A lényeg röviden
- Simon széfjében hamis útlevelet találtak
- A volt képviselőt adócsalással és magánokirat-hamisítással is vádolják meghamisított vagyonnyilatkozata miatt
- A bűnismétlés és bizonyítékok elrejtésének esélye miatt Simont őrizetbe vették
Az újonnan közölt megalapozott gyanú lényege szerint Simon Gábor egy saját személyi adatait tartalmazó, hamis, egy dél-afrikai országban kiállított útlevelet szerzett, majd megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas - írta Keresztes Imre a közleményben.
A korábbi, még február 18-i gyanúsításon túl Simon Gáborral a 2014. évi vagyonnyilatkozatával összefüggésben újabb hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúját is közölte az ügyészség, mivel a gyanúsított ezt az okiratot is úgy adta át az Országgyűlés mentelmi bizottságának, hogy abban nem tüntette fel be nem vallott jövedelmét.
A főügyész tájékoztatása szerint Simon Gábor a gyanúsítotti kihallgatáson tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és a gyanúsítással szemben panasszal élt.
"Az ügyészség azért döntött a gyanúsított őrizetbe vétele mellett, mert a nyomozás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a tanúk befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, valamint - az újabb bűncselekmény elkövetésére is tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el" - indokolta a kényszerintézkedést Keresztes Imre.
A főügyészség február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként Simon Gábort adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével.
