Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az Alkotmánybírósághoz fordult a káptalantóti piac üzemeltetője

2013. december 29. 10:37 // Forrás: mti
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Harmathy Ildikó, a káptalantóti termelői piac tulajdonos-üzemeltetője, kezdeményezve, hogy a testület korrigálja állásfoglalását, amely szerint a termőföld nem amortizálódik és korlátlan ideig használható. Azt mondta: "nem peresíthető közérdek" miatt fordult az Ab-hez.

 Harmathy Ildikó arról tájékoztatta azt MTI-t, hogy a napokban tett beadványában kifogásolta az Ab egyik határozatának megfogalmazását, amely szerint "a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik." Szerinte ezen az elven alapulnak mind a termőföldről, mind a természetvédelemről rendelkező törvények, amelyek emiatt nem a valós értékrendhez igazodnak. A Veszprém megyei település termelői piacának üzemeltetője szerint a termőföld aranykorona-értéke helyett a valós ökológiai állapotnak megfelelő értéket kellene nyilvántartani a telekkönyvben.

Szerinte a természetvédelem "félresiklott" jogszabályi háttere vezetett a káptalantóti termelői piac körül évek óta zajló, máig lezáratlan vitához is. A hét éve működő piac vezetője természetkárosítás bűncselekménye miatt sorra kapja a bírságokat, és bűnvádi eljárás is indult ellene. Ennek oka, hogy a tulajdonában lévő, a telekkönyvben szántóként nyilvántartott, a valóságban 23 éve nem szántott területen heti 8 órában termelői piacot üzemeltet. A hatóságok arra kötelezték, hogy állítsa vissza a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen.

A tulajdonos-üzemeltető szerint a természet szempontjából ökológiailag értékesebb a föld hasznosítása piacként, hiszen gyep fedi a területet, a társadalmi hasznossága pedig még ennyire sem vitatható, hiszen egy ember helyett csaknem száz kistermelő megélhetését biztosítja.

Harmathy Ildikó álláspontja szerint az EU agrártámogatási rendszerének is az a célja, hogy a termőföld rohamos pusztulását lassítsák az egyre kíméletesebb gazdálkodással. Szerinte a jelenlegi, hibás szabályozás veszélyezteti Magyarország jövőbeni lehetőségeit azzal, hogy "amortizálhatatlannak" tekinti a földet. Hangsúlyozta, a kérdés messze túlmutat a káptalantóti piac ügyén, hiszen a termőföld rendeltetésszerű, biológiai használata mindenkinek érdeke. A termőföldpusztítás árát pedig jelenleg nem az fizeti, aki okozza, hanem a társadalom egésze, egészségben vagy a környezetszennyezés mentesítésére költve - jelentette ki a termelői piac vezetője.

vehir.hu
további cikkek
Február 1-től 300 ezer forintot lehet ingyenesen felvenni gazdaság Február 1-től 300 ezer forintot lehet ingyenesen felvenni A kormány a családok érdekeit szem előtt tartva február 1-től duplájára, azaz 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelte az ingyenes készpénzfelvétel értékhatárát - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben. tegnap 10:45 Először előzte meg a szél- és a napenergia a fosszilis forrásokat az EU áramtermelésében 2025-ben közélet Először előzte meg a szél- és a napenergia a fosszilis forrásokat az EU áramtermelésében 2025-ben A szél- és a napenergia együtt 2025-ben termelt első alkalommal több villamos energiát az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A fordulatot elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta, miközben a szén szerepe történelmi mélypontra esett, az EU ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra - derül ki az Ember energetikai agytröszt honlapján csütörtökön publikált elemzésből. 2026. január 22. 12:51 Objektív számok igazolják a veszprémi modellt MCC Objektív számok igazolják a veszprémi modellt Objektív statisztikák és a sajátos veszprémi életérzés találkozott szerda este az Mathias Corvinus Collegium veszprémi képzési központjában, ahol feketén-fehéren kiderült, hogy nem lokálpatrióta túlzás a térség kiemelkedő teljesítményéről beszélni. Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Sebestyén Géza gazdaságpolitikai szakember beszélgetéséből kirajzolódott, hogyan lett Veszprém vármegye az elmúlt évtizedben az egy főre eső GDP-növekedés országos bajnoka, miért elégedettek a cégek a helyi munkaerővel, és hogyan cáfolják a száraz tények a pesszimista hangokat. 2026. január 22. 9:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.