Porga Gyula polgármester előadásában arról beszélt, hogyan használta fel uniós forrásait Veszprém, és milyen terveink vannak a következő, 2014-2020 közötti időszakra.
Porga Gyula szerint kétféle polgármester létezik: az egyik nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságos működésre, hogy a közbiztonság, tisztaság rendben legyen. A másik attitűd a fejlesztő városvezetés, aki minél több újítást igyekszik végrehajtani. A két típus közül a második a konfliktusvállalóbb. Mi inkább a konfliktusvállaló önkormányzat vagyunk, sok fejlesztést indítottunk el, hajtottunk végre és vállaltuk az ezzel járó nézeteltéréseket is.
Porga Gyula
Nagyon fontos, hogy definiáljuk magunkat, meghatározzuk a saját identitásunkat, ez az alapja ugyanis a jövő tervezésének. Mik azok az értékek, amik megkülönböztetnek minket másoktól? Veszprémről többek között elmondhatjuk, hogy egyetemváros, kulturális, egyházi és turisztikai központ.
A munkanélküliségi ráta öt százalékos, de persze azt is tudjuk hogy sok munkavállaló nem Veszprémben, hanem a környező nagyvárosokban talál magának munkát, elsősorban Székesfehérváron vagy Győrben. Kedvezőtlen adat, hogy csak tizenegy olyan nagyvállalkozás működik a városban, amely 250 főnél több embert foglalkoztat, a legnagyobb munkaadó lényegében az önkormányzat és az egyetem. Kevés nagyvállalatunk van, ők azonban markánsan kiveszik a részüket az adóbevételből. Ha ezt a számot növelni akarjuk, elsősorban az infrastruktúrát kell fejlesztenünk, hogy a várost vonzóvá tegyük a társaságok számára. Ezzel együtt is azt látjuk, hogy a város gazdasági gerincét a kisvállalkozások adják – Veszprémben mintegy 6100 regisztrált vállalkozóról tudunk.
A megújult belváros
Az elmúlt hét év uniós forrásainak lehívásában regionális összevetésben élen jár Veszprém. Míg városunk nagyságrendileg 10 milliárd forintot hívott le, Székesfehérvár csak 5,4 Tatabánya 5,2 milliárdot. A képet persze árnyalja, hogy ezt mintegy 4 milliárd forintos önrésszel kellett kiegészítenünk, ami óriási terhet és kihívást jelent az önkormányzatnak. És ebben még nincsenek benne a saját beruházásból létrehozott projektek, így például a Veszprém Aréna sem.
Ebben az időszakban a fő prioritásokat a közlekedés és infrastruktúra fejlesztése jelentette, gondoljunk csak a belvárosi rehabilitációra, a körforgalom-építésre vagy a Viadukt felújítására. Azzal szintén elégedettek lehetünk – mondta a polgármester –, hogy a belváros-rehabilitációs projektben megmozgatott pénzösszeg 80 százalékát veszprémi és Veszprém környéki vállalkozásokon keresztül költötték el, aminek jelentős helyi gazdaságélénkítő hatása volt.
A legutóbbi népszámlálás adataiból az derül ki, hogy Sopron, Erd és Kecskemét mellett Veszprém az a négy megyei jogú város, amely képes volt növelni a népességét az elmúlt tíz évben. Míg a másik három település esetében ez könnyen megmagyarázható (Sopron a határ közelsége, Érd a fővárosi agglomeráció erősödése, Kecskemét a nagy ipari beruházások miatt), Veszprém kicsit kilóg a sorból. Nincs egy olyan egyértelmű ok, ami megmagyarázná a tendenciát. Azt látjuk, hogy Veszprém mindent tud, amit egy nálunk kétszer-háromszor nagyobb város tud, mégis élhetőbb léptékű. Talán az is sokat számít, hogy már évek óta a legbiztonságosabb megyeszékhelyek közé tartozunk.
Ami a jövőt illeti: 2015-ig a közlekedés, az élhető városi környezet, kulturális turizmus fejlesztése, az innovációs gazdaságfejlesztés és az intézményhálózat racionalizálása jelenti a fő prioritásokat. A mostani városszerkezet a '80-as években alakult ki, azóta nem nyúltunk hozzá markánsan a közlekedési hálózathoz. Ma majdnem minden háztartásra jut egy autó, míg a városszerkezet kialakulásakor ez közel sem volt így. A változás parkolási problémákhoz, közlekedési dugókhoz vezetett. Ezt enyhítheti az észak-dél közlekedési tengely kiépítése a körforgalom és a Radnóti tér között, amely tehermentesítené a Hotel előtti útszakaszt; az OTP és a kórház csomópontjába tervezett dupla körforgalom, ami dinamikusabbá tenné a közlekedést; az igazi megoldást pedig a belső körgyűrű meghosszabbítása jelentené a Jutasi és a Pápai út között, ami harmadával csökkentené a belváros gépjármű-forgalmát.
A gazdaság területén a Pannon Egyetem arra predesztinál minket, hogy az itt meglévő tudásbázist az ipar helyben hasznosítsa. A nagy cégek már most is közel 400 mérnöknek tudnak állást biztosítani, míg a jövőben ez a szám akár hatszázra is felemelkedhet. Aki itt fejezi be az egyetemet, az jó eséllyel munkát is találhat a városban.
Veszprémet nehéz Európában láthatóvá tenni, onnan nézve Magyarországból csak Budapest, a Balaton, illetve az Európa kulturális fővárosa projekt okán Pécs látszik. Ha viszont összefogunk, egy olyan attrakciócsomagot tudunk nyújtani a térségi TDM-szervezeten keresztül, ami egész évben, és minden korosztályt meg tud szólítani.
Az előttünk álló hónapokban azon dolgozunk majd, hogy meglévő stratégiáinkból egy integrált területfejlesztési stratégiát állítsunk össze a következő uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan, amely alapvetően meghatározza Veszprém és térségének fejlődését a következő hét évben – zárta gondolatait Porga Gyula.
A konferencián Fabacsovics Zoltán megyei főépítész a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programról tartott előadást, Kasnyik Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője az Európai uniós fejlesztési források intézményrendszeréről; Bárányné Stankovics Ágnes, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának ügyintézője a foglalkoztatás bővítését és a munkahelyek megőrzését elősegítő pályázatok, támogatások, programok témakörében; dr. Somogyi Istvánné, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a kamarai szolgáltatásokról; Horváth László, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese az alapítvány szolgáltatásairól beszélt.
