, nagy hangsúlyt kapnak a gitárok és az ütőhangszerek. A klasszikus művekből kiinduló átdolgozások mellett, Sz.Cs. saját szerzeményei is hallhatóak lesznek.
Néhány évvel ezelőtt, valamikor az ezredforduló táján és talán apropóján, Szentpéteri Csilla gondolt egy merészet és megváltoztatta az addig kőbe vésett szabályokat. Hat éves kora óta szorgalmasan tanult, gyakorolt, koncertezett rendszeresen és engedelmesen játszotta azt, ami a kottába le volt írva. Számos díj, elismerés bizonyítja szakmai tudását, rangos helyszíneken,
jónevű zenésztársakkal állhatott színpadra és ért el komoly sikereket.
De jött egy furcsa pillanat, egy hóbortos ötlet, amely mindent megváltoztatott.
Az előadóból előbújt az alkotó, aki társszerzőként kezeli az eredeti művet, hol hozzátesz, hol elvesz belőle, megérzéseit, saját hangulatait követve változtatja meg azokat.
Azóta nála a klasszikus zene nem komolyzene többé, inkább játékos kísérlet, átdolgozásra, tovább gondolásra váró kiindulópont. Átlépve formai kereteket, hangszerelés, hangnem, tempó és hagyomány kötöttségeit, immár szabadon szövi zenéjét, kalandozva múlt és jelen között. A romantika világától könnyedén jut el a latin zene fergeteges ritmusáig, a barokktól a melodikus rockzenéig vagy az impresszionistáktól a mai modern hangzásokig, évszázadok zenei esszenciáját sajátos, egyéni világzenévé formálva.
A kiemelt és újra összerakott elemek izgalmas, önálló műfajjá állnak össze.
Virtuóz zongorajáték és gitárszólók váltogatják egymást, tüzes ritmusok adják a hamisítatlan ritmusokat a kiváló jazz és rock zenészekből álló zenekar kíséretével, mindez egyedi, kreatív látványvilággal párosítva.
Olyan klasszikus szerzők átiratait élvezhetjük, mint Paganini, Kreisler, Monti, Beethoven,
Vivaldi, Csajkovszkij.
Aki tehát azt gondolná, hogy a zongora és az instrumentális zene valami divatjamúlt XIX. századi dolog, az látogasson el Sz. Cs. koncertjére és meglátja, mekkorát tévedett.
Közreműködők:
Kormos János – gitárok
Straub Dezső- gitárok
Szendőfi Balázs - bass
Czibere József - percussion
