Bárhol éltem – Ajkán, Budapesten, Esztergomban, Veszprémben –, mindenütt igyekeztem megismerni a genius locit, a hely szellemét, hiszen igazi értek csak ezek ismeretében születhet. Ajkán több helytörténeti dolgozatot írtam, például a helyi malmokról, vagy az olvasókör történetéről. A Bakony a magyar irodalomban és a közép-dunántúli régióról szóló könyvem úgyszintén Veszprémben jelent meg, s büszkén mondhatom, hogy számos helytörténeti könyv lektora vagy ismertetője lehettem. E munka látszólag szellemi favágás, de engem nagyon inspirál, hogy értékes helytörténeti munkák megszületésénél bábáskodhatok. Legutóbb Balatonfűzfő történetét lektorálhattam, e napokban pedig Szőc történetét.
Veszprém a múzsák olyan lakhelye lehetne, mint a görögöknek a Tempe-völgy, vagy a Parnasszus. A vidéki városok közül valószínűleg itt él a legtöbb művész, tanárember, tudós. Ezzel a szellemi tőkével nagyon jól kell(ene) sáfárkodni. Igazán megérdemeltük volna az Európa kulturális fővárosa címet.
A bloggolás nagyszerű lehetőség számomra. Sajnos számos napi teendőm miatt kevéssé művelhetem ezt a fajta nyilvános naplóírást, a város dolgaihoz való hozzászólást, bár minden felelős írástudót erre buzdítanék. Az égiek egyszer talán számomra is több időt adnak erre…
Sebő József eddigi bejegyzései
Bloggol: Sebő József / "Veszprém a múzsák lakhelye lehetne"
2008. december 4. 18:12
Ezúttal Sebő József mutatkozik be olvasóinknak néhány szóban. Az író-szerkesztő, tanár több helytörténeti könyv szerzője. Esztergomban részt vett a várszínház újraindításában, majd a rendszerváltás hajnalán megalapította a régi tradíciókat élesztgető Esztergom és Vidéke című lapot, melynek tíz évig szerkesztője volt. Veszprémben Brusznyai Árpád monográfiáját írta meg, melynek színpadi változatát ez év januárjában mutatta be a Pannon Várszínház.
vehir.hu
további cikkek
