A jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a múlt hónapban elhunyt Hegyeshalmi Lászlóról.
A hónap együttese a Veszprém Bakony Táncegyüttes, melynek képviseletében Kovács Norbert "Cimbi" szólalt fel. Elmondta, hogy az együttes ötven tagot számlál, nagy népszerűségnek örvend. Az elmúlt időszakban több jelentős programon, így egy országos kamarafesztiválon, és az ajkai Bakony Néptáncfesztiválon is szép eredményeket értek el.
Kovács Norbert és a Veszprém Bakony Táncegyüttes táncosai
Huszonöt éve ad át emlékérmet a Brusznyai Alapítvány az arra érdemes diákoknak és tanároknak. A civil szervezet munkája markáns része a város kulturális arculatának. Január második szombatján 18 órától egy kétszáz fős oratórium-kórussal állnak majd a közönség elé a Brusznyai emlékhangversenyen a Pannon Egyetem aulájában.
Napirend előtt
Hartmann Ferenc (MSZP) a Takácskert fejlesztésére vonatkozóan nyújtott be interpellációt, melynek tartalmáról a hét elején már sajtótájékoztatót is tartott. Ezúttal is érthetetlennek nevezte, hogy az elmúlt években nem történt előrelépés az ügyben. A polgármester írásban ad majd választ, Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) pedig korábban sajtótájékoztatón is felelt a kérdésekre.
Gerstmár Ferenc (LMP) azt kérdezte Brányi Máriától, hogy milyen szempontok érvényesülnek a 2014-20 közötti uniós pénzügyi ciklus tervezésekor? Az alpolgármester válaszul ismertette az Unió fő elvárásait a ciklusra vonatkozón (erről bővebben itt írtunk).
Hartmann Ferenc azt kérdezi a polgármestertől, hogy az E.ON karácsonyi reklámjában szereplő veszprémi látképekért fizetett-e közterület-használati díjat a vállalat? Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) szerint az E.ON reklámfilmjében szereplő veszprémi látképek is a cég és a város közötti jó kapcsolat bizonyítéka. A reklámcég forgalmazója nem kért közterület-használati engedélyt, de erre nem is volt szükség, hiszen nem használták a közterületet, madártávlatból forgattak. Hartmann szerint ha ki lehet játszani a város közterületeire vonatkozó szabályzatot, akkor a rendelet rossz.
Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) azt kérdezte, hogy a közterületek használatára vonatkozó rendelet beváltotta-e a hozzá fűződő reményeket, nem juttat-e versenyelőnyhöz egyes vállalkozókat az, hogy jobb helyeken, építési kerítéseken tudnak hirdetni? A belvárosi vitrinekben is megjelentek hirdetések, ezek illegálisak, vagy valaki engedélyezte őket? Erre a polgármester 15 napon belül írásban válaszol.
Szintén Forgóné Kelemen Judit kérdezett rá arra, miért nem kapták még meg a városháza dolgozói a cafeteria-juttatásukat? A polgármester szerint a kérdésben keveredik a közalkalmazottak és köztisztviselők foglama. A cafeteriát mindenki megkapta, de mivel az önkormányzat bevételei és kiadásai nem egy ritmusban realizálódnak.
Nagy Piroska (független) a belvárosi aluljáróval kapcsolatban felvetette, hogy tájékoztató táblákra lenne szükség, mert a vidékieknek még gyakran okoz problémát a tájékozódás. A polgármester jelezte, hogy 7 információs táblát helyeztek el a projekt keretei között. Jövőre, amikor a költségvetést tárgyalják, meg fogják vizsgálni, hogy hova szükséges további táblákat kihelyezni.
Czaun János (Fidesz-KDNP) napirend előtti felszólalásában tette közhírré, hogy a Gyulafirátót Sportegyesület lett a megyei bajnokság őszi győztese.
Sürgősségi indítvány
Az orvosi ügyeleti szolgálat külső szolgáltatóval történő ellátását tette lehetővé az önkormányzat. A legutóbbi szakmai egyeztetésen az orvosok és a kórház azt kérte, hogy ne szűkítsék a szolgálat létszámát a törvényi minimumra, ezt az igényt az önkormányzat megértette és elfogadta, így a jövőben is három orvos látná el az ügyeleti szolgálatot. Ehhez nyújt a korábbi döntéshez képest többlettámogatást az önkormányzat.
Katanics Sándor (DK) szerint nem tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne, miközben ég a ház. A központi orvosi ügyeletnek már tavaly át kellett volna költöznie a kórházba, ehhez képest a háziorvosok ügyvédhez fordultak és alkalmatlannak találták az új helyszínt. A képviselő szerint lényegi előrelépés nem történt az ügyben. Szerinte azzal, hogy közbeszerzést írtak ki a szolgálat ellátására, azzal lemondtunk arról, hogy helyi orvosokkal töltsük ki ezt a feladatot.
Forgóné Kelemen Judit azt kérdezte, hogy pontosan ki az orvosok jogi képviselője, mert több ügyvéd is képbe került az üggyel kapcsolatban.
"Aki rezsón alszik, az úgy látja, hogy ég a ház" - reagált Czaun János, aki hozzátette: az orvosi ügyelet zavartalanul működik ezekben a napokban is.
Czaun János
A polgármester kijelentette: jelen pillanatban is működik a háziorvosi ügyelet. A kórház beruházása megfelel az ÁNTSZ feltételeinek, nem olyan körülmények vannak, amelyek megakadályoznák az ellátást. Porga Gyula hozzátette: ő kompromisszumra törekszik az orvosokkal, a kompromisszumhoz viszont idő kell. Azt a háziorvosok is látják, hogy a helyzetet valahogy meg kell oldani. Arra is figyelünk, hogy azok a veszprémi háziorvosok, akik szeretnének részt venni az ügyelet ellátásában, azoknak meglesz erre a lehetőségük. Az orvosok azt is kérték, ha a közbeszerzésen nyertes szolgáltató néhány év múlva esetleg bedőlne, ne a háziorvosokra szálljon vissza a feladat - ennek érdekében az önkormányzat a kórházzal egyezett meg.
Napirend
1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 2013. évi költségvetésről szóló 5/2013. (II.28.) önkormányzati rendelet módosítása, az Önkormányzat 2014. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendelet megalkotása; döntés az Önkormányzat likvid hitelfelvételéről és előzetes pénzügyi kötelezettségvállalásról
A 2014. évi gazdálkodás végrehajtása során is indokolt a likviditás zavartalansága miatt folyószámlahitel igénybevétele. A közgyűlés maximum 1.500.000.000 Ft összegű rulirozó jellegű likvid hitelszerződés megkötéséről döntött a 2014. január 2. és 2014. szeptember 30. közötti időszakra.
Katanics Sándor: a múlt hónapban kiderült, hogy voltak likviditási problémák. Sikerült ezeket azóta megoldani? Ki tudták-e fizetni az intézmények számláit? (A polgármester későbbi válaszából kiderült, hogy rendezték a problémát.) Felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs elegendő információnk arról, hogy az iskolák termeinek oktatáson kívüli célokra történő kiadásából mennyi bevétele származik az önkormányzatnak? A képviselő örülne annak, ha a politikai szervezetek a kampány hevében nem költöznének be az iskolákba (legutóbb a Jobbik tette ezt a Kossuth iskolákban), ha szükséges, ezt az önkormányzat tegyen lépéseket ennek érdekében.
Katanics Sándor
Gerstmár Ferenc a színház műhelyházával kapcsolatban rákérdezett arra, hogy lezajlott-e már a vizsgálat a pótelőirányzattal kapcsolatban, hiszen Oberfrank Pál igazgató úr korábban jelezte, hogy szükség lenne a raktári kapacitás bővítésére.
Brányi Mária alpolgármester jelezte, hogy a vagyontörvénnyel szinkronban fogadta el az önkormányzati gazdálkodás szabályzatát az iskolai tantermek bérbeadásával kapcsolatban.
Forgóné Kelemen Judit szerint egyelőre még demokrácia van Magyarországon, minden szervezet ott tart fórumokat, ahol akar.
Katanics Sándor szerint a Jobbik félelemkeltésre alkalmas ruházatban és eszmeiséggel jelenik meg az iskolában, aminek nem lenne szabad megtörténnie.
Porga Gyula szerint akkor is engedni kell a többi pártot megszólalni, ha egyáltalán nem értünk egyet az elhangzottakkal, mindenki egyenlő esélyekkel szólalhat meg a kampányban.
Porga Gyula
Nagy Piroska azt várná a képviselőtársaitól, hogy jöjjenek el a bizottsági ülésekre. Egyúttal jelezte, hogy a bizottság az előterjesztést elfogadásra javasolta.
Stigelmaier Józsefné (Fidesz-KDNP) felhívta Katanics Sándor figyelmét arra, hogy korábban Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is járt a Lovassy Gimnáziumban, előbbi franciaórát is tartott Katanics Sándor igazgatósága alatt.
Katanics Sándor kijelentette: Medgyessy Péter miniszterelnökként tartotta azt a bizonyos franciaórát, ahogy a jelenlegi miniszterelnök is megjelenik időnként oktatási intézményekben.
2. A) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására kötött közszolgáltatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és új közszolgáltatási szerződés elfogadása
B) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 56/2012. (XI.30.) önkormányzati rendeletének módosítása
Illusztráció: kemenysepro.hu
A törvényi változások értelmében a megyében a megyei jogú városoknak kell biztosítani a kéményseprési szolgáltatást – kivéve azon településeket, amelyek azt önként átvállalják. Ehhez igazodva január elsejétől Veszprém megyében a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását az önkormányzati tulajdonban lévő „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. biztosítaná.
Forgóné Kelemen Judit: az önkormányzatnak kötelezettséget kell vállalnia a kiedett bevétel pótlására. Mekkora pontosan ez az összeg? Erre Göttlinger László, a VKSZ vezérigazgatója válaszolt, aki kijelentette: a rezsicsökkentés miatt 120 millió forint esett ki, jelenleg is folynak a tárgyalások a minisztériummal arról, hogy ezt kompenzálják.
3. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Az ellátórendszer törvényi szabályozásában bekövetkezett nagymértékű változás miatt célszerű új önkormányzati rendelet alkotni. A rendelet-tervezet anyagi-jogi szempontból változatlan feltételek mellett biztosítja az eddigi rendkívüli gyermekvédelmi támogatást – ezen belül a gyermekintézményi térítési díj támogatást is – , átmeneti segélyt, temetési segélyt, továbbá az Önkormányzat által meghatározott lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatást, az ahhoz kapcsolódó hulladéktároló edény cseréjéhez nyújtott egyszeri támogatást, a felsőfokú oktatási intézményben tanulók albérleti támogatását, valamint az ingyenes humán papilloma vírus elleni védőoltásra való jogosultság szabályait is. Kikerült a rendelet-tervezetből a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alapot érintő igazolás kiadása, mivel a hatáskör átkerült a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalához.
4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évi ellenőrzési terve
Nagy Piroska arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy az ellenőrzésben a pénzügyi-gazdasági bizottság tagjai is részt vesznek.
Nagy Piroska
Porga Gyula megköszönte mindazok munkáját, akik a feladat ellátásában részt vesznek.
5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2014. I. félévi munkatervének jóváhagyása
7. A Swing-Swing Kft-vel megkötött szolgáltatásvásárlási szerződéssel kapcsolatos megállapodás jóváhagyása
A Hangvilla épülete 2013. november 22-én kapta meg a jogerős használatbavételi engedélyt, az eredeti és szerződés szerinti teljesítés megkezdése összesen 145 nap csúszást szenvedett. A szerződés alapján Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint igénybevevő 2013. július 1. napjától kezdődően 2013. augusztus 01. napjáig napi 100.000.-Ft, 2013. augusztus 01-tól kezdően pedig napi 150.000.-Ft késedelmi kötbér érvényesítésére jogosult, amennyiben az építési beruházás kivitelezésében beállt késedelem a szolgáltató szakszerűtlen magatartása miatt következett be. A 145 nap késedelem tekintetében a szolgáltatási szerződés 20 200 000 Ft mértékű késedelmi kötbért irányoz elő. A késedelmi kötbér alól a szolgáltató abban az esetben mentheti ki magát, ha igazolja, hogy a késedelme nem neki felróható okból következett be, vagyis ennek igazolása a szolgáltató feladata.
A Swing-Swing Kft. tevékenységét érintő vizsgálat e tekintetben olyan külső körülményekre vezette vissza a csúszás okait, ami valóban kívül áll a szolgáltatón, mint a finanszírozás feltételeihez szükséges döntések megszületése, és olyan előre nem látható eseményekre, mint a régészeti vizsgálat, az E.ON Zrt. vezetékkiváltása, valamint a jogszabályi környezet megváltozása. Megállapították tehát, hogy a csúszás okai a Swing-Swing Kft-nek nem róhatóak fel, ez alapján a kötbér nem állapítható meg és nem követelhető.
8. Vis maior támogatás igénylése a 2013. november 30-i tűzvész miatt a veszprémi Bakonyi Tájházban keletkezett vis maior károk helyreállításával kapcsolatban
A témával külön cikkben foglalkozunk.
9. Döntés a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. között kötendő távhőszolgáltatással kapcsolatos közszolgáltatási szerződésről
A „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. „A ”VKSZ” Zrt. Veszprém, Haszkovó úti fűtőművének energetikai korszerűsítése” című, KEOP-5.4.0/12-2013-0022. jelű pályázatát a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője 458.682.552.- Ft összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatás elnyerése után a közszolgáltatási szerződés megkötése időszerűvé vált.
10. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata bérlakás gazdálkodási koncepciójának elfogadása
Veszprémben közel 4600 bérlakást adtak el az elmúlt húsz évben, a mellékelt grafikonon látható, hogyan csökkent évről évre az állomány. Jelenleg 164 bérlakás található a város területén elszórtan, melyekből 54% szociális jellegű, 15% költségelvű, 25% eddig piaci alapú bérlemény. Lakhatásra alkalmatlan, kiürített ingatlanok az összállomány 6%-át teszik ki.
A jelenlegi lakásgazdálkodásnak kiemelkedő figyelmet kell szentelnie a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokra. Az ilyen jellegű lakások többsége a városban elszórtan található, különböző társasházak részeként. Ezek a lakások még a privatizációs folyamatok során maradtak meg, melyeket a bérlők a kedvező feltételek ellenére sem vásároltak meg. Fenntartásuk a folyamatosan romló belső műszaki állapotuk, illetve a társasházak költséges rendszere miatt nem célszerű.
Fontos foglalkozni a folyamatosan emelkedő számú bérleti díj és közüzemi díj hátralékkal rendelkező lakókkal, jogcím nélküli lakáshasználókkal, mert a jelenség súlyos anyagi terheket ró az Önkormányzatra. Jelenlegi adataink szerint csak a lakbérből származó göngyölített hátralék állomány megközelítőleg 17 millió forintot tesz ki, mely a tavalyi évben leírt 2,3 millió forint hátralékot már nem tartalmazza. Az említett hátralék jelentős része szinte behajthatatlannak tűnik, mert a volt bérlő tartózkodási címe esetenként ismeretlen, vagy nem rendelkezik jövedelemmel, vagyonnal, ezért a bírósági végrehajtó munkája sem vezet eredményre.
A következő két évre vonatkozó alapvető célkitűzések:
- a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok (Karacs T. u. 2, Zrínyi u. 25, Pápai u. 37, Jutasi u. 30.) megtartása,
- a nagyon rossz állapotban lévő épületek bérlőinek elhelyezése és a megürülő ingatlanok értékesítése,
- a társasházi ún. vegyes tulajdonú lakások elidegenítése,
- bérlőkijelölési joggal rendelkező lakások jogi rendezése
- elidegenítésből befolyt összegből lakások vásárlása, esetleg építése, gazdaságosan felújítható lakásokra fordítása,
- bérlakás építési pályázatokban való részvétel,
- együttműködés a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel,
- hátralékok visszaszorítása.
Hartmann Ferenc kijelentette, hogy az elmúlt hét évben romlott a veszprémi bérlakás-állomány állapota. Fontosnak tartja, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni, mert országos viszonylatban is el van maradva Veszprém. A jelenlegi gazdasági környezetben sajnos bőven vannak olyanok, akiknek szükségük lenne erre a lehetőségre.
Gerstmár Ferenc örült volna, ha a városvezetés felvázol egy olyan víziót, ami a bérlakások számának növelését lehetővé tette volna. Reméljük, hogy a következő uniós ciklusban lesz erre forrás.
Czaun János hasznosnak tartja az előterjesztett anyagot. Az elmúlt hét évben alig változott a bérlakások száma, előtte viszont tizenöt éven keresztül lényegében a tizedére csökkent. A képviselő azt is kijelentette, hogy a szociális bérlakások mellett a piaci alapon kiadott lakások számának növelését is hasznosnak tartaná.
Forgóné Kelemen Judit örül annak, hogy a Jobbik programjának egyes elemi is felbukkannak a tervezetben. Lehetővé kellene tenni a több generáció együttélését biztosító bérlakásokat, hiszen Veszprém egy elöregedő város. Hozzátette: a bérlakások felhasználását ellenőrizni kellene.
Forgóné Kelemen Judir
Nagy Piroska: A városnak a kötelező feladatai mellett részt kellene vennie a piaci alapú lakásépítésben, azok kiadásában, fenntartásában. Tudjuk, hogy a lakáskiadásban magas az adókerülés aránya, ezen a területen lenne hova fejlődni.
Az önkormányzatnak mindig az adott körülményekhez képest kell meghoznia a döntését - reagált Hartmann Ferenc a kilencvenes évek elejének nagy csökkenését illető megjegyzésekre.
Ezzel a polgármester is egyetért, Porga Gyula kijelenetette: az ingatlanpiac változik, követnünk kell ezt a mozgást. Vannak épületek, amiket nem éri meg felújítani, ezeket vagy értékesíteni kell, vagy új funkciót kell neki találni. Természetesen az ebből származó bevételt a rendszer színvonalának fejlesztésére és a bérlakás-állomány bővítésére kell fordítani.
Porga Gyula egy másik rendezvény miatt távozott a teremből, az ülést Némedi Lajos alpolgármester vezeti.
11. Együttműködési megállapodás jóváhagyása az Invitel Távközlési Zrt-vel „WIFI” pont üzemeltetésre tárgyban
Az Invitel Zrt. 2013 szeptemberében kereste meg az önkormányzatot és felajánlotta egy WiFi pont telepítését. Az általa nyújtott ingyenes, szélessávú internet korlátlan hozzáférést fog biztosítani az interneten való böngészéshez. A routert a Kossuth után található turisztikai infopavilon tetején helyezték el. A telepítés és üzemeltetés valamint a szolgáltatás költségeit az Invitel Zrt. vállalta. Ennek keretében az Invitel Zrt. feladata a háttérszoftver karbantartása, fejlesztése, működtetése, üzemeltetése valamint a WiFi ponton az internet csatlakozás biztosítása.
Az önkormányzatra egyedül a jeladó eszköz áramellátásának biztosítása és annak költségei hárulnak, amely éves szinten is elhanyagolható tétel a szolgáltatás valós értékéhez képest.
A témáról korábban itt írtunk.
12. A Magyar Állam tulajdonában lévő, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében lévő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülésének kezdeményezéséről hozott közgyűlési határozatok módosítása
Nagy Piroska megkérdezte, van-e lehetőség további állami területek önkormányzati tulajdonba vételére? Brányi Mária alpolgármester azt felelte, hogy az elmúlt hónapokban a közgyűlés elé került ingatlanokon kívül nem látnak további ilyen lehetőségeket.
13. A Veszprém, Kabay János utca 4716/1 hrsz. alatti ingatlan (Ady Endre utca felőli telekrész) ajándékozási előszerződésének megszüntetése
A 2010-ben megkötött előszerződés értelmében a jelzett ingatlant az önkormányzat a Veszprémi Görög Katolikus Szervezőlelkészség rendelkezésére bocsátja. Csakhogy a Vagyontörvény hatályba lépésekor olyan körülmény állt be – nevezetesen a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásának tilalma –, melynek következtében az ajándékozási szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, ezért az akkor megkötött előszerződést az önkormányzat egyoldalúan felbontotta, a terület sorsának tisztázása jogi úton várható.
Brányi Mária alpolgármester szerint szükség van a jogerős bírói ítéletre, hogy a terület sorsa rendeződhessen.
Czaun János elmondta: régi történet már az önkormányzat és a görög katolikus egyház együttműködése a tervezett templomépítéssel kapcsolatban. Hozzátette: ő maga is azt szeretné, ha már rég megépült volna a templom, így a mostani helyzet sem alakult volna ki.
Hartmann Ferenc szerint a bírósági eljárás kiszámíthatatlan időre kitolná a terület értékesítésének lehetőségét. A képviselő szerint meg kellene várni, míg az egyház bírósági állásfoglalást kér, és az alapján dönteni a továbbiakról.
Forgóné Kelemen Judit sajnálatosnak nevezte, hogy egy történelmi egyház nem kaphat önkormányzati ingatlant a hitéleti működéséhez, holott ezt jobban megérdemelné, mint egyik-másik templommal rendelkező gyülekezet.
Mohos Gábor jegyző jelezte, hogy a bíróság vélhetően jogvitára fogja bocsátani az ügyet, nem állásfoglalást fogalmaz meg, erre nem érdemes várni.
dr. Mohos Gábor
Brányi Mária elmondta, hogy az önkormányzat kért külsős jogi szakvéleményt a kormányhivataltól, ami az önkormányzat álláspontját erősítette meg. Az alpolgármester azért tartja szükségesnek a jogi eljárást, hogy végleg tiszta vizet öntsenek a pohárba. Bízik abban, hogy nem egy évekig elhúzódó pereskedésnek nézünk elébe, hanem gyorsan végigfut az ügy, már csak azért is, mert városképileg is kívánatos lenne egy épület megjelenése az adott területen.
14. Döntés Márkó és Bánd településekkel kötendő együttműködési megállapodásról a „Hivatásforgalmi kerékpárút hálózat fejlesztése a térségi elérhetőség javításához, a 8. számú főközlekedési út tehermentesítése érdekében” című pályázat megvalósítása tárgyában
Az építkezés a mai napig nem kezdődhetett meg a jogerős építési engedély hiányában.
Az építési engedélyezési eljárást 2012 tavaszán indította el Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az engedély megadásához szükséges területrendezéseket azonban nem sikerült rendezni, ugyanis 22 ingatlan magán tulajdonban és 19 ingatlan állami tulajdonban van. A kisajátításhoz szükséges az adott területek kiszabályozása a településrendezési tervek módosítása, mely mindhárom érintett település esetében jelenleg folyamatban van.
A három önkormányzat közötti megállapodás alapja, hogy azokat a költségeket, amelyek köthetőek a közigazgatási határhoz, mindhárom önkormányzat a saját közigazgatási területén belül viselje. Ilyenek az építési munkákkal, vagy a területszerzéssel összefüggő esetlegesen nem elszámolható költségek.
15. Közterület elnevezése
A témával külön cikkben foglalkoztunk.
Gerstmár Ferenc szerint konszenzus van arról, hogy Mindszentyről közterületet kell elnevezni Veszprémben, ugyanakkor jelzés értékűnek gondolja, hogy az utcanévi munkacsoport alternatív javaslatokkal is előállt. Gerstmár szerint inkább a várba vezető lépcsőt kellene Mindszentyről elnevezni, mert az jellegében és kötődésében is közelebb áll a püspök személyéhez. A javaslatot a közgyűlés 5 igen, 7 nem és 2 tartózkodással elutasította.
Forgóné Kelemen Judit szeretné, ha a Budapest útnak egy hosszabb szakaszát, az OTP csomópontjától a pláza körforgalomig neveznék át Mindszenty József utcára. Javaslatát a közgyűlés 1 igen, 10 nem, 3 tartózkodás mellett elutasította.
Siklódi Levente (Fidesz-KDNP) szerint az eredeti (a Budapest út Hotel előtti szakasza) megfelelő támogatottsággal rendelkezik.
Somfai Balázs, az utcanév munkacsoport vezetője kijelentette: azért választották a Budapest útnak ezt a szakaszát, mert az új körforgalom markánsan jelzi a közterület határát, szakmai szempontból az eredeti előterjesztés támogatását javasolja.
16. A „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola intézményi tanácsába tag delegálása
A közgyűlés Stigelmaier Józsefné önkormányzati képviselőt delegálja.
17. A 2013. decemberi ünnepi helyi járati menetrend jóváhagyása
A témával külön cikkben foglalkoztunk.
18. Döntés önkormányzati tulajdonú, művelés alól kivett területek elnevezésének megváltoztatásáról
A Fenyves utcai útépítési beruházás kapcsán a Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége határozatban rögzítette, hogy a beruházással érintett, önkormányzati tulajdonú, jelenleg kivett közterület elnevezésű ingatlanok -művelés alól kivett területek- elnevezését kivett helyi közútra kell módosítani.
19. Beszámoló a Veszprémi Egyetemi Városi Tanács 2013. évi tevékenységéről
A Tanács a döntésével idén is lehetővé tette 4 közszolgálati jogviszonyban álló hivatali dolgozó továbbtanulását az egyetem által biztosított ösztöndíj-lehetőség keretében.
Az egyetem előterjesztette az egykori Piarista Gimnázium Vár u. 10. sz. alatti épületének hasznosítási koncepcióját, amely szerint az egyetem az irányítási és reprezentatív funkcióit, valamint egyes oktatási tevékenységét a várba kívánja telepíteni. A városi stadiont mind az egyetem mind az önkormányzat kiemelt létesítménynek ítéli. A létesítmény hosszú távú fejlesztésében jelentős szerep hárul a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Clubra, amellyel a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpiai játékokig meghosszabbították az együttműködési megállapodást.
Ezek mellett a beszámoló többek között a következő témákat érinti:
- A Siemens Zrt.-vel közösen megszervezett „Város Nap” rendezvény
- Emléktábla elhelyezése a 1956-ban deportáltak emlékére
- Együttműködés az „Intelligens Város” projekt előkészítésében
- A Tegulárium Múzeum újraindítása hallgató gyakornokprogram keretében
- Országos Diákköri Tudományos Konferencia Veszprémben
20. Beszámoló a Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. 2013. évi város-rehabilitációs tevékenységéről
A beszámolót röviden itt foglaltuk össze.
21. Döntés a Pro Veszprém Városfejlesztési és Befektetés-ösztönző Kft. ügyvezető igazgatójának megválasztásáról
A társaság ügyvezetője 2011. december 17-e óta Ferenczy Gábor Zoltán, akinek a megbízatása 2013. december 31-én lejár. Mivel ő az elmúlt időszakban az ügyvezetést megfelelő szakmai színvonalon látta el, ezért a közgyűlés a munkaviszonyát két évvel, 2015. december 31-ig meghosszabbította.
Nagy Piroska azt kérte az ügyvezetőtől, hogy a Smaragd város pojektben legyen a konzorciumi partner társasházak segítségére.
Brányi Mária jelezte, hogy ez eddig is az előkészítés során így történt.
22. Beszámoló Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2013. évi tevékenységéről
A 105 oldalas előterjesztést kedvére olvasgathatja .doc formátumban, ha ide kattint.
Visszaért Porga Gyula polgármester, aki átvette az ülés vezetését.
23. Tájékoztató a 2013. évi nemzetközi kapcsolatokról
A már korábban létrejött testvér és partnervárosi kapcsolatok ápolása, elmélyítése volt a meghatározó 2013-ban. Intenzív kapcsolattartás, hatékony közös munka jellemezte 2013-ban a várost es a térségi és helyi TDM szervezeteket. Nagyon élénken működtek a testvérvárosi kapcsolatokra épülő civil szervezetek, kiváltképp a Veszprém-Passau Baráti Társaság Egyesület és a Veszprémi Magyar- Finn Egyesület. A városban működő kisebbségi önkormányzatok szintén nagymértékben járultak hozzá, hogy Veszprém folytathassa a nemzeti és etnikai kisebbségi kulturális hagyományainak megőrzését.
2013 nagy jelentőséggel bíró nemzetközi eseménye volt, hogy 2001 után másodszor rendezték meg városunkban az Európai Városok Szövetségének nemzetközi ifjúsági találkozóját, amelyre a szövetséghez tartozó 10 ország középiskolásain kívül két testvérvárosunkból (Nyitra, Sepsiszentgyörgy) érkeztek diákok.
Kiemelkedő eseménye volt 2013-nak a hagyományosan Veszprémben megrendezésre kerülő V4 országok igazságügyi minisztereinek találkozója. Idén első alkalommal ehhez a rendezvényhez kapcsolódóan meghívtuk cseh, szlovák, lengyel és horvát partner-és testvérvárosaink polgármestereit, hogy megvitassák a hasonló kihívások, nehézségek megoldási lehetőségeit – hiszen hasonló profilú, méretű Közép-Európai városokként azonos problémákkal szembesülnek – illetve a 2014-2020 fejlesztési időszak terveit, fejlesztési elképzeléseit, hogy közös szakmai tapasztalatcserével segítsék egymás munkáját.
Az idei évben a testvérvárosi kapcsolatrendszeren belül intenzívebb együttműködés került megvalósításra Passau, Sepsiszentgyörgy, Tarnow, Nyitra, Ningbo városokkal és Rovaniemivel, az ő együttműködési szándékuk és kezdeményezéseik, illetve projektekbe, programokra való meghívásaink elfogadása okán.
40 éves évfordulóját ünnepelte 2013. március 8-án a Veszprém - Galdsaxe testvérvárosi együttműködés. Az ünnepségen kívül, számos jövőbeni kapcsolódási pontot érintettek a városok képviselői, úgy mint az egyetemek közötti együttműködés lehetőségét, város stratégiai kérdéseket. Rovaniemi és Veszprém között fenálló közel negyven éves együttműködésnek immáron 30 éve motorja, segítője a Veszprémi Magyar- Finn Egyesület (VEMAFI). Idén a Városháza adott otthont az egyesület megalakulásának jubileumi ünnepségének.
Az elmúlt időszakban Veszprémet többen is megkeresték kapcsolatépítési szándékkal, így a cseh Most és a macedón Ohrid is.
Halmay György (Fidesz-KDNP) beszámolt róla, hogy négy testvérvárosunkból vettek részt a közelmúltban megrendezett futsaltornán.
A rendes közgyűlés ezzel véget ért. Délután 14 órától a megyeházán rendkívüli ülés lesz a megyei közgyűléssel közösen, közvetítésünk akkor, onnan folytatódik.
Rendkívüli közgyűlés
Rendkívüli közgyűlést tartott Veszprém város képviselőtestülete csütörtök délután a megyeházán, ahol a megyei önkormányzattal közösen tárgyalták meg a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót (letölthető itt).
A megyei és a városi önkormányzat a fejlesztéspolitika két pillére - fogalmazott Porga Gyula polgármester. - Fontos, hogy mindkét szereplő megtalálja azokat a dolgokat, amik összekötnek minket, hiszen az egymástól függünk, az egyikünk csak akkor lehet sikeres, ha a másik is az. A polgármester a koncepcióval kapcsolatban úgy fogalmazott: az arról szól, hogy milyen jövőt tudunk biztosítani a megyében és a városban élő emberek számára. Persze ezek még csak tervek, azokat meg is kell valósítani.
Nagy Piroska független városi képviselő felszólalásában kifejtette: nagyszabású anyag került az asztalra, de vannak hiányosságai. Hangsúlyozta: létfontosságú a gazdaságélénkítésben a megfelelő infrastruktúra. A megyében nincs sem autópálya, sem repülőtér, ezeket mindenképpen bele kell foglalni egy ilyen tervbe, hiszen megvalósulásuk fokozná a munkahely-teremtő képességet Veszprémben és környékén. Veszprém képzésben, valamint kutatás-fejlesztésben is nagy kapacitásokkal rendelkezik, ezekre építeni kell. Szükség lenne egy ipari parkra, ami nagy segítség lenne a városban képzett egyetemisták itt tartásában.
Brányi Mária alpolgármester hozzátette: Veszprém és környékének integrált területfejlesztési stratégia tavaszra áll össze, az szolgálná mindannyiunk érdekét, ha a megyei és városi fejlesztések egymáshoz igazodnának. Az alpolgármester szerint az a cél, hogy minél gazdagabb anyag álljon össze, és annak megvalósításához minél nagyobb forrásokat tudjanak szerezni. Ne csak a természeti és turisztikai értékeinkről ismerjenek minket, hanem a gazdasági teljesítményünkek is menjen híre! Ehhez csak az összefogás lehet a helyes út.
A megye és a város partnerségét Porga Gyula is fontosnak tartja - derült ki a polgármester vitazáró összegzéséből. Egyúttal azt kérte a megyei képviselőtestülettől, hogy továbbra is folyamatosan egyeztessen a két önkormányzat a terveikről, és ha szükséges, újabb együttes üléseken vitassák meg a teendőket.
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy a veszprémi Integrált Területfejlesztési Stratégia megalkotásakor a megyei elképzeléseket is figyelembe veszik. Hozátette: abban bízik, hogy ez nemcsak a koncepciók megalkotásakor, hanem a majdani operatív tervezéskor is így lesz.
A Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót mind a városi, mind a megyei közgyűlés elfogadta.
