A Betekints hotelben megrendezett konferencia megnyitóján péntek délután a házigazda dr. Navracsics Tibor köszöntötte a megjelenteket. Kijelentette, hogy a versenyszférában már régóta működnek olyan együttműködések, amit most állami szinten igyekeznek megvalósítani. A két napos program során elhangzó előadások jó példákat szolgálnak arra, hogy az uniós forrásokat nem csak gazdaságfejlesztésre lehet fordítani.
2010 óta a magyar igazságügyi és közigazgatási reformok megvalósításakor fontos szempontok voltak, hogy az átalakítások minél kevésbé terheljék a költségvetést, és minél nagyobb mértékben tudjanak hasznosítani a modernizációt lehetővé tevő EU-s forrásokat. Ennek megfelelően komoly technikai fejlesztésekre került sor. Ehhez azonban több éves, pontosan kialakított tervekre volt szükség. Mindennek az átalakításnak a leglátványosabb része az egyablakos ügyintézés kialakítása, ami közel 400 helyen teszi lehetővé az országban, hogy a magyar polgárok egyszerűbb, korszerűbb ügyintézésben vehessenek részt. Egy bonyolult szervezetet kellett összehangolni úgy, hogy ne veszítsünk forrást, és hogy ez sikerült, arra nincs nagyobb bizonyíték, mint hogy OECD-referenciamunka lett a magyar közigazgatási reform. Ezt alapvetően Európai Uniós forrásokra alapozva hajtották végre.
„A folyamat során sok tapasztalattal gazdagodtunk, amit örömmel osztunk meg horvát barátainkkal. A két ország eszmecseréje mindkét félnek hasznos.”
Orsat Miljenić horvát igazságügyi miniszter szerint korábban elvesztegettek sok időt és pénzt valósi eredmények nélkül, az EU-csatlakozás viszont lehetővé tette, hogy a terveik megvalósítási fázisba lépjenek. Miljenić kijelentette: meg kell nézni: más országok hogyan járták be ezt a modernizáció útját, hogy megtudják, mit lehet és mit nem lehet csinálni.
„A magyar tapasztalatok megóvhatnak minket attól, hogy téves útra lépjünk.”
Miljenić elsősorban jó kapcsolatok kiépítését várja a hétvégi konferenciától, mert egyszerűbb és hatékonyabb, ha tudják, kit lehet felhívni egy-egy problémával, mintha a kérdéseiket a bürokratikus rendszeren keresztül tennék fel. Hozzátette: Magyarországgal jó kapcsolataik vannak, Horvátország uniós csatlakozásban is nagy segítség voltunk, és remélik, hogy ez az együttműködő légkör a jövőben is megmarad.
Iván Gábor horvátországi magyar nagykövet szerint Horvátországnak egyszerre három arca is van: mediterrán, délkelet-európai és közép-európai ország is. Mediterrán mivolta jól érzékelhető Dubrovnik környékén, a tengerpart, a zene, a hagyományőrzés ezt erősíti. Délkelet-európaiként a földrajzi nyugat-Balkán határán helyezkedik el, így nyelv- és sorsközösségben él a környező államokkal. Ez sok hullámot kreált a történelem során, sok konfliktust is, amelyek néhány nyomát Horvátország a mai napig magán viseli.
Közép-európaiként a horvátok magukénak vallanak egy széles értékrendet, amibe beletartoznak az alapvető emberi értékek, a keresztény hit – ami a két országot jellemzi és összeköti –, a multikulturalizmus. A közép-európaiságot Horvátország nagy részében szinte érezni lehet a levegőben. Az uniós tagság ezt az identitást csak erősítette, és megalapozta, hogy felfedezzük közös gyökereinket. Mindkettőnknek fontos a közlekedési infrastruktúrák összekapcsoása, az energia-politikában közép-, hosszú- és rövid távú érdekeink is azonosak. Az, hogy a két nemzet békében, fegyverközösségben élt egymássla, és a társadalmi átjárhatóság, a két nemzet közötti házasságok és közös családok szilárd alapnak bizonyultak.


