– Ön, mint a KDNP elnöke nem éri túlzónak, hogy kedden azt mondta, hogy Vas megye a KDNP fellegvára?
– Nem, mert a keresztény-szociális gondolat már a háború előtt az ország nyugati részén volt talán a legerősebb, nem véletlen, hogy Barankovics István is, az elhíresült 1947-es választások során a győri beszédében fogalmazta meg a kereszténydemokrata párt programját. Ezt követően az egész országban megjelent a kereszténydemokrácia, és nyilvánvaló, hogy az érseki, püspöki székhelyek különösen fontosak. Ebből kifolyólag Kalocsa, mint a második érseki székhely Szent Istvánra visszamenőleg, a keresztény politikának és a keresztény gondolatnak mindig is egy emblematikus helye volt, beleértve Kecskemétet is.
– Mi a véleménye a Bács-Kiskun megyei KDNP-ről?
– Megfigyelhető, hogy az egész országban egyre erősebb a KDNP. Ez az országos pozíciókon kívül, ahol minisztereket, államtitkárokat adunk, de a megyékben is több főispáni (kormánymegbízott) tisztséget tölt be a KDNP Hargitai Jánostól kezdve Széles Jánoson át (Vasban például Harangozó Bertalan a főispán), illetve számos nagyon erős pozíciót töltünk be a megyékben. Az önkormányzatokban mindenhol jelen vagyunk, számos polgármestert adunk, de a szervezettségünk is lefedi gyakorlatilag most már egyenletesen a teljes országot.
Bács-Kiskun megyében például Kecskeméten Mák Kornél alpolgármester úr személyében, vagy itt Kalocsán Filvig Géza alpolgármester úr személyében emblematikus alpolgármesterek jelenítik meg a KDNP-t. Tehát nem csak arról van szó, hogy van a párt, ami jelen van a társadalomban, hanem jelen vagyunk az államban, a közigazgatásban is, hiszen a KDNP alpolgármesterek, polgármesterek személyében releváns alakítója a közéletnek.
A megyei szervezet kapcsán először is minden elismerésem ki szeretném fejezni a Bács-Kiskun megyei KDNP szervezetének, mert nehéz belső vitákkal indult a szervezet, amit mára régen maga mögött hagytak, ami mutatja is egyben a szervezet erejét és életképességét is.
Most az építkezésnek van itt az ideje és én azt kértem az összes KDNP szervezettől, Varga László szavaival élve: „Tedd a jót és beszélj róla”. Tehát a KDNP minél inkább vegyen részt a kampányban, de dokumentáljuk azt, hogy ezt, és ezt, és ezt… a KDNP érte el. Ennyi és ennyi ajánlást a KDNP gyűjtött, ilyen és ilyen rendezvényeket a KDNP tartott, hogy egész egyszerűen a súlyunknak megfelelően tudjunk részt venni majd az önkormányzati választásoknál is. Azt gondolom, hogy itt Bács-Kiskun megyében, itt Kalocsán Filvig Géza, Kecskeméten Mák Kornél és még sorolhatnám a kitűnő embereket, akik képviselik a megyében a KDNP-t, már bizonyítottak az önkormányzatokban. Ezért azt gondolom, hogy a mostani parlamenti választásokon való teljesítményünk és az önkormányzatokban már bizonyított embereink alapján minden lehetőségünk és reményünk megvan arra, hogy még tovább bővítsük az önkormányzatokban való pozícióinkat, ami egyébként a tapasztalatokból láthatóan mindenkinek az előnyére válik, például Baján is.
– Ön szerint mi tartja egyben a Fidesz-KDNP pártszövetséget?
A Fidesz-KDNP bajtársi szövetségben van a CDU-CSU mintájára. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a magyar és az európai unió történetének a legsikeresebb politikai konstrukciója, hiszen nem volt még precedens, hogy egy politikai konstrukció stabilan az abszolút többség felett szerepeljen. Egyszer volt, hogy a brit konzervatívok 52 százalékot kaptak, soha többet ilyenre nem volt precedens, mi pedig már a sokadik választást nyerjük meg az abszolút többség felett. Nem csak parlamentire gondolok, hanem önkormányzati, európai uniós, szociális népszavazásokra is. Mindennek az a lényege, hogy mi egy világnézeti párt vagyunk, ami a szellemi gyökereket jelenti, a Fidesz pedig egy széles gyűjtőpárt, ami pedig a tömegbázis.
Ezt azért fontos kiemelni, mert azok a pártok, akik elveszítették a szellemi forrásvidéküket, azok előbb-utóbb hiába értek el sok embert bizonyos időszakban, menthetetlenül összeomlanak. Példa erre a baloldal, ami elveszítette a hagyományos szociáldemokráciához való kapcsolódását, így a szocialisták legnagyobb blöffje az, hogy szocialistának mondják magukat, miközben nyilvánvalóan az új burzsoáziát képviselik. Hiszen lehet, hogy könnybe lábad a szemük, ha az internacionálét hallják, de a TSZ-elnök elvtársból és a gyárigazgató elvtársból, ők lettek a nagybirtokos és a gyáros urak. Következésképpen a legvadabb kapitalizmusban érdekeltek.
A FIDESZ-KDNP szövetség lényege az, hogy az örök értékekhez, a kereszténydemokráciához és ennek a filozófiájához „perszonalitás, szolidaritás, szubszidiaritás, közjó” azaz a keresztény értékekhez a KDNP horgonyozza ezt a szövetséget, következésképpen a forrásvidéket nem tudjuk elveszíteni. A Fidesz pedig, mint egy nagy gyűjtőpárt ezen a filozófiai alapon, ezzel a forrásvidékkel a háta mögött el tud érni olyan szavazókat is, akik ugyan nem ellenségesek ezzel az értékrenddel, de nem feltétlenül minden tekintetben hitvalló szentek.
– Mint miniszterelnök-helyettes, mint a KDNP országos elnöke, mint a kalocsai választókörzet parlamenti képviselője nem érzi szervilisnek, hogy Kalocsa a díszpolgári címmel jutalmazta?
– Azt gondolom, hogy azért nem, mert szívből volt. Azt gondolom, hogy ez egy kifejezése annak a szeretetnek, ami az első pillanattól kezdve körül vett és kölcsönös.
Én a politika hullámverése következtében, 2006-ban voltaképpen teljesen véletlenül, egyik pillanatról a másikra lettem itt képviselő, szinte az utolsó utáni pillanatban. Az emberek az első pillanattól kezdve olyan szeretettel támogattak, ami megrendítő. Ez pedig kötelezett arra, hogy tényleg minden erőmmel, akár a kórház megmentése, az 51-es út felújítása, a Kalocsa Szíve program támogatása, az érseki palota és a székesegyház felújítása, a munkahelyteremtés, a Hungarikummá minősítése a kalocsai paprikának, és még hosszan sorolható eredményeket azért tudtuk elérni, mert egy kölcsönös bizalom és egy kölcsönös szeretet van. Ezért mondtam a köszönő beszédben is, hogy bárhová állít az élet, szívemben mindig kalocsai vagyok és a kalocsaiak mindig, mindenkor, minden körülmények között ugyanúgy számíthatnak rám, mint most.
Meg kell még jegyeznem, hogy a Kalocsa-Paks közötti hídnak én a kezdetektől fogva nagy híve voltam. Uniós forrásokban, főleg Surján László segítségével, kerestük, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, de ez igazában egy idea volt, ami legfeljebb nagyon hosszú távon valósulhatott volna meg. Azonban a paksi bővítés az ideát realitássá tette. A paksi bővítés olyan óriási munkaerőigénnyel jár és egy olyan óriási beruházás, ami pénzügyileg is racionálissá teszi, hogy megépüljön a híd, mert akkor a Duna keleti partjáról is át tud menni a munkaerő rövid közúton a paksi építkezéshez, és a majdani működtetéséhez.
