A lényeg röviden
- Putyin fenntartja a fegyveres erők bevetésének jogát
- Orbán azonnali, de nem katonai természetű válaszlépést vár az EU-tól
- A NATO tagjai egységesen tiltakoznak
- A V4 miniszterelnökök közleményben szólították fel Moszkvát a csapatok visszavonására
- A Külügyminisztérium behívatta az orosz nagykövetet
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja.
Putyin először szólalt meg azóta, hogy a múlt szombaton a parlament felsőháza felhatalmazta arra: "az orosz honfitársak védelmében, a rendkívüli ukrajnai társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig" orosz fegyveres erőket vethessen be Ukrajna területén.
"A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás" - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette: a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, hanem Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek "határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben.
"A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk és nem vért" - mondta Orbán Viktor.
A magyar érdek - folytatta -, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. "Mi demokratikus Ukrajnát akarunk (...), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen" - fejtette ki a miniszterelnök.
Oroszország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is sérti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ami komoly hatással lehet az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására - közölte kedden Anders Fogh Rasmussen a NATO-szövetségesek rendkívüli tanácskozását követően. A tanácskozást Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.
"A szövetségesek az erős szolidaritás szellemében összetartanak ebben a súlyos válságban" - jelentette ki Rasmussen.
Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre - tudatta a Külügyminisztérium közleményben.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és Oroszország lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja.
Magyarország minden esetben a békés, erőszakmentes megoldást tartja elfogadhatónak - mondta Németh Zsolt -, ezért határozottan szorgalmazza, hogy a krími konfliktus rendezéséért haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden érintett fél bevonásával.
A visegrádi országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - kormányfői a nyilatkozatban elítélték és "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy az orosz parlament - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történő enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.
A Krím félsziget elfoglalása az európai biztonsági rendszernek az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát jelenti - vélekedett a Vedomosztyi című orosz napilapban kedden megjelent írás szerzője.
Kirill Rogov szerint az Ukrajnához tartozó terület megszállása a Szovjetunió szétesése pillanatában rögzített határok elismerését és a Budapesten 1994-ben kötött egyezményt ássa alá. "Ilyen értelemben az annektálás egyben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött rendszerre mért csapás. Az atomhatalmak nem képesek többé garantálni azon országok biztonságát, amelyek lemondtak az atomfegyverekről" - vélte Rogov.
Hozzátette, hogy ez még akkor sem változik, ha a Krím félszigetre korlátozódik a szembenállás, mert visszatér a hidegháborús helyzet, és a világban felerősödik a fegyverkezési verseny.
Kirill Rogov a Vedomosztyiban kifejtette, hogy Putyin szokás szerint "emeli a téteket" a Nyugattal való "kiterjedt szembenállás" során. A külpolitikai szakíró szerint az orosz államfő számára ez a konfliktus eszköz a hazai, belpolitikai konszolidációhoz a romló orosz gazdasági helyzetben, a "vágtázó korrupció", politikai egyenlőtlenség és az elit erjedése közepette. Az orosz cikkíró úgy látja, hogy "a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása megerősítené a politikai hatalmat, és egy nyugatellenes, hazafias, konzervatív többség létrehozását segítené elő Oroszországban. Igazolná az orosz társadalomban a politikai-társadalmi élet rendőri, "újtotalitárius" ellenőrzését és az elit feletti ellenőrzés jelentős megszigorítását".
