„Nemcsak a természet ébredését, hanem nemzetünk tavaszát is ünnepeljük ma” – kezdte beszédét a politikus. Nehéz egyetlen szóval leírni, mit is jelent ez az ünnep. Nevezhetjük a szabadság ünnepének, az ifjúság ünnepének, vagy a polgári Magyarország születésnapjának. Nehéz egyetlen szóval megfogalmazni, mi lehetett 1848 hőseinek célja.
„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Különös forradalmi jelzők ezek, hiszen más országokban a forradalom mások vérének kiontásáról szól – a miniszterelnök-helyettes a francia La Marseillaise sorait állította szembe a magyar '48-as dalokkal.
De mit is jelentenek ezek a szavak?
- A béke nem csupán a háború-nélküliséget jelenti, hiszen akkoriban nem volt háborús helyzet. Társadalmi békét, rendet akartak.
- A szabadság nem pusztán elnyomás alóli mentesség, ennél több: olyan, mint a levegő. Ha van, nem is vesszük észre, ha viszont nincs, az rögtön fojtogat. Szükség van rá, de csak szabadságból nem tudunk megélni. A szabadság erő, azt jelenti, hogy a magunk urai vagyunk, nem szorulunk mások gyámságára.
- Az egyetértés sem a viták nélküliséget jelenti, hanem a nemzet ügyeiben való azonosulást. Azt, hogy mindenekelőtt magyarok vagyunk, és csak ezután bal- vagy jobboldaliak, hívők vagy ateisták.
A megemlékezésen a Dózsa általános iskola diákjai léptek fel, zenélt a Gabona együttes és a Magyar Honvédség Légierő Zenekara. A beszéd után az emlékműnél elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait az önkormányzat, a pártok és ifjúsági tagozataik, a civil szervezetek és a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.



