A várkapu ötlete már az első világháború után felmerült, ezzel is emléket állítva a katonai áldozatok előtt, a tényleges építkezés mégis 1935 és 38 között zajlott – emlékezett vissza érdeklődésünkre Tóth G. Péter, a megújuló Hősi kapuban helyet kapó kiállítás rendezője. A várkapu a polgári lakosság áldozatvállalásának emlékműveként jött létre – tette hozzá. A hősök kapujában való gondolkodást erősítette az is, hogy nem sokkal korábban Kőszegen épült hasonló, ez is impulzust adott a tervezőknek.
Tóth G. Péter
1948 környékén eltűnt az építmény emlékmű funkciója, a 60-as években pedig átalakult vármúzeummá és az akkor megalakuló megyei múzeumi szervezet kőtára lett – ismertette a kurátor. 1996-ig maradt meg ez a funkció, időközben pedig annyira rossz állapotba került az épület, érdemes volt elgondolkodni annak bezárásán és új felhasználást kitalálni rá.
Tóth G. Péter a kiállítással kapcsolatban elmondta, egyebek mellett a kapu történetével találkozhatnak a látogatók. – A kialakított galériákban apró hőstörténetek elevenednek fel, amik segítenek megmutatni azt az áldozatvállalást, amit a veszprémiek átéltek az első világháború alatt, vagy éppen a szabadságharc folyamán, esetleg 1956-hoz köthetően. Nem nagy ívű történelmi tablókkal lepjük meg a látogatókat, hanem a személyes sorsok, a valóságos áldozatvállalások apró történetein keresztül tekintünk az elmúlt évszázadra. Ezeket a történeteket pedig ereklye-szerű emlék-tárgyakkal, fotókkal, dokumentumokkal illusztráljuk vagy jelenítjük meg.
Az azonosulást egy-egy interaktív terminál is segíti, melyeken különböző hang-, illetve képhatásokkal erősítjük meg vagy egészítjük ki a múlt töredékeit. A dokumentumok és képek az egyes embert és a közösség egészét próbára tevő időkről a két világháború résztvevői és tanúi tudósítanak. Ez utóbbi történetek jól tükrözik a hős és az áldozat szerepének ambivalenciáját, gyakori felcserélődését. Hősök azok, akik életüket adják a háborúnak. Ennek értelmében, mintegy a hősökkel szemben, a túlélők az áldozatok. Mindez megfordítva is igaz: azok a hősök, akiknek sikerült túlélni a háborút, az áldozatok pedig az életükkel fizettek érte. A Hősök Kapuja Emléktérben az itteni emberek tapasztalatai, élményei elevenednek meg, párhuzamos idősíkokban – vázolta a kurátor.
A hősökre emlékezés mellett természetesen a vár, valamint a város egyéb látnivalói is bemutatkoznak egy rövid turisztikai filmnek köszönhetően. A kapun kívül is lesz látnivaló, amit Berkeny Sámuel, Veszprém híres térképészének és rézmetszőjének művei inspiráltak. Egy rajzos, életnagyságú látkép készül, mely előtt fényképezkedve – jobban mondva a térhatású képbe beleállva - a várba látogatók magukat a 19. század eleji Veszprémbe helyezhetik.
