A lényeg röviden
- A krími parlament elvi döntést hozott a régió elszakadásáról Ukrajnától, és egyszerre csatlakoznának is Oroszországhoz
- Erről március 16-án népszavazást is tartanak
- Az oroszok tárt karokkal várják a félszigetet
- Az orosz parlament egyszerűsítené az orosz anyanyelvűek állampolgársághoz jutását
- Ukrajna NATO-tagsága nem lehetséges, ezt Oroszország nem tolerálná – mondják orosz diplomaták
A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.
A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.
Infografika: MTI
Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte, hogy Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról. Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.
Oroszország az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de akkor le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról - közölte Dmitrij Medvegyev kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén.
A módosításra váró szövetségi törvény a tervek szerint azokra az orosz nyelven beszélő emberekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek. Az orosz parlament alsóházában több, az állampolgársági törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a képviselők azóta, hogy Ukrajnában a parlament nemrég megszavazta az orosz és más kisebbségi nyelvek regionális státusának megszüntetését. A törvényt nem írta alá Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő és a Verhovna Rada kedden munkacsoportot állított fel egy új kisebbségi nyelvtörvény kidolgozására.
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes.
A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna. Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.
